Rákóczi 350 – Rákóczi újratemetése 120 – a történelem segédtudományai tükrében I. (2026. november 17.)

Kiemelt

Közzétéve Szerző:

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja a Kedves Érdeklődőket

Rákóczi 350 – Rákóczi újratemetése 120

a történelem segédtudományai tükrében I.

című konferenciájára.

Időpont: 2026. november 17. Kedd. 09:30–16:20.

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem (1088. Budapest, Múzeum körút 14–16.).

A rendezvény fővédnöke: Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkára.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött!

Regisztrálni a következő linken található űrlap kitöltésével lehet:
https://forms.gle/mU3KPBWQg1qQnLZB6

A konferencia programja:

09:00–09:30 Regisztráció

09:30–09:45 Megnyitó

Beszédet mond Szende László (a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium főosztályvezetője) és Tomka Gábor (a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese).

I. szekció

Szekcióvezető: Török Róbert

09:45–10:05 Pandula Attila: A Thököly-család címerszerzése és címerhasználata.

10:05–10:25 Pályi Gyula† – Berzeviczy Klára: II. Rákóczi Ferenc ősei – adalékok.

10:25–10:45 Gaučík István: Thökölytől Rákócziig. A hadviselés társadalmi és igazgatási feltételei a Zay-levéltár forrásaiban.

10:45–11:05 Reisz T. Csaba: A kassai Rákóczi-freskó. Dudits Andor festőművész Rákóczi-témái.

11:05–11:25 Kávészünet

II. szekció

Szekcióvezető: Marosi Eszter

11:25–11:45 Mészáros Kálmán: Új adatok és szempontok Ocskay László kuruc brigadéros életútjához és házasságkötéséhez.

11:45–12:05 Bódy Attila Bence: Hunyad vármegye 1706. évi homagiumainak heraldikai és társadalomtörténeti vonatkozásai.

12:05–12:25 Földesdy Gabriella: A Rákóczi-ábrázolás alakulása Herczeg Ferenc három művében.

12:25–12:50 Szelke László: A csetlő-botló amoroso és a múltban élő álmodozó. Szekfű Gyula és „A száműzött Rákóczi”.

12:50–13:50 Ebédszünet

III. szekció

Szekcióvezető: Huberth Kristóf

13:50–14:10 Hegedűs Gergő: Daniel Defoe és a Rákóczi-szabadságharc.

14:10–14:30 Vámosi Katalin: A fejedelmi reprezentáció változásai: II. Rákóczi Ferenc ábrázolásai a barokktól a historizmusig.

14:30–14:50 Gócsáné Móró Csilla: Rákóczi kapitánya és műgyűjtő leszármazottjai – a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a Blaskovich-gyűjteményben.

14:50–15:10 Marosi Eszter: A Rákócziakhoz és a Rákóczi-kultuszhoz kapcsolódó műtárgyak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

15:10–15:30 Kávészünet

IV. szekció

Szekcióvezető: Gyenes László

15:30–15:50 Komporday Levente: Az emlékhely és az enyészet határán. A borsi Rákóczi-szülőház története és megmentésének kísérletei.

15:50–16:10 Diószegi György Antal: II. Rákóczi Ferenc szabadságharca a görög kereskedelmi és műveltségi összefüggések tükrében.

16:10–16:20 Zárszó

Tudnivalók

  • Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a következő linken található űrlap kitöltésével lehet: https://forms.gle/mU3KPBWQg1qQnLZB6
  • A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
  • A Díszterem a Nemzeti Múzeum főbejáratán keresztül lesz megközelíthető! Ugyanitt lesz a regisztrációs pult is, ahol munkatársaink tudnak majd útbaigazítást adni a Díszterem megközelítését illetően.
  • Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
  • Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
  • Rendezvényünk házigazdája a Magyar Nemzeti Múzeum.
  • A program megvalósítását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja. (Pályázati azonosító szám: NEAO-KP-1-2026/1-000632.)

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:

Az előadások rezüméi:

BÓDY ATTILA BENCE:
Hunyad vármegye 1706. évi homagiumainak heraldikai és társadalomtörténeti vonatkozásai.

Az előadó az ELTE BTK Történelemtudományi doktori iskolájának hallgatója és az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa. A heraldikai és társadalomtörténeti fókuszú előadás Hunyad vármegye 1706. évi homagiumainak szfragisztikai forrásanyagára, valamint az előadó korábbi archontológiai és prozopográfiai kutatásaira támaszkodva mutatja be a hátszegvidéki nemesség Rákóczi-szabadságharcban való részvételét és címerhasználati szokásait. Az előadás körüljárja a homagium bevétele körüli időszakot, kitérve a helyi nemesek havasalföldi és karánsebesi emigrációjára, valamint a pártváltásokra.

DIÓSZEGI GYÖRGY ANTAL:
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca a görög kereskedelmi és műveltségi összefüggések tükrében.

A Rákóczi-család komoly szőlőterületet birtokolt Hegyalján majd egy évszázadon át: 1616-tól egészen 1711-ig folyamatos és jelentős volt a földbirtoklásuk.

Minden szabadságharc egyben gazdasági és kereskedelmi csaták sorozatai is. II. Rákóczi Ferenc döntése eredményeként a tokaji görög kereskedők lettek ennek lebonyolítói, akik a távolsági kereskedelemben igen jelentős gyakorlattal rendelkeztek. Az elődei által Erdélyben már megtapasztalt gazdasági-kereskedelmi fellendülést várta Rákóczi a görög kereskedők tokaji működésétől.

Az 1703-ban megindult szabadságharc első szakaszában Rákóczi e birtokainak, szőlőinek jövedelméből fedezte a szabadságharc költségeit. Nem túlzás kimondani, hogy a szabadságharc pénzügyi alapját a tokaji aszúbor jelentette (pénzhelyettesítő funkciójú csereeszközként), hiszen Rákóczi a visszafoglalt Hegyaljáról a görög kereskedők révén nyugodtan szállíttathatott bort a lengyel felvevőpiacra is.

Tokaj elfoglalása után Rákóczi fejedelmi megbízottat rendelt ki e városba, aki a szőlőművelést és a borkereskedelmet felügyelte. Felhasználta a fejedelem a tokaji bort a nemzetközi szintű diplomáciai kapcsolatok kiépítésére és ápolására is.

FÖLDESDY GABRIELLA:
A Rákóczi-ábrázolás alakulása Herczeg Ferenc három művében.

Herczeg Ferenc sokrétű szépirodalmi munkásságában tekintélyes helyet foglalnak el a magyar történelmi témák. Német anyanyelvét maga mögött hagyva, helyét és karrierjét a magyarok közt keresve, egyrészt kötelességének érezte, hogy a magyar történelem fontos eseményeiről, de még inkább fontos történelmi személyekről, drámai, epikai műfajban, vagy tanulmány keretében véleményt nyilvánítson. Kitűnő alkotásokat hozott létre e téren, gondolok itt a Pogányok, vagy a Hét sváb c. regényeire, A híd, A fekete lovas c. drámákra, vagy a Mohács felé c. elbeszélésre.

