A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület, a MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és a Görög Intézet szeretettel meghívja a Kedves Érdeklődőket

Magyar görögök – görög magyarok

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött!

Regisztrálni a következő linken található űrlap kitöltésével lehet:
https://forms.gle/DgJFeDbmK4fawLHo8

A konferencia programja:

09:00–09:30 Regisztráció

09:30–10:00 Megnyitó

Köszöntőt mond dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója.

---

10:00–11:10 I. szekció

10:00–10:20 dr. Hídvégi Violetta: „Görögök” épületei a Lipótvárosban a 19. század első felében. Nákó János, Derra Naum, Murati Panajot.

10:20–10:40 Nagy-Laczkó Balázs: A békési görögök és a békési görög templom.

10:40–11:00 dr. Vámosi Katalin: Pataky György, a tehetős görög származású miskolci kereskedő.

11:00–11:10 Kérdések, hozzászólások

11:10–11:30 Kávészünet

11:30–12:40 II. szekció

11:30–11:50 dr. Szelke László: A Nákó család története Magyarországon.

11:50–12:10 dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A fővárosi egészségügy görög vonatkozásai.

12:10–12:30 dr. Szentpály Miklós: A Manno család három évszázada.

12:30–12:40 Kérdések, hozzászólások

12:40–13:40 Ebédszünet

13:40–14:50 III. szekció

13:40–14:00 Marosi Eszter: A magyarországi betelepült görögséghez kapcsolódó műtárgyak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

14:00–14:20 dr. Bobay Orsolya: Görög szentek barokk szentképeken az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből.

14:20–14:40 dr. Bardi Terézia Anna: „Egy a jó és nemesért lelkesedő nő, a San marco-i hercegné született Nákó Miléva”. Anna Mileva Nákó útjai és az Esztergomi Keresztény Múzeum.

14:40–14:50 Kérdések, hozzászólások

14:50–15:10 Kávészünet

15:10–16:00 IV. szekció

15:10–15:30 Nagy Györgyi: „Érdekes régi ékszerkazetta” gróf Nákó Kálmán egykori gyűjteményében.

15:30–15:50 dr. Diószegi György Antal: Kereskedelem, szabadságharc, sportvilág: görög örökség Magyarországon az évszázadokon átívelő összefüggések fényében.

15:50–16:00 Kérdések, hozzászólások

16:00 A konferencia zárása

Tudnivalók

• A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
• Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
• Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
• Rendezvényünk házigazdája az MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.
• A program megvalósítását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja. (Pályázati azonosító szám: NEAO-KP-1-2026/1-000632.)
• Borítóképünk: Budapest, Petőfi tér a Nagyboldogasszony ortodox templommal.
  (Forrás: Fortepan. Képszám: 82268 / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.007)

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:

• szöveges változat [álló A/4 formátum, 2 oldal, fekete-fehér (otthoni nyomtatáshoz)]
• grafikus változat [fekvő A/4 formátum, 2 oldal, színes (nyomdai változat)]

---

Az előadások rezüméi:

DR. HÍDVÉGI VIOLETTA:
„Görögök” épületei a Lipótvárosban a 19. század első felében. Nákó János, Derra Naum, Murati Panajot.

Az ősi városmaghoz északról csatlakozó mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület fejlesztése II. Józsefhez (1741–1790) kapcsolódott. A mai Szabadság téren felépült Újépület lehatárolta a későbbi beépítést. A Belváros életét négy országos vásár terhelte. 1785-ben a Helytartótanács elrendelte a vásárok falon kívülre telepítését. A kialakított új vásártér – a mai Erzsébet tér – központi magja körül és az Újépülettől délre létrejött városrész négyzethálós szerkezetet követ. A korábbi organikusan nőtt külvárosokkal szemben a felvilágosodás szellemében tervezett városrész született, amely az új uralkodóról a Lipótváros nevet nyerte. 1789-ban elbontották a Váci kaput és a mai Deák Ferenc utcában állt városfalat, megkezdődött a telkek értékesítése. A későbbiekben az ingatlanok egy része a Balkán áruival üzletelő görögkeleti vallású kereskedők kezébe került, akik a 18. század elején a törökök elől menekülve érkeztek Magyarországra. Napóleon kontinentális zárlata idején közülük sokan meggazdagodtak és a társadalmi ranglétrán is magasra emelkedtek. Az innovatív kereskedők megsejtették a fejlődésnek induló városrészben rejlő vagyonszerzési lehetőséget, elhagyták a Belvárost, hogy az új külvárosban vásároljanak ingatlanokat.

