A programfüzet PDF formátumban letölthető ITT!
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2026. II. félévi előadásaira,
melyeket az MNMKK – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár könyvtártermében (1023. Budapest, Török utca 12.) tartunk.
Az egyes előadások pontos kezdési időpontjai alább, a rezüméknél találhatók!
FONTOS TUDNIVALÓK:
- Az MHGT minden rendezvénye ingyenesen látogatható (nem csak Tagjaink, hanem minden Kedves Érdeklődő számára)!
- Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
- Továbbra is várjuk előadók jelentkezését 2026. novemberében tartandó konferenciánkra, amelynek témája a teljes kuruc kor történelme lesz. A jelentkezési felhívás megtalálható honlapunkon. (A jelentkezések az MHGT főtitkárának küldendők, az mhgt2009@gmail.com címre. A jelentkezési határidő 2026. szeptember 15.)
- Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!
Részletes program:
2026. szeptember 24. Csütörtök (17:00)
Alba Regia történelmi városrészeinek címerei.
Előadó: Szászi József [ny. középiskolai tanár; MHGT, rendes tag (Székesfehérvár)]
Az ülést vezeti: Marosi Eszter (MHGT, főtitkár)
Az olasz városokban több száz éves hagyomány, hogy a történelmi városrészek („contrade”) csapatai és lovagjai ún. történelmi lovagi tornákon („palio” – egyébként innen származik a magyar pálya szavunk is) küzdenek meg egymással, hogy egy évre melyik győztes városrészé legyen a dicsőség.
Olasz mintára 2025-ben harmadik alkalommal csatáztak a székesfehérvári Szent István Lovagi Tornán a város történelmi városrészeit képviselő lovagok. Tavalyelőtt, a második lovagi tornán már a városrészeket jelképező „jelvények” is szerepeltek. Végül a tavalyi évben a lovagi tornát rendező, székesfehérvári Szent István Király Múzeumtól azt a megbízást kaptam, hogy a lovagi tornára, Székesfehérvár történelmi városrészeinek, heraldikailag szabályos és történelmileg hiteles címereket alkossak.
Az előadásom elején konkrét települési címerek példáin keresztül röviden ismertetem a heraldika legfontosabb szabályait. Majd színes képek segítségével bemutatásra kerülnek a fehérvári történelmi városrészek címerei. Minden címernek ismertetem a heraldikai leírását és történelmi magyarázatát. A címerek ezen magyarázatai egyben betekintést nyújtanak a városrészek történelmébe.
E történelmi városrészek: Belváros, Felsőváros, Palotaváros, Víziváros, Öreghegy, Ráchegy, Alsóváros-Tóváros, Maroshegy és Szárazrét-Feketehegy.
Az általam alkotott címerekről először 2025. augusztus 25-én, a harmadik lovagi torna előtti délelőttön tartottam előadást, majd ezek a címerek bemutatkoztak a széles nagyközönség előtt is a harmadik lovagi tornán: a lovagok tabardjain (a páncél felett viselt ujjatlan köntös) és zászlóin.
Az azóta eltelt időben, Fehérváron öt különböző művelődési házban felnőtteknek, illetve hét fehérvári általános és középiskolában diákoknak tartott előadásokon ismertettem és népszerűsíttettem e címereket.
2026. október 29. Csütörtök (17:00)
A számítógépes grafika és a heraldika.
Előadó: Somogyi András [grafikus, műszaki informatikus (Bp.)]
Az ülést vezeti: Deáki Lajos Dávid (MHGT, titkár)
Somogyi András előadása a számítógépes grafika és a heraldika kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel arra, miként élnek tovább a történeti vizuális hagyományok a digitális korszakban. A prezentáció áttekinti a digitális képek két alapvető típusát – a raszteres és a vektoros grafikát –, valamint azok technológiai sajátosságait, előnyeit és korlátait. Kiemelt figyelmet kap a vektorgrafika szerepe a heraldikai ábrázolásoknál, különösen a címerek és jelvények tervezése során, ahol a méretezhetőség, a szerkeszthetőség és a reprodukálhatóság alapvető követelmény.
Az előadás kitér az additív (RGB) és szubsztraktív (CMYK) színkeverési rendszerek különbségeire, valamint ezek gyakorlati jelentőségére a digitális megjelenítés és a nyomdai kivitelezés területén. A modern heraldika példáin keresztül bemutatja, hogyan alkalmazhatók a számítógépes grafikai eszközök a hagyományos formavilág megőrzésére és újraértelmezésére.
Külön rész foglalkozik a katonai heraldikával, ahol a funkcionális szempontok – az azonosíthatóság, a gyárthatóság és a technológiai korlátok – gyakran felülírják a klasszikus heraldikai szabályokat. Az előadás rávilágít arra, hogy a digitális grafika ma már elengedhetetlen eszköze a heraldikai tervezésnek és kivitelezésnek.