II. Rákóczi Ferenc személye és a szabadságharc eseményei is érdekelték. Külön színdarabban emlékezett meg Zrínyi Ilonáról és Thököly Imréről (Aranyszárnyak), sőt itt még áthallásról is beszélhetünk az 1944-es évszám kapcsán.

Előadásomban a három, Rákóczit és a szabadságharcát érintő művét veszem górcső alá. Ezek: Ocskay brigadéros (1901); A bujdosók (1924); Pro libertate! (1936). A két színdarab esetében szólnék a színházi bemutató körülményeiről, a regény esetében a megjelenésről, valamint a kritikai fogadtatásról.

(Amennyiben a 20 perc időtartamba belefér, szólnék Herczeg Ferenc sajátos asszimilációs magatartásáról, amely szándék számos művét meghatározza. Előadásom alapja és egyik forrása saját monográfiám, amely Herczeg Ferenc-kalauz címen jelent meg 2016-ban a Kairosz Kiadónál).

GAUČÍK ISTVÁN:
Thökölytől Rákócziig. A hadviselés társadalmi és igazgatási feltételei a Zay-levéltár forrásaiban.

Az előadás a Szlovák Nemzeti Levéltárban, Pozsonyban őrzött Zay családi levéltár forrásai alapján vizsgálja a Thököly-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc időszakát. A Révay, Kális (Calisch) és Petrőczi családok iratai között nemcsak birtok- és családtörténeti dokumentumok találhatók, hanem Bercsényi Miklós és II. Rákóczi Ferenc levelei, továbbá katonai szolgálatra, csapatmozgásokra, hadsereg-ellátásra és a háború helyi következményeire vonatkozó források is. Külön figyelmet érdemelnek a Thököly-felkeléshez és a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó irategyüttesek. Az előadás azt vizsgálja, miként egészítik ki e családi levéltár dokumentumai a korszak ismert forrásanyagát, és mit árulnak el a katonai részvétel, a rokoni és politikai kapcsolathálók, valamint a háborús hétköznapok összefonódásáról.

GÓCSÁNÉ MÓRÓ CSILLA:
Rákóczi kapitánya és műgyűjtő leszármazottjai – a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a Blaskovich-gyűjteményben.

A tápiószelei múzeumot alapító Blaskovich-család első ismert ősének testvérbátyja, Blaskovich István vállalt katonai szerepet Rákóczi táborában. Ő a hadműveletek aktív résztvevője volt, Bercsényi Miklós táborában szolgált. Ocskay László főstrázsamestere, majd Rákóczi kapitánya lett. Hadi tetteiért a fejedelemtől 2 aranyos numizmát kapott ajándékba. E becses ajándékot több generáción át felleljük a családi inventáriumokban.

A köznemesi família 19. és 20. században élt tagjai mindig nagy becsben tartották a fejedelem korához kapcsolódó tárgyak gyűjtését és nyilvánosság előtti bemutatását. Először a budapesti millenniumi kiállításon, majd az 1903-as kassai Rákóczi-kiállításon láthatta a széles nagyközönség a Blaskovich-gyűjtemény kuruc-kori tárgyait. A kollekcióban pipák, fegyverek, lószerszámok, festmények idézik Rákóczi korát. Kiemelkedik közülük a fejedelem oldalnézeti portréja, valamint Bercsényi Miklós és Beniczky Gáspár tajtékpipája.

HEGEDŰS GERGŐ:
Daniel Defoe és a Rákóczi-szabadságharc.

A konferencia-előadás a Rákóczi-szabadságharc korai angol megítélését vizsgálja a szigetország legfontosabb sajtótermékeinek tükrében, különös tekintettel a Daniel Defoe által szerkesztett The Weekly Review című hírlapra. A kutatás azt elemzi, hogy az újkori angol sajtó és politikai gondolkodás egyik legmeghatározóbb alakja miként értelmezte II. Rákóczi Ferenc mozgalmának jogosságát, milyen szempontok mentén vonta kétségbe annak legitimitását, valamint milyen propagandisztikus eszközökkel igyekezett befolyásolni olvasói álláspontját. A korabeli angol nyilvánosság nem egy távoli és elszigetelt felkelésként tekintett a magyarországi eseményekre, hanem a spanyol örökösödési háború szerves részeként értelmezte azokat, így olvasatukban Rákóczi mozgalma közvetlenül érintette a kontinens törékeny erőegyensúlyát. Az író ennek megfelelően igyekezett az angol reálpolitikai érdekek mentén elemezni az eseményeket, és a felekezeti szimpátia ellenére negatív véleményt fogalmazott meg a szabadságharcról.

KOMPORDAY LEVENTE:
Az emlékhely és az enyészet határán. A borsi Rákóczi-szülőház története és megmentésének kísérletei.

Az előadás a Borsiban található Rákóczi-kastély, II. Rákóczi Ferenc szülőhelyének történetét tekinti át a 16. századi kialakulásától napjainkig. Bemutatja a kastély reneszánsz előzményeit, a Rákóczi család birtoklásának időszakát, valamint azt a szerepet, amelyet az épület a fejedelem születésével nyert a magyar történelmi emlékezetben. Különös figyelmet fordít a birtoklástörténetre, az 1678-as pusztítás következményeire, az épület fokozatos állagromlására, majd a 19. század második felétől kibontakozó emlékezetpolitikai és társadalmi kezdeményezésekre. Az 1882-es emléktábla-avatás, az 1906-os megemlékezések, valamint a két világháború közötti időszakban, majd a rendszerváltást követő, határon átnyúló civil kezdeményezések hatására kibontakozó megmentési kísérletek jól mutatják, miként vált a magántulajdonban és gazdasági célokra használt kastély egyre inkább nemzeti emlékhellyé. Az előadás arra keresi a választ, hogyan alakult a borsi Rákóczi-szülőház megítélése, és milyen társadalmi, politikai és műemlékvédelmi törekvések születtek megőrzése érdekében.