Ebből a halmazból három épületet és tulajdonosaikat kívánom bemutatni. Elsőként a mai Szabadság téren állt egykori Nákó-házat és két ma is álló épületet: az Erzsébet térre néző Derra-házat és Murati Panajot épületét a Harmincad utca és József nádor tér sarkán.

NAGY-LACZKÓ BALÁZS:
A békési görögök és a békési görög templom.

A 2025-ben a Békés Megyei értéktárba is felvételre került békési görög templom a Békés vármegyei történelmi görögség egyetlen jelentősebb megmaradt épített öröksége. Vármegyénk egyetlen görög feliratos temploma, Hazánkban csupán hét hasonló templom ismert. Emellett a békési templom tudhatja magáénak az ország legrégebbi görög feliratos oltárasztalát. Előadásomban interdiszciplináris megközelítéssel, történeti és antropológiai szemlélettel teszek kísérletet a nem csak Békés település, de Békés vármegye egészének életében és fejlődésében szerepet játszó görögök és a hozzájuk kapcsolódó recens lokális örökségesítési gyakorlatok bemutatására, a görögség jelentőségének megragadására a békési identitásban a békési görög templom történetén és kortárs újraértelmezésein keresztül.

DR. VÁMOSI KATALIN:
Pataky György, a tehetős görög származású miskolci kereskedő.

A 18. században Miskolcon letelepedett vagyonos görög kereskedők meghatározó szerepet játszottak a város gazdasági és társadalmi fejlődésében. A Pilta, Gerga, Dadányi, Szonthe, Xikovics, Gyika és Pataky kereskedődinasztiák több generáción át jelentős vagyoni és társadalmi befolyással bírtak, miközben aktívan bekapcsolódtak a város közéletébe. A görög származású kereskedők egyik kiemelkedő alakja Pataky György (1726–1804) volt, aki hitelezési és kereskedelmi tevékenysége révén jelentős tőkekoncentrációt ért el, és 1778-ban görög kereskedőtársaival üzleti-tőkés társulást hozott létre.

Pataky György kereskedői tevékenysége, valamint a róla és feleségéről fennmaradt képmások művészettörténeti kontextusának pontosítása lehetőséget kínál a helyi polgári önreprezentáció formálódásának feltárására, a műhelykapcsolatok és a görög kereskedő elit vizuális terveinek vizsgálatára, és a balkáni–magyar művészeti kapcsolatok lokális lenyomatainak pontosabb meghatározására. A művek keletkezéstörténetének, datálásának és attribúciójának kérdése stíluskritikai, ikonográfiai és viselettörténeti szempontok bevonásával kerül elemzésre, különös tekintettel a provinciális festők és műhelyek szerepére.

DR. SZELKE LÁSZLÓ:
A Nákó-család története Magyarországon.

A görög eredetű, kereskedelemmel foglalkozó Nákó-család a 18. század végén költözött magyar földre. A Nákók birtokán találták meg a világhírű nagyszentmiklósi aranykincset, melynek köszönhetően a család grófi rangra emelkedhetett, a továbbiakban császári és királyi kamarást, majd fiumei kormányzót is adott a család a Magyar Királyságnak. Szorgalmuknak, tehetségüknek, kapcsolataiknak, vagyonuknak, és feleségeik családjainak köszönhetően néhány évtized alatt a magyar arisztokrácia elismert tagjaivá váltak. Feleségeiknek köszönhetően a nagyszentmiklósi kastélyban, a bécsi és a pesti palotájukban is színes és színvonalas szalont tartottak fent, melyekben a magyar értelmiség nagyon sok híres és elismert képviselője megfordult, így a magyar művelődéstörténet szempontjából is jelentősnek értékelhetjük a Nákó-család befolyását és hatását. Előadásomban a család történetét, az épületek történetét és a kulturális szalonok történetét is bemutatom.

DR. OGOLJUK-BERZSENYI ANETT:
A fővárosi egészségügy görög vonatkozásai.

A városegyesítést megelőzően sok kisebb kóroda, szegényápolda működött Pest, Buda, Óbuda területén. Ezek egyike az 1787-ben Pesten, az Alsó Dunasor 4. szám alatt megnyílt szerény görög-román ápolda. Az intézmény a görögkeleti iskola földszintjén kapott helyet, mintegy tucatnyi beteg és idős ápolására szolgált. Nagynevű orvosok teljesítettek itt szolgálatot. Az intézmény történetére vonatkozó, fennmaradt források ugyan nem adnak teljes képet annak működéséről, de több fontos mozzanat rekonstruálható.

