Genetikai Betegségek felismerésének lehetőségei
Dr. Török Olga

Tájékoztatónk ezen részében röviden ismertetjük azokat az alapvető fogalmakat, amelyek a betegségek öröklődés menetének megértéséhez elengedhetetlenek. Ezt követi egy rövid összefoglaló a különböző öröklődési módokról, majd ismertetjük a genetikai tanácsadás szerepét ezen betegségek megelőzésében. Végezetül a genetikai betegségek méhen belüli felismerésére irányuló vizsgálómódszerekről szólunk.

MIVEL FOGLALKOZIK A GENETIKA? MIT KELL TUDNI A VELESZÜLETETT BETEGSÉGEKRŐL?
A genetika a különböző tulajdonságok szülőkről utódokra történő átörökítésével foglalkozó tudomány. Ezek a tulajdonságok természetesen lehetnek az egészséges emberre is jellemző tulajdonságok, mint. pl. a testmagasság, intelligencia, a szem színe stb., illetve különböző betegségek, amelyek bizonyos esetekben már közvetlenül megszületés után láthatóak, más esetekben később, sokszor csak a felnőttkorban jelentkeznek.

A különböző betegségek, rendellenességek általában az adott betegségre, ill. rendellenességre jellemző módon öröklődnek, de nem ritkán gyakorlatilag azonos tünetekkel járó betegségekre többféle öröklődési mód is jellemző lehet.

A veleszületett fejlődési rendellenességek gyakorisága Magyarországon mintegy 3% .Az okok nem minden esetben deríthetők ki, mintegy 20%-ban genetikai eredetűek. Számos rendellenességet környezeti tényezők okoznak, és sajnos ezek nem ritkán olyanok, amelyek az anyában tünetmentes betegséget okoznak, így fel sem merül a terhesség alatt, hogy ilyen veszélynek voltak kitéve.

A veleszületett betegségek lehetnek olyanok, amelyek az újszülött megtekintésekor már szembetűnőek, de lehetnek olyan funkcionális (működési) zavarok, amelyek csak a későbbi fejlődés folyamán, esetleg gyógyszeresen korrigálható, de sok esetben ma még nincs kezelési lehetőség.

NÉHÁNY ÖRÖKLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALOM
A genetikai kódrendszer
Az emberi test sejtekből épül fel, és valamennyi sejtnek magja 46 (23 pár) kromoszómát tartalmaz. Ezen párok egyike anyai, másik apai eredetű. A kromoszómák hordozzák a különböző emberi tulajdonságokat meghatározó géneket, tehát ezek azok a kisebb egységek, amelyek meghatározzák, hogy a szülőktől milyen tulajdonságokat örököl az egyén. A 23 kromoszómapárból egy pár a nemi kromoszómának felel meg, a nemi kromoszómák lehetnek X vagy Y kromoszómák. Az ép hímivarsejtek a 22 testi kromoszóma mellett vagy egy X vagy egy Y kromoszómát tartalmaznak, míg az ép petesejtek a 22 testi kromoszóma mellett egy X nemi kromoszómát. Ha az Y kromoszómát tartalmazó hímivarsejt termékenyíti meg a petesejtet, az utód fiú lesz, XY nemi kromoszómákkal, míg ha az X kromoszómát tartalmazó hímivarsejt termékenyíti meg a petesejtet, az utód lány lesz, XX nemi kromoszómával.

A genetikai rendellenességek
Genetikai rendellenességeket okozhatnak a gének szintjén bekövetkezett változások és állhatnak a háttérben számbeli és szerkezeti kromoszóma rendellenességek. Az egyénnek lehet valamilyen genetikai betegsége vagy hordozhat és átörökíthet egy genetikai betegséget anélkül, hogy arról tudomása lenne.

GENETIKAI BETEGSÉGEK ÖRÖKLŐDÉSE
Domináns öröklődés
Domináns öröklődés esetén a betegségért felelős gén akkor is kifejti hatását, ha a kromoszómapár másik tagján a megfelelő gén szabályos, azaz az egészséges tulajdonságot hordozza. Ennek megfelelően a betegség átörökítésének esélye 50%.

Recesszív öröklődés
A recesszív gének csak abban az esetben fejtik ki hatásukat, ha a kromoszómapár mindkét tagján a betegségért felelős gén jelen van. Néhány kóros recesszív gént valamennyi ember hordoz, azonban a legtöbb emberben ennek nincs semmilyen következménye, hiszen a génpár másik tagja az egészséges jelleget hordozza, és ez domináns, azaz elnyomja a „kóros" gén hatását. Az utód tehát csak abban az esetben lesz beteg, ha mindkét szülője hordozza a betegségért felelős gént, illetve mindkettőjüktől a kromoszómapár azon tagjait örökli, amelyiken a betegségért felelős gén foglal helyet. Ennek az esélye mindkét szülő hordozó volta esetén 25%.