MAROSI ESZTER:
A Rákócziakhoz és a Rákóczi-kultuszhoz kapcsolódó műtárgyak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

Előadásunkban a múzeumban lévő Rákóczi-tárgyakból szeretnénk néhányat bemutatni. Ezek közt akad, ami közvetlenül kapcsolódik a fejedelem személyéhez, illetve családjához; de találhatunk a távolabbi rokonságból származókat éppúgy, mint a később kialakult Rákóczi-kultusz műtárgyait. Megvizsgáljuk, mennyire biztos, hogy ezek a fejedelem személyéhez kapcsolódnak, illetve biztosan Rákócziak által birtokolt darabok-e; vagy csak a hagyomány, vagy esetleg a fejedelmi udvartartásból származó voltuk miatt hisszük őket Rákóczi-tárgynak? Kitérünk a technikai különlegességekre, esetleges heraldikai és családtörténeti vonatkozásokra éppúgy, mint néhány dokumentumfotóra, amelyek további műtárgyakat, illetve olyan kiállítás-részleteket vonultatnak fel, ahol annak idején a Rákóczi-család bútorai voltak láthatók. A tárgyak közül több most kerül először a nagy nyilvánosság elé, az elmúlt évtizedeket tekintve.

MÉSZÁROS KÁLMÁN:
Új adatok és szempontok Ocskay László kuruc brigadéros életútjához és házasságkötéséhez.

Ocskay László híres-hírhedt szereplője volt a Rákóczi-szabadságharcnak. Thaly Kálmán életrajzi monográfiában, Jóka Mór romantikus regényben, Herczeg Ferenc színpadi műben dolgozta fel tragikus sorsát. Az árulásért kivégzett, szertelen katona alakjára e művek nyomán is sötétebb árnyék borult annál, mint ami kortársai között éppen az ő személyével kapcsolatban indokolt lehetne. Ifjúkorának „botlásai” csak kései tudósításokból ismertek, s ezek ellenőrzésére primer források híján nemigen van lehetősége a történészeknek. Ezek híján legfeljebb közvetett forrásokra hagyatkozhatunk. A jezsuita gimnáziumok tanulóinak nemrégiben közzétett, egyre bővülő adatbázisa, valamint 1703-ban megkötött házasságának jelenleg ellenőrizhető genealógiai adatai alapján azonban lényegesen pontosítani és helyesbíteni tudjuk a pályafutásának elindulására és családi életére vonatkozó eddigi ismereteinket.

PANDULA ATTILA:
A Thököly-család címerszerzése és címerhasználata.

Általános vélemény szerint a Thököly család címerszerző őse, Sebestyén, polgárember apa és nemesasszony anya gyermekeként született (amire az armálisában neve előtt szereplő „agilis” jelző is utal). Thököly Sebestyén elsősorban borral és élőállattal (marha) kereskedett. Címeres nemeslevelet I. Miksa magyar királytól kapott (Pozsony, 1572. október 7.), „tekellházi” előnévvel. 1579-ben zálogként szerezte meg a késmárki várat és uradalmat. Ezen, a család szempontjából alapvető változásoknak megfelelően, 1583-től már a „késmárki” predikátumot használta. 1580-ban rendkívül előkelő házasságot kötött, amelynek következtében több nemes famíliával került rokonságba. Hangsúlyozandó, hogy Győr 1598-as visszafoglalásánál szerzett érdemeiért az akkor még igen ritka bárói méltóságra emelték. A Thökölyek e neves ősapja 1607-ben halt meg.

Az ő unokája volt Thököly (II.) István, aki III. Ferdinánd királytól 1656. november 2-án már grófi rangot kapott. Elnyerte Árva vármegye főispánságát is. Árvai, likavai, késmárki és rosenbergi uradalmai után igen jelentős jövedelmet élvezett. 1651. november 11-én kötött házasságot ráthóti Gyulaffy Máriával, neje révén Erdélyben is szerezett birtokokat. Thököly István a Wesselényi-összeesküvés részese, annak anyagi támogatója volt. Árva várában hunyt el, miközben azt a császári csapatok ostromolták (már halott volt a vár elestekor).

Az ő egyik gyermeke volt Thököly Imre. Ő pályája során volt Erdély választott fejedelme és a magyarországi részek ura; Füleken a törökök királlyá is kikiáltották. Lehetséges, hogy I. Lipót birodalmi hercegi rangra is emelte. (Utóbbi rangemelés ténye azonban bizonytalan, időpontja is kérdéses.)

Az előadó, a részletesen feldolgozott címereslevél mellett nagyszámú Thököly-címeres pecsétlenyomatot is bemutat (döntően az MNL Országos Levéltárának anyagából); valamint történeti ikonográfiai emlékeken, illetve műtárgyakon, épületeken megjelenő címerábrázolásokat is.

PÁLYI GYULA† – BERZEVICZY KLÁRA:
II. Rákóczi Ferenc ősei – adalékok.

II. Rákóczi Ferencet (1676–1735), Erdély, majd Magyarország fejedelmét, az Árpád-ház és a Hunyadiak mellett, mély tisztelet övezte. E megbecsülés hozzátartozóira is kiterjedt, nem véletlen, hogy bőséges családtörténeti irodalom foglalkozott a Rákóczi-család eredetével, valamint testvérének (R. Julianna, gróf Aspremont Ferdinánd felesége) leszármazottaival. A Fejedelem születésének 300. évfordulójára Filkorn Pál kidolgozta II. Rákóczi Ferenc hétgenerációs ősfáját, pontosabban ebből annyit, amennyi az 1970-es évek családtörténeti ismeretanyaga alapján, 1976-ban lehetséges volt. Fél évszázad alatt újabb adatok kerültek napvilágra, amik újabb összefüggéseket mutatnak meg – ezek alapján összeállítottunk néhány további családtörténeti adalékot, ami az előadás tervezett témája.

REISZ T. CSABA:
A kassai Rákóczi-freskó. Dudits Andor festőművész Rákóczi-témái.

II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak 1906. évi kassai újratemetése nagy nemzeti esemény volt. Az ünnepi megemlékezés része volt az is, hogy a sírhely fölé méltó emlékművet kívántak elkészíttetni, ez persze csak később valósulhatott meg. Eredetileg szobormű megalkotását tervezték, de csak a második pályázaton találtak érdemes nyertest Holló Barnabás személyében. A helyszíni próbák során azonban kiderült, hogy a tervezett helyszínre egy térbeli műalkotás elhelyezése lehetetlen, így Holló csak a szarkofág elkészítésével vigasztalódhatott. Az emlékmű koncepciója megváltozott, és mozaik vagy freskó elkészítésére hirdettek zárt körű pályázatot. A felkért 10 művész közül nyolc készített vázlatot, közülük egyhangúlag Dudits Andor nyert, ő készíthette el a freskót 1914 és 1916 között.

Dudits Andor művészetének egyik hangsúlyos eleme volt II. Rákóczi Ferenc személyének és emlékezetének megjelenítése, az előadás felvillantja a festőművész összes Rákóczi-alkotását is.

SZELKE LÁSZLÓ:
A csetlő-botló amoroso és a múltban élő álmodozó. Szekfű Gyula és „A száműzött Rákóczi”.