Az intézmény története családtörténeti vonatkozásokkal is bír, hiszen orvosai között görög gyökerekkel rendelkező is megtalálható, ahogy más budai és pesti intézmények kötelékében is. Az előadás során jelentősebb, görög gyökerekkel rendelkező orvosok bemutatására is sor kerül.

DR. SZENTPÁLY MIKLÓS:
A Manno család három évszázada.

A XVIII. század végén egy bizonyos Dimitrios Manos (Δημήτριου Μάνου) Bécsbe költözik. Pár évvel később már Pesten vesz házat. Így kezdődik a Manno család magyarországi története. Kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, gyülekezet-, és családalapítások rajzolják ki azt az utat, amit a görögtudatú monastiri (ma Bitola, Észak-Makedónia) család megtett, míg gyökeret eresztett új hazájában. A több ágra bomlott család – mind leány, mind fiú ágon – a mai napig őrzi emlékét a küzdelmes, de reményekkel teli XIX. század alakjainak: Manno Demeternek, aki szülőföldjét összekötötte az 1810-es évek Pestjével, amely befogadta; Manno Istvánnak, aki tehetsége révén véleményformálóként vehetett részt a 40-es évek gazdasági világában. Vagy a tragikusan fiatalon elhunyt Manno Szilárdnak, aki Ragályi Miksa főispán Izabella nevű lányával kötött házassága révén erősítette meg a család magyar kapcsolatait. Miközben a Petőfi téren álló ortodox templomába lépve átérezhetjük ragaszkodásukat az óhazából hozott kultúrájukhoz. Az ő történetüket szeretném elmesélni, az eddigi kutatásokra alapozva.

MAROSI ESZTER:
A magyarországi betelepült görögséghez kapcsolódó műtárgyak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

Néhány műtárgyat szeretnék bemutatni a magyarországi görög diaszpóra műgyűjtésével kapcsolatban. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében a legkülönfélébb anyagból és technikából készült tárgyak valamilyen formán keresztül mutatják be egykori tulajdonosaikat, melyek azokból a családokból származnak, amelyek a 18. század folyamán települtek be az ország területére. Szándékunk a történet rövid bemutatása, ugyanakkor elsősorban a tárgyakról szeretnénk ejteni néhány szót. Kifejezetten a görög műgyűjtéssel átfogóan, és mindenre kitérően nem foglalkozott eddig még senki, rövidebb tanulmányok egyes tárgyakról, mecénásokról születtek ugyan, de teljes körű összefoglaló nem született a témában. Jelen előadásban is csak egy szűk metszetet tudunk adni ezen a téren.

DR. BOBAY ORSOLYA:
Görög szentek barokk szentképeken az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből.

Az előadás a Budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött, különleges Procopius-szentkép album válogatott darabjait mutatja be. A kutatás középpontjában azok a 18. századi, barokk stílusú szentképek állnak, amelyek a keleti kereszténység – az ortodox és a görögkatolikus egyház – által tisztelt szenteket ábrázolják. A szakrális tárgyak bemutatása mellett az előadás kitér a szentképek 19. századi gyűjtéstörténeti jelentőségére, feltárva a korabeli devóció (vallásos kegyesség) kulturális hátterét.

DR. BARDI TERÉZIA ANNA:
„Egy a jó és nemesért lelkesedő nő, a San marco-i hercegné született Nákó Miléva”. Anna Mileva Nákó útjai és az Esztergomi Keresztény Múzeum.

Nákó Anna Mileva a reformkori Pesten született magyarként, bosnyák eredetű montenegrói, szerb és makedóniai vér keveredett az ereiben. Ismerte a XIX. század közepének pesti és bécsi társasági életét, férjhez ment egy nápolyi arisztokratához és hercegné lett. Nápolyban még megélte a Nápoly-Szicíliai királyság utolsó aranyéveit, majd Párizsban tanúja lehetett Jules Verne hangos sikereinek. Visszatért Bécsbe, majd férje haláláig édesapja Bad Ischl-i villája volt az otthona. Özvegyként visszatért a gyökereihez, Magyarországhoz és a családi birtokaihoz, az immáron Budapestté lett Pesthez és a Temes vármegyei Nagyszentmiklóshoz. Még megélte, hogy mintagazdaságát 1918–1919-ben a megszálló román és szerb csapatok kifosztották. Családi birtokán, az immár Romániához tartozó Nagyszentmiklóson hunyt el, 1926-ban.