Nemhez kötött öröklődés
Ez esetben a betegségért felelős, csaknem valamennyi esetben recesszív gén az egyik X kromoszómán helyezkedik el. Recesszív gén esetében tehát az anya hordozza a betegséget anélkül, hogy ő maga beteg lenne. Lányainak 50% eséllyel átadhatja a kóros gént, és ez esetben ők is hordozók lesznek. A fiú utódok azonban 50% eséllyel betegek lesznek, hiszen anyjuktól vagy az egészséges vagy a kóros gént hordozó X kromoszómát öröklik.

Kromoszóma rendellenességek
Számtalan fajtájuk létezik és többszörös rendellenességeket eredményeznek, amelyek súlyos szellemi fogyatékossággal is társulnak. Ezen esetek hátterében állhatnak hiányzó vagy számfeletti kromoszómák, néha a kromoszómáknak csak egy kisebb darabja hiányzik vagy kettőződik meg. A legtöbb kromoszóma rendellenesség az ivarsejtek képződése során keletkezik. Bizonyos esetekben azonban ezek a rendellenességek is örökletesek, azaz valamelyik szülő hordoz olyan szerkezeti átrendeződést, ami az ő esetükben ugyan sem hiánnyal, sem többlettel nem jár, az utódoknak átörökítve az utódban vagy kromoszóma többletet vagy hiányt idézhet elő.

Multifaktoriális öröklésmenet
A legtöbb veleszületett rendellenességet a genetikai és környezeti tényezők együttes hatása idézi elő. Az ismétlődés esélye attól függ, hogy hány családtag érintett, illetve jelentősen befolyásolja az is, hogy az adott népességben milyen a betegség / rendellenesség gyakorisága.

MI A GENETIKAI TANÁCSADÁS CÉLJA?
A genetikai tanácsadás célja, hogy segítse azokat a családokat a családtervezésben, akiknek bármilyen ok miatt az átlagosnál magasabb a kockázatuk arra, hogy utóduk valamilyen rendellenességgel vagy betegséggel születik. Az emelkedett kockázat okai lehetnek a családban előfordult, betegségek/rendellenességek, a terhesség alatt az anyát ért bármilyen külső ártalom, az anya életkora vagy bizonyos betegségei, illetve a terhesség során a magzatra vonatkozó szűrővizsgálatok eredménye.

A genetikai tanácsadás során a házaspár választ kaphat arra a kérdésre, hogy mi az adott esetben a szóban forgó betegség/rendellenesség ismétlődésének (előfordulásának) esélye. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy a tanácsadást végző orvos megfelelően tájékozott legyen a kérdéses betegséggel kapcsolatban. Ennek érdekében célszerű a beteg családtagra vonatkozó valamennyi orvosi dokumentumot elhozni a tanácsadásra. Amennyiben a házaspár nem ismeri a szóban forgó betegséget, megfelelő felvilágosítást kaphat a betegség súlyosságáról, lefolyásáról, a gyógyítás esetleges lehetőségeiről.

Természetes igényként merül fel a legtöbb tanácskérőben a megelőzés. Sajnos napjainkban nagyon kevés rendellenesség esetében van lehetőség az elsődleges megelőzésre, azaz a fogamzás előtt, illetve a terhesség korai időszakában az anya betegségének megfelelő kezelésével, esetleg bizonyos vitaminok pótlásával megakadályozni a rendellenesség kialakulását. Tekintettel arra, hogy bizonyos helyzetekben ezek a megelőzés eszközei, célszerű már a terhesség vállalása előtt felkeresni a genetikai tanácsadót.

A legtöbb betegség / rendellenesség esetében azonban ma még csak a másodlagos megelőzés lehetősége adott. A méhen belüli (intrauterin) magzat vizsgálata révén felismerésre kerülhetnek bizonyos betegségek, rendellenességek. Néhány rendellenesség ma már az intrauterin életben is eredményesen kezelhető, legtöbbször azonban ilyenkor csak a terhesség befejezése ajánlható fel, mint egyetlen lehetőség a beteg magzat megszületésének megakadályozására. A tanácsadást végző orvos minden esetben csak felvilágosítást végez, a döntéseket természetesen a házaspárnak kell meghozni.

A tanácsadás során a házaspár választ kap arra is, hogy az adott esetben milyen vizsgálatok révén ismerhető fel vagy zárható ki a szóban forgó betegség. Ezek között a vizsgálatok között vannak olyanok is, amelyek invazívak, azaz olyan beavatkozást igényelnek, amelyek során a vizsgálatot végző