Szekfű Gyula a 20. századi magyar történetírás komoly vitákat kiváltó egyénisége volt. Méltatói a romantikus nacionalista és liberális történelemszemlélet legnagyobb hatású és kíméletlen kritikusát, bírálói egy mindig ügyesen helyezkedő, a mindenkori hatalomhoz igazodó, és a mindenkori hatalmat igazoló személyiséget láttak benne. Szekfű Gyula életének és munkásságának rövid áttekintése mellett az 1913-ban megjelent A száműzött Rákóczi című munkája alapján mutatom be a II. Rákóczi Ferencről megrajzolt kép, és a szekfűi kismagyar-nagymagyar koncepció legfontosabb, és a legnagyobb vitákat eredményező megállapításait.

VÁMOSI KATALIN:
A fejedelmi reprezentáció változásai: II. Rákóczi Ferenc ábrázolásai a barokktól a historizmusig.

Sárospatak, a Rákóczi-család egykori uradalmi központja napjainkban is a fejedelmi kultusz és emlékezet legfőbb hazai bástyája. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma nemcsak őrzi, de kiállításain, tudományos programjain és gyűjteménygyarapítási stratégiáján keresztül aktívan alakítja is ezt a történeti örökséget. Az intézmény Képzőművészeti Gyűjteménye az elmúlt évtizedek tudatos tárgyvásárlásainak és gyűjtéseinek köszönhetően mára a II. Rákóczi Ferencet bemutató portrék és ábrázolások kiemelkedő tárházává vált. A MNM Rákóczi Múzeum művészettörténész-muzeológusaként 1998–2008 között a Képzőművészeti Gyűjteményt kezeltem, feladataim közé tartozott a műtárgyak szakszerű gyűjtése, tudományos feldolgozása, tanulmányok publikálása, bemutatása konferenciákon, tárlatokon és kiállítások rendezése. A szakterület szakértőjeként több tudományos előadást tartottam, tanulmányokat írtam; továbbá kiállításokat is rendeztem a témában.

Konferencia-előadásomban a fejedelemhez kapcsolódó műtárgy-együttes legértékesebb és legjelentősebb darabjait mutatom be, különösen kiemelve a vizuális reprezentációt és a kultuszépítés összefüggéseit. A vizsgált alkotások a korabeli, reprezentatív metszetektől a későbbi korok historizáló festményeiig terjednek. Az elemzés során választ keresek arra, hogy a különböző korszakok művészei miként formálták újra a vezérlő fejedelem ikonográfiáját, és hogyan reflektálnak a pataki gyűjtemény darabjai a nemzeti emlékezet változásaira.

Meghívó az MHGT 2026. II. félévi előadásaira

Kiemelt

Közzétéve Szerző:

A programfüzet PDF formátumban letölthető ITT!

Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket

a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2026. II. félévi előadásaira,

melyeket az MNMKK – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár könyvtártermében (1023. Budapest, Török utca 12.) tartunk.

Az egyes előadások pontos kezdési időpontjai alább, a rezüméknél találhatók!

FONTOS TUDNIVALÓK:

  • Az MHGT minden rendezvénye ingyenesen látogatható (nem csak Tagjaink, hanem minden Kedves Érdeklődő számára)!
  • Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
  • Továbbra is várjuk előadók jelentkezését 2026. novemberében tartandó konferenciánkra, amelynek témája a teljes kuruc kor történelme lesz. A jelentkezési felhívás megtalálható honlapunkon. (A jelentkezések az MHGT főtitkárának küldendők, az mhgt2009@gmail.com címre. A jelentkezési határidő 2026. szeptember 15.)
  • Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!

Részletes program:

2026. szeptember 24. Csütörtök (17:00)

Alba Regia történelmi városrészeinek címerei.

Előadó: Szászi József [ny. középiskolai tanár; MHGT, rendes tag (Székesfehérvár)]
Az ülést vezeti: Marosi Eszter (MHGT, főtitkár)

Az olasz városokban több száz éves hagyomány, hogy a történelmi városrészek („contrade”) csapatai és lovagjai ún. történelmi lovagi tornákon („palio” – egyébként innen származik a magyar pálya szavunk is) küzdenek meg egymással, hogy egy évre melyik győztes városrészé legyen a dicsőség.

Olasz mintára 2025-ben harmadik alkalommal csatáztak a székesfehérvári Szent István Lovagi Tornán a város történelmi városrészeit képviselő lovagok. Tavalyelőtt, a második lovagi tornán már a városrészeket jelképező „jelvények” is szerepeltek. Végül a tavalyi évben a lovagi tornát rendező, székesfehérvári Szent István Király Múzeumtól azt a megbízást kaptam, hogy a lovagi tornára, Székesfehérvár történelmi városrészeinek, heraldikailag szabályos és történelmileg hiteles címereket alkossak.

Az előadásom elején konkrét települési címerek példáin keresztül röviden ismertetem a heraldika legfontosabb szabályait. Majd színes képek segítségével bemutatásra kerülnek a fehérvári történelmi városrészek címerei. Minden címernek ismertetem a heraldikai leírását és történelmi magyarázatát. A címerek ezen magyarázatai egyben betekintést nyújtanak a városrészek történelmébe.

E történelmi városrészek: Belváros, Felsőváros, Palotaváros, Víziváros, Öreghegy, Ráchegy, Alsóváros-Tóváros, Maroshegy és Szárazrét-Feketehegy.

Az általam alkotott címerekről először 2025. augusztus 25-én, a harmadik lovagi torna előtti délelőttön tartottam előadást, majd ezek a címerek bemutatkoztak a széles nagyközönség előtt is a harmadik lovagi tornán: a lovagok tabardjain (a páncél felett viselt ujjatlan köntös) és zászlóin.

Az azóta eltelt időben, Fehérváron öt különböző művelődési házban felnőtteknek, illetve hét fehérvári általános és középiskolában diákoknak tartott előadásokon ismertettem és népszerűsíttettem e címereket.

2026. október 29. Csütörtök (17:00)

A számítógépes grafika és a heraldika.

Előadó: Somogyi András [grafikus, műszaki informatikus (Bp.)]
Az ülést vezeti: Huberth Kristóf (MHGT, titkár)

Somogyi András előadása a számítógépes grafika és a heraldika kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel arra, miként élnek tovább a történeti vizuális hagyományok a digitális korszakban. A prezentáció áttekinti a digitális képek két alapvető típusát – a raszteres és a vektoros grafikát –, valamint azok technológiai sajátosságait, előnyeit és korlátait. Kiemelt figyelmet kap a vektorgrafika szerepe a heraldikai ábrázolásoknál, különösen a címerek és jelvények tervezése során, ahol a méretezhetőség, a szerkeszthetőség és a reprodukálhatóság alapvető követelmény.