Életútját vizsgálva úgy tűnik, hogy sorsfordító útjain eljutott a hitből fakadó cselekvő szeretet, a Krisztussal való közösségben vállalt és megélt szolgálat útjaira, máig is élő és ható szolgáló életében intézményi kereteket teremtve a szociális segítségnyújtásnak, a jótékonyságnak és a mecenatúrának is. Férje, a Capece Zurlo család, és saját családja, a Nákó család által őrzött, illetve gyűjtött műkincsei ma az Esztergomi Keresztény Múzeum kincsei.

Milyen családból származott, mi volt az a példa, amit nagyszüleitől és szüleitől örökölt? Milyen hatások érték házasságkötése után, férje, illetve annak családja körében? Hogyan hatott rá Nápoly és az utolsó nápolyi Bourbon uralkodó, II. Ferenc és hitvese Mária Zsófia udvara? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás, felvillantva egy-egy kiemelkedő műtárgyat az Esztergomi Keresztény Múzeum Capece Zurlo-Nákó-gyűjteményéből.

NAGY GYÖRGYI:
„Érdekes régi ékszerkazetta” gróf Nákó Kálmán egykori gyűjteményében.

1876-ban, gróf Károlyi Alajos palotájában, az árvízkárosultak megsegítésére rendezett műipari és történelmi emlékkiállításon Nákó Kálmán gyűjteményéből egy „érdekes régi ékszerkazetta” volt látható. A kiállításról készült fényképek egyikén megörökítésre került ez a tárgy, egy hexagonális ládika, oldalfalain Paris ítéletét ábrázoló csont faragványokkal. Az előadás tárgyalja ezt a tárgytípust, melynek – sorozatgyártásának és ebből következő nagy számának köszönhetően – az európai és a tengerentúli múzeumokban, és egyházi gyűjteményekben ma is sok példánya megtalálható. Ezen kívül kitér a korabeli műgyűjteményekben megtalálható darabokra is.

DR. DIÓSZEGI GYÖRGY ANTAL:
Kereskedelem, szabadságharc, sportvilág: görög örökség Magyarországon az évszázadokon átívelő összefüggések fényében.

A történettudomány egyre inkább újra felfedezi a régi magyarországi görögök sokrétű értékteremtésének máig ható jelentőségét a kereskedelmi folyamatok és a művelődéstörténet terén. A kereskedelmi tevékenységük főbb jellemzőit összegző kutatások sokrétűen igyekeznek feltárni a Rákóczi-kortól kezdve a reformkori nagy nemzeti vállalkozások idejéig tartó fontos adatokat és összefüggéseket.

A XV–XIX. században Magyarországra több hullámban érkező görög kereskedők fénykora a XVIII. század volt: a XVIII. századi görög kereskedőpecséteken feltűnik a „4”-es szám, mely a 4%-os, vagyis tisztességes haszonnal végzett kereskedelmi tevékenységükre utal.

Számos görög família (pl. Derra, Janicsáry, Lyka, Manno, Nákó, Sina, Panakoszta, Papademosz/
Szerviczky, Takiadzisz/Takátsy) jelentős szerepet vállalt a hazafiságot megtestesítő, a magyar kultúrát őrző magyar nemzeti közintézmények (pl. Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Színház, Képzőművészeti Főiskola, Magyar Biztosítótársaság) létrejöttében; a vasút és gőzhajózás fejlesztésében, a folyók szabályozásában, iskolai és népnevelési viszonyok javításában (pl. kisded-kórház és egyéb kórházak, bölcsődék, árvaházak, vakok intézete), magyar szülővárosuk polgári fejlődésében.

1848–1849-ben a magyarországi görög családok sarjai közül mintegy hatvanan tisztként vettek részt a honvédseregben a magyar szabadság védelmében.

Az 1867-es kiegyezés utáni fél évszázadban a görög eredetű kereskedőcsaládok utódai a helyi vagy az országos közélet cselekvő és elismert személyiségeiként élték békés, hazaszerető, hagyományőrző életüket. E korszakban alakult ki az a magyarországi sportélet is, melynek emlékei a XXI. században is igen izgalmas művelődéstörténeti összefüggésekre világítanak rá!

Az előadások rezüméi PDF formátumban letölthetők ITT!