Kiegészítő információk:
- Az előadó bemutatkozása.
- A számítógépes grafika és a heraldika, avagy a múlt folyamatossága a jelenben.
- Cimerek.hu (az előadó digitális címerrajzolással foglalkozó szakmai weboldala).
2026. november 26. Csütörtök (17:00)
Rendjel- és kitüntetés-viselés civil ruhán Magyarországon, kb. 1750-től napjainkig.
Előadó: Rainer Pál [Laczkó Dezső Múzeum, ny. muzeológus; MHGT tag (Veszprém)]
Az ülést vezeti: [SZERVEZÉS ALATT!]
Az előadás a címben jelölt időszakban koronként eltérő intenzitású, de mindvégig jelenlévő szokást mutatja be, részben korabeli festmények, részben fényképek segítségével. Láthatunk díszmagyaron, frakkon, Bocskai-ruhán, zakón, egyházi öltözeten, sportruhán viselt rendjeleket és kitüntetéseket. A kitüntetettek között akad országnagy, miniszter, magas rangú tábornok, polgári főtisztviselő, egyetemi tanár, tudós, művész, nagyiparos, orvos, állatorvos, katonatiszt, hivatalnok, jegyző, fényképész, szabómester, kádármester, parádés kocsis, munkás, sportoló, világháborút járt katona, főpap, kanonok, plébános, rendfőnök, szerzetes és apáca, sőt néhányan a legfelsőbb uralkodóház tagjai közül is. Az elmúlt csaknem 300 esztendő olykor embert próbáló, máskor nyugalmasabb éveiben egyesek valós érdemeikért, mások inkább csak protokollból kapták hazai és/vagy külföldi elismeréseiket.
2026. december 10. Csütörtök (17:00)
A Székely Örökség (latinul „Haereditas Siculica”), az identitásformáló jogforrás.
Előadó: dr. Barabássy Sándor [az MHGT és MTCSE tagja (Bp.)]
Az ülést vezeti: [SZERVEZÉS ALATT!]
A székelység történetében a jognak különösen fontos szerepe volt. A Székelyföld fejlett jogrendszere, a sajátos székely jog már a korai középkortól kezdve védelmezte a székely hadinép területét, szabadságjogait, közösségi és egyéni jogaikat, önkormányzataikat.
„A katonai funkció a székely történelem értelmező kulcsa” – írja Egyed Ákos kolozsvári történész professzor. Ez a funkció határozata meg ennek a sajátos népelemnek, vagy ahogy a középkorban, az erdélyi fejedelemség idején magukat nevezték: székely nemzetnek a sajátos társadalomszervezését, a sajátos jogrendszerét. Werbőczy Hármaskönyve méltatja, hogy a székelyeknek nevezett szkíták külön törvényekkel és szokásokkal élnek, hadi dolgokban a legjáratosabbak, örökségekben és tisztségekben egymás közt nemzetségi ágak szerint osztozkodnak. Werbőczy azt is megállapítja, hogy a szabad székelyek egész Magyarország területén ugyanolyan nemesnek számítanak, mint a magyar nemesek. Ennek a székelység mélységesen tudatában volt.
A székely szokásjogról már 1279-ben tesz említést oklevél, a rendi társadalom kialakulását a Székely Örökség (latinul Haereditas Siculica) és az ehhez kötődő székely hadviselési kötelezettségek határozták meg. A Székely Örökség, mint birtoktulajdon és tulajdonjog, a székelység megtelepedése idejének korai időszakában keletkezett.
Székelyföldön a királyi háramlási jog a 16. század második feléig egyáltalán nem érvényesült. Ezzel az a feltételezés jutott kifejezésre, hogy a székelység a földjét az első foglalás jogán és nem a király adományából bírja. A Székely Örökség tehát más jogi természetű volt, mint a magyar nemesi birtok, tulajdonosának több és erősebb jogokat biztosított. A magyar uralkodók ezt mindig tudomásul vették, elismerték és megerősítették, ezért kérdés, hogy ez a székely jog időben mikor alakult ki: a honfoglaló nemzetségek szállásbirtokai létrejöttekor, vagy az azt megelőző időben, ahogy azt az ősgeszták mesélik? Miért adtak volna az uralkodók erősebb birtokjogot a székelyeknek, mint a magyar nemesi birtokok tulajdonosainak?
A Székely Örökség magántulajdonú, örökölhető ingatlanvagyon, amelyen nem volt királyi jog, de katonai szolgálati kötelezettséggel járt és alapját képezte a hivatalviselésnek, a lófőségnek. A székely kiváltságjogok pedig kodifikálták a honvédelem, adózás, közigazgatás és törvénykezés szabályait.
Jelenkori értelmezésben a Székely Örökség, a sajátos földtulajdonjog mellett, a székely nemzet összes kiváltságait magába foglalta. Így vált a Székely Örökség a késői 21. században a Székely Autonómia vagy Önkormányzat identitásformáló forrásává.