Az előadás kitér az additív (RGB) és szubsztraktív (CMYK) színkeverési rendszerek különbségeire, valamint ezek gyakorlati jelentőségére a digitális megjelenítés és a nyomdai kivitelezés területén. A modern heraldika példáin keresztül bemutatja, hogyan alkalmazhatók a számítógépes grafikai eszközök a hagyományos formavilág megőrzésére és újraértelmezésére.

Külön rész foglalkozik a katonai heraldikával, ahol a funkcionális szempontok – az azonosíthatóság, a gyárthatóság és a technológiai korlátok – gyakran felülírják a klasszikus heraldikai szabályokat. Az előadás rávilágít arra, hogy a digitális grafika ma már elengedhetetlen eszköze a heraldikai tervezésnek és kivitelezésnek.

Kiegészítő információk:

2026. november 26. Csütörtök (17:00)

Rendjel- és kitüntetés-viselés civil ruhán Magyarországon, kb. 1750-től napjainkig.

Ismeretlen parádés kocsis az 1873-as Hadiéremmel és a Díszérem 40 Évi Hű Szolgálatokért éremmel, 19. század vége. (Forrás: Nemzeti Portrétár, Bp.)

Előadó: Rainer Pál [Laczkó Dezső Múzeum, ny. muzeológus; MHGT tag (Veszprém)]
Az ülést vezeti: Kovács Rudolf Zoltán (MHGT, titkár)

Az előadás a címben jelölt időszakban koronként eltérő intenzitású, de mindvégig jelenlévő szokást mutatja be, részben korabeli festmények, részben fényképek segítségével. Láthatunk díszmagyaron, frakkon, Bocskai-ruhán, zakón, egyházi öltözeten, sportruhán viselt rendjeleket és kitüntetéseket. A kitüntetettek között akad országnagy, miniszter, magas rangú tábornok, polgári főtisztviselő, egyetemi tanár, tudós, művész, nagyiparos, orvos, állatorvos, katonatiszt, hivatalnok, jegyző, fényképész, szabómester, kádármester, parádés kocsis, munkás, sportoló, világháborút járt katona, főpap, kanonok, plébános, rendfőnök, szerzetes és apáca, sőt néhányan a legfelsőbb uralkodóház tagjai közül is. Az elmúlt csaknem 300 esztendő olykor embert próbáló, máskor nyugalmasabb éveiben egyesek valós érdemeikért, mások inkább csak protokollból kapták hazai és/vagy külföldi elismeréseiket.

2026. december 10. Csütörtök (17:00)

A Székely Örökség (latinul „Haereditas Siculica”), az identitásformáló jogi forrás.

Előadó: dr. Barabássy Sándor [az MHGT és MTCSE tagja (Bp.)]
Az ülést vezeti: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).

A székelység történetében a jognak különösen fontos szerepe volt. A Székelyföld fejlett jogrendszere, a sajátos székely jog már a korai középkortól kezdve védelmezte a székely hadinép területét, szabadságjogait, közösségi és egyéni jogaikat, önkormányzataikat.

„A katonai funkció a székely történelem értelmező kulcsa” – írja Egyed Ákos kolozsvári történész professzor. Ez a funkció határozata meg ennek a sajátos népelemnek, vagy ahogy a középkorban, az erdélyi fejedelemség idején magukat nevezték: székely nemzetnek a sajátos társadalomszervezését, a sajátos jogrendszerét. Werbőczy Hármaskönyve méltatja, hogy a székelyeknek nevezett szkíták külön törvényekkel és szokásokkal élnek, hadi dolgokban a legjáratosabbak, örökségekben és tisztségekben egymás közt nemzetségi ágak szerint osztozkodnak. Werbőczy azt is megállapítja, hogy a szabad székelyek egész Magyarország területén ugyanolyan nemesnek számítanak, mint a magyar nemesek. Ennek a székelység mélységesen tudatában volt.

A székely szokásjogról már 1279-ben tesz említést oklevél, a rendi társadalom kialakulását a Székely Örökség (latinul Haereditas Siculica) és az ehhez kötődő székely hadviselési kötelezettségek határozták meg. A Székely Örökség, mint birtoktulajdon és tulajdonjog, a székelység megtelepedése idejének korai időszakában keletkezett.

Székelyföldön a királyi háramlási jog a 16. század második feléig egyáltalán nem érvényesült. Ezzel az a feltételezés jutott kifejezésre, hogy a székelység a földjét az első foglalás jogán és nem a király adományából bírja. A Székely Örökség tehát más jogi természetű volt, mint a magyar nemesi birtok, tulajdonosának több és erősebb jogokat biztosított. A magyar uralkodók ezt mindig tudomásul vették, elismerték és megerősítették, ezért kérdés, hogy ez a székely jog időben mikor alakult ki: a honfoglaló nemzetségek szállásbirtokai létrejöttekor, vagy az azt megelőző időben, ahogy azt az ősgeszták mesélik? Miért adtak volna az uralkodók erősebb birtokjogot a székelyeknek, mint a magyar nemesi birtokok tulajdonosainak?

A Székely Örökség magántulajdonú, örökölhető ingatlanvagyon, amelyen nem volt királyi jog, de katonai szolgálati kötelezettséggel járt és alapját képezte a hivatalviselésnek, a lófőségnek. A székely kiváltságjogok pedig kodifikálták a honvédelem, adózás, közigazgatás és törvénykezés szabályait.

Jelenkori értelmezésben a Székely Örökség, a sajátos földtulajdonjog mellett, a székely nemzet összes kiváltságait magába foglalta. Így vált a Székely Örökség a késői 21. században a Székely Autonómia vagy Önkormányzat identitásformáló forrásává.

Tagdíj-fizetési tájékoztató (2026. január 1.)

Kiemelt

Közzétéve Szerző:

Kedves Tagtársaink!

Boldog Új Évet és jó egészséget kívánunk!

Tájékoztatásul jelezzük, hogy az MHGT 2026. tárgyévi tagdíja 3000 forint, melyet T. Tagjainknak 2026. február 28-ig kell megfizetniük, a Társaság bankszámlájára:

Számlatulajdonos neve: Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
Bankszámlaszám: 11705008-20414364

A tagdíj-fizetéssel kapcsolatos részletesebb tájékoztató megtalálható honlapunk Tagdíj menüpontjában.

Szíves hozzájárulásukat előre is nagyon szépen köszönjük!

(Az MHGT vezetősége nevében közzétette: Benke Tamás pénztárnok.)

„Mohács 500” könyvajánló (2026. szeptember 5.)

Közzétéve Szerző:

Felhívjuk Kedves Olvasóink figyelmét, hogy az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet honlapjáról immár ingyenesen letölthetők a „Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és Emlékezet” című könyvsorozat egyes kötetei. A letöltési link: https://tti.abtk.hu/mohacs

Az évekkel ezelőtt indult könyvsorozatot a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából teszik hozzáférhetővé. A HTK TTI honlapján szereplő közlemény szerint:

„a Fodor Pál és Pap Norbert sorozatszerkesztésében megjelenő könyvek közül jelenleg a 2018–2021 között zajló kutatási program keretében megjelent kötetek tölthetők le teljes terjedelmükben, PDF-formátumban. A gyűjteményt folyamatosan bővítjük, a 2024–2026-os kutatási program újabb kiadványai a későbbiekben kerülnek fel az oldalra.”

A letölthető könyvek között van a Fodor Pál és Varga Szabolcs szerkesztésében megjelent Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak című, kiváló tanulmánykötet is, mely a kereskedelmi forgalomban már régóta nem kapható.

Ugyancsak az évforduló kapcsán jelent meg 2026. tavaszán egy II. Lajos korával foglalkozó okmánytár is:

C. Tóth Norbert (szerk.): II. Lajos király oklevelei és levelei 1521–1526.
(ELTE HTK TTI, Bp., 2026.)
ISBN: 978-963-416-529-3
Terjedelem: 1188 oldal.
Kötésmód: keménytáblás, cérnafűzött.

A monumentális gyűjtemény több mint 1600 magyar nyelvű regeszta formájában közli a feldolgozott évkörben II. Lajos király által kiadott, a szerkesztő(k) által fontosabbnak ítélt okleveleket. A diplomáciai misszilisektől kezdve a városi és mezővárosi, valamint nemesi kiváltságlevelekig és címeradományokig, ítéletlevelekig, a legváltozatosabb témákban találunk benne iratokat. A kötetet alapos, terjedelmes személy-, hely- és tárgymutató egészíti ki. Néhány jelentéktelen elütéstől/tévesztéstől eltekintve a kötet kifogástalannak mondható, mely a készítésére rendelkezésre álló, aránylag rövid idő, a feldolgozott óriási forrástömeg, és a sok bedolgozó munkatárs mellett is, kiválóan igényes, koherens egésszé formált munka lett.

Tekintettel arra, hogy e korra nézvést mindeddig alig jelent meg átfogó forrásközlés, joggal jelenthető ki, hogy ezen új okmánytár hatalmas segítséget fog nyújtani, és megkerülhetetlen lesz, a Jagelló-kor jövendő kutatói számára.

A könyv kapható (illetve megrendelhető) a Penna Bölcsész Könyvesboltban.

A forráskiadvány összeállításáról C. Tóth Norbert az Erdélyi Múzeum Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézetében tartott műhely-előadást, 2025. október 13-án, amelynek videófelvétele megtekinthető a YouTube-on:

Meghívó elnökségi ülésre (2026. szeptember 22.)

Közzétéve Szerző:

Az elnökségi ülés meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2026. szeptember 22-i elnökségi ülésére

Tisztelt Tagtársunk!

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.

Az ülés helyszíne:
az ülést személyes jelenléttel, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum épületében tartjuk (1036. Budapest, Korona tér 1.);
azonban egyidejűleg a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével is biztosítjuk a részvételi lehetőséget.

Időpontja: 2026. szeptember 22. Kedd, délután 17 óra 00 perc (17:00).

Az ülés napirendi pontjai:

  1. Rákóczi-emlékkonferencia:
    Az MHGT által 2026 novemberében tartandó, kuruc korral foglalkozó konferencia szervezési kérdéseinek megvitatása.
  2. TURUL folyóirat:
    Az elnökség áttekinti a 2026-os évfolyam szerkesztésének/kiadásának állását.
  3. Állásfoglalás egy családkutatási kiadvány-ötlettel kapcsolatban:
    Egy magánszemély, egy általa kitalált és értékesíteni szándékozott, családkutatók használatára szánt, adatokkal kitölthető, többkötetes genealógiai kiadvány kapcsán, az MHGT szakmai állásfoglalását kérte. Ezen ügyet vitatja meg az elnökség.
  4. Capitulum Projekt:
    Az elnökség megvitatja a káptalani és konventi iratanyagok (MHGT által kezdeményezendő és koordinálandó) digitalizálására, valamint online közzétételére vonatkozó ötletet, illetve azt kifejtő (pénztárnok által előterjesztett) vitairatot; megfontolva a célkitűzés megvalósítására megteendő első lépéseket.
  5. Székhely-ügy:
    Tekintettel arra, hogy továbbra sem sikerült használható székhelyet találni a Társaság számára (noha a probléma az idő előrehaladtával egyre égetőbbé válik!), a pénztárnok javasolja, hogy a Társaság ez ügyben nyilvános felhívást tegyen közzé, online felületein. Az elnökség megvizsgálja ennek lehetőségét, valamint tartalmi kérdéseit.
  6. Tagsági ügyek:
    Döntés az elmúlt időszakban beérkezett tagfelvételi kérelmekről.
  7. Egyéb (aktuális) ügyek;
    Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.

Az üléshez (mind személyesen, mind pedig a virtuális térben) az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.

Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen online formában kívánnak részt venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!

Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!

Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.

Tisztelettel:

Dr. Pandula Attila Rudolf
(az MHGT elnöke)

(Kelt: Budapest, 2026. szeptember 2.)

Meghívó az MTCSE 2026. II. félévi előadásaira

Közzétéve Szerző:

A félévi program PDF formátumban letölthető ITT!

Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait 2026. második félévi előadásaira:

2026. szeptember 7. Hétfő. (18:00)

Reinisch Egon: A mohácsi csata 500 éves évfordulója.

2026. október 5. Hétfő. (18:00)

dr. Botos Máté: Gróf Bethlen István halálának 80. évfordulója.

2026. november 9. Hétfő. (18:00)

Tunkel Tamás: Báró Tunkel Ferenc élete és munkássága.

2026. december 7. Hétfő. (18:00)

Seremetyeff-Papp János: József nádor élete és öröksége.

Az MTCSE előadásai a Magyar Máltai Szeretetszolgálat klubhelyiségében (1011. Budapest, Fő utca 43.), 18:00 órai kezdettel kerülnek megrendezésre.

Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program a későbbiekben esetleg módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt).
Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.

A rendezvények (teljes és aktuális) listája az MTCSE honlapján is megtalálható.
Mi itt (az MHGT honlapján) csak azon rendezvényekről adunk hírt, melyek az MHGT Tagjai számára nyilvánosak és ingyenesen látogathatók.
(Az itt nem hirdetett rendezvények zárt körűek, tehát azokon csak az MTCSE tagjai és az általuk külön meghívott személyek vehetnek részt.)

További tudnivalók:

Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.

A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják.
Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel regisztrációhoz és 3000 Ft támogatási díj megfizetéséhez kötött.

Konferencia-felhívás (2026. november 16–17.)

Közzétéve Szerző:

II. Rákóczi Ferenc születésének 350. és újratemetésének 120. évfordulója alkalmából, a kuruc idők eseményeivel kapcsolatos nemzetközi konferenciát hirdet a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és a Magyar Nemzeti Múzeum.
A konferencia munkacíme:

„II. Rákóczi Ferenc 350 – újratemetés 120”

Emlékezet és történelem – II. Rákóczi Ferenc újratemetésének 120. évfordulója és a kuruc kor kutatásának új eredményei

II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem.
[Hans Loos (1890–1969) reprodukciója egy XVIII. századi mezzotinto-képről. Forrás: Deutsche Fotothek]

Időpont: 2026. november 16–17. (Hétfő–Kedd).

Helyszín: Budapest (a konkrét helyszín szervezés alatt!)

Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.

Téma: a konferencia a teljes kuruc kort (tehát nem csak a II. Rákóczi Ferenc, de a Thököly Imre nevével fémjelzett korszakot is!) igyekszik lefedni, bemutatva az események hadi, diplomáciai, kereskedelmi, családtörténeti, művészeti és kegyeleti vonatkozásait.

Kérjük leendő Előadóinkat, hogy a jelentkezés alkalmával előadásuk címét és legfeljebb 1000 karakter hosszúságú absztraktját is legyenek kedvesek benyújtani!

Az előadások hossza: 20 perc.

A jelentkezések az MHGT központi e-mail címére, Marosi Eszter főtitkárnak küldendők: mhgt2009@gmail.com

FIGYELEM! A konferenciára való előadói jelentkezés LEZÁRULT!

Meghívó elnökségi ülésre (2026. május 21.)

Közzétéve Szerző:

Az elnökségi ülés meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2026. május 21-i elnökségi ülésére

Tisztelt Tagtársunk!

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.

Az ülés helyszíne:
az ülést személyes jelenléttel, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum épületében tartjuk (1036. Budapest, Korona tér 1.);
azonban egyidejűleg a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével is biztosítjuk a részvételi lehetőséget.

Időpontja: 2026. május 21. Csütörtök, délután 17 óra 00 perc (17:00). (Az aznapi MHGT-könyvbemutató után.)

Az ülés napirendi pontjai:

  1. Az MNMKK-val megújítandó együttműködési megállapodás:
    Az elnökség áttekinti az előkészített szerződés-tervezetet (és felhatalmazhatja az elnököt annak aláírására).
  2. TURUL folyóirat:
    A főszerkesztő 2025. évi beszámolójának és 2026. évi munkatervének jóváhagyása.
  3. Tagsági ügyek:
    Döntés az elmúlt időszakban beérkezett tagfelvételi kérelmekről.
  4. Egyéb (aktuális) ügyek;
    Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.

Az üléshez (mind személyesen, mind pedig a virtuális térben) az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.

Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen online formában kívánnak részt venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!

Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!

Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.

Tisztelettel:

Dr. Pandula Attila Rudolf
(az MHGT elnöke)

(Kelt: Budapest, 2026. május 15.)

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc a történelem segédtudományai tükrében (2026. május 21.)

Közzétéve Szerző:

Szeretettel meghívjuk Kedves Tagtársainkat és az Érdeklődőket a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság által, dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett szerkesztésében kiadott könyv ünnepélyes bemutatójára, melynek címe:

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc a történelem segédtudományai tükrében.

Helyszín: MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Színházterem (1036. Budapest, Korona tér 1.)
Időpont: 2026. május 21. Csütörtök, 16:00.
A kötetet bemutatja: dr. Kedves Gyula (hadtörténész, ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos tanácsadója) és dr. Pandula Attila (MHGT, elnök).

A könyvbemutató helyszínén lehetőség lesz a könyv megvásárlására, 3500 forintos darabáron.

Kérjük, hogy aki könyvet akar venni, legyen kedves regisztrálni a következő linken elérhető űrlapon (megadva a vásárolni kívánt példányszámot is):
https://forms.gle/qtcvyu2qu29Z6Stg6

További tudnivalók:

  • A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül.
  • A könyv helyszínen történő megvásárlása esetén a vételár készpénzben fizetendő! Kérjük, hogy lehetőleg pontosan készítsék elő a vásárolni kívánt könyvek vételárát!

A könyv bibliográfiai adatai:

  • Cím, szerzőségi közlés, kiadási adatok: dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett (szerk.): Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc a történelem segédtudományai tükrében. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2024. május 6-i emlékkonferenciáján elhangzott előadások. (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, Bp., 2025.)
  • ISBN: 978-615-7035-00-3
  • Terjedelem: 220 oldal.
  • Kötésmód: keménytáblás, cérnafűzött.
  • Sorozatcím, sorszám: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Kiadványai, 3. szám.
  • ISSN: 3094-3876

A könyv fülszövege:

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2024. május 6-án, a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában tartott e könyvvel egyező című emlékkonferenciát, melynek előadói az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc egyes eseményeit, helyszíneit, személyiségeit, tárgyi és eszmei emlékeit, a történeti segédtudományok nézőpontjából és módszereivel vizsgálták. A konferencián elhangzott 13 előadás közül 11 szerkesztett változata képezi könyvünk anyagát. A közleményekben a szabadságharc kitüntetésein, katonai egyenruháin, a forradalom helyszínein, valamint az eseményekben szerepet vállalt családok és egyéniségek életrajzain, arcképein, visszaemlékezésein, irathagyatékán, síremlékein keresztül kapunk képet Hazánk e rövid, ám nagy jelentőségű korszakáról, az ahhoz kapcsolódó történeti részletkutatásokról.

Kiadványunk az MHGT könyvkiadói tevékenységének újraindulását is jelenti: a jelen kötettel (82 évnyi kényszerű szünet után!) folytatjuk az 1943-ban megindított „A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Kiadványai” című könyvsorozatot.

A kiadvány megjelenését a Miniszterelnökség támogatta.
(A pályázat azonosító száma: CNP-KP-1-2024/1-000263,
lebonyolítója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.)

Meghívó közgyűlésre (2026. május 28.)

Közzétéve Szerző:

A közgyűlés meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2026. május 28-i rendes közgyűlésére

Tisztelt Tagtársunk!

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (MHGT) nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő, rendes közgyűlésére.

A közgyűlés helyszíne: MNMKK – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár, Könyvtárterem (1023. Budapest, Török utca 12.)

Időpontja: 2026. május 28. Csütörtök, délután 15 óra 50 perc (15:50). (Az aznapi MHGT-felolvasóülés előtt.)

Amennyiben a fenti időpontban a Közgyűlés határozatképtelen, azt ismételten összehívom 2026. május hó 28. napján (Csütörtök), délután 16 óra 00 perc (16:00) időpontra, azonos helyszínnel, változatlan napirendi pontokkal.

Tájékoztatom a Tisztelt Tagságot, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, azzal, hogy legalább tíz szavazóképes tagnak jelen kell lennie!

Az ülés napirendi pontjai:

  1. A közgyűlés jegyzőkönyv-vezetőjének és a jegyzőkönyv két hitelesítőjének megválasztása.
  2. Elnöki beszámoló:
    Szakmai beszámoló a legutóbbi Közgyűlés óta végzett munkáról.
  3. Főtitkári beszámoló:
    A főtitkár beszámolója a 2025. tárgyévi testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről.[1]
  4. Pénztárnoki beszámoló:
    A pénztárnok által benyújtandó írásbeli beszámoló rövid ismertetése (a Társaság 2025–2026. évi vagyoni helyzete, elvégzett feladatok). A 2026. évi költségvetési terv és a 2025. évi egyszerűsített beszámoló előterjesztése, jóváhagyásra.
  5. A Felügyelőbizottság beszámolója:
    A Felügyelőbizottság, a Közgyűlést megelőzően, elkészíti írásbeli jelentését, a 2025. tárgyév költségvetésének teljesítéséről, a Társaság gazdálkodásáról, valamint a működés jogszerűségéről. A Közgyűlés megvitatja a jelentés tartalmát és határozatot hozhat annak elfogadásáról.
  6. Turul folyóirat:
    A főszerkesztő szakmai beszámolója a folyóirat 2025. évfolyamáról (megjelent folyóiratszámok mennyisége, tartalomjegyzékük, nyomdai példányszám, korábbi munkaterv ill. főszerkesztői koncepció teljesülése).[2]
    A pénztárnok beszámolója a folyóirat 2025. évi gazdálkodásáról;[3]
    továbbá a 2026. évi gazdálkodásra vonatkozó tervezete;[4]
    valamint tájékoztatója az elnök/elnökség által eddig jóváhagyott 2025–2026. évi tartalomjegyzékekről.[5] (Mindezek írott változata, a pénztárnok éves beszámolójának részét fogja képezni.)
    A főszerkesztő 2026. évfolyamra vonatkozó (elnökség által előzetesen jóváhagyandó) munkatervének előterjesztése végső jóváhagyásra.[6]
  7. Egyéb (aktuális) ügyek;
    a beérkező javaslatok szerint.

A jelen Közgyűlés előkészítő dokumentumait, az ülést megelőző hetekben, a főtitkár el fogja juttatni Tisztelt Tagtársainknak!

A Közgyűlésen az MHGT bármely rendes tagja döntési (szavazati) joggal vehet részt. A részvételi jogosultság megállapítására az ülés előtt mandátum-vizsgálatot tartunk.

Tájékoztatjuk Tisztelt Tagtársainkat, hogy tagsági (szavazati) jogaikat szükség esetén meghatalmazott útján is gyakorolhatják. [Ld.: Alapszabály, 6. §. 6.1 (15) pont.] Ehhez írásbeli meghatalmazás kiállítása szükséges.

Jelen meghívót a hatályos Alapszabály 6. §. 6.1 (9) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében, kizárólag elektronikus formában küldjük meg.

Szeretettel várjuk Tagtársainkat!

Tisztelettel:

Dr. Pandula Attila Rudolf
(az MHGT elnöke)

(Kelt: Budapest, 2026. április 24.)

Jegyzetek:

[1] Az Alapszabály 6. §. 6.2 (14) bekezdése értelmében.

[2] A Turul SZMSZ A.III.c.5. és B.I.b.4. pontjai, valamint C.IV. része értelmében. A beszámolót a Közgyűlés egyszerű többséggel hagyhatja jóvá, a Turul SZMSZ C.IV.d. pontja szerint.

[3] A Turul SZMSZ A.III.c.5. és D.VIII.f. pontjai értelmében.

[4] A Turul SZMSZ D.V.b. és D.VIII.e. pontjai értelmében.

[5] A Turul SZMSZ A.III.e.3.; C.III.d.; D.V.a. és D.V.d. pontjai értelmében.

[6] A Turul SZMSZ A.III.c.4.; A.III.e.2.; B.I.b.3. pontjai és C.II. része értelmében. A munkatervet a Közgyűlés egyszerű többséggel hagyhatja jóvá, a Turul SZMSZ C.II.d. pontja szerint.

Magyar görögök – görög magyarok konferencia (2026. április 22.)

Közzétéve Szerző:

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület, a MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és a Görög Intézet szeretettel meghívja a Kedves Érdeklődőket

Magyar görögök – görög magyarok

Magyarországi görögök története a 18–19. században

című konferenciájára.

Helyszín: MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
(1036. Budapest, Korona tér 1.)

Időpont: 2026. április 22. Szerda, 09:00.

Kísérőprogram: Kiállítás a magyarországi görögök történetéről, emléktárgyaiból.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött!

Regisztrálni a következő linken található űrlap kitöltésével lehet:
https://forms.gle/DgJFeDbmK4fawLHo8

A konferencia programja:

09:00–09:30 Regisztráció

09:30–10:00 Megnyitó

Köszöntőt mond dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója.

10:00–11:10 I. szekció

10:00–10:20 dr. Hídvégi Violetta: „Görögök” épületei a Lipótvárosban a 19. század első felében. Nákó János, Derra Naum, Murati Panajot.

10:20–10:40 Nagy-Laczkó Balázs: A békési görögök és a békési görög templom.

10:40–11:00 dr. Vámosi Katalin: Pataky György, a tehetős görög származású miskolci kereskedő.

11:00–11:10 Kérdések, hozzászólások

11:10–11:30 Kávészünet

11:30–12:40 II. szekció

11:30–11:50 dr. Szelke László: A Nákó család története Magyarországon.

11:50–12:10 dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A fővárosi egészségügy görög vonatkozásai.

12:10–12:30 dr. Szentpály Miklós: A Manno család három évszázada.

12:30–12:40 Kérdések, hozzászólások

12:40–13:40 Ebédszünet

13:40–14:50 III. szekció

13:40–14:00 Marosi Eszter: A magyarországi betelepült görögséghez kapcsolódó műtárgyak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

14:00–14:20 dr. Bobay Orsolya: Görög szentek barokk szentképeken az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből.

14:20–14:40 dr. Bardi Terézia Anna: „Egy a jó és nemesért lelkesedő nő, a San marco-i hercegné született Nákó Miléva”. Anna Mileva Nákó útjai és az Esztergomi Keresztény Múzeum.

14:40–14:50 Kérdések, hozzászólások

14:50–15:10 Kávészünet

15:10–16:00 IV. szekció

15:10–15:30 Nagy Györgyi: „Érdekes régi ékszerkazetta” gróf Nákó Kálmán egykori gyűjteményében.

15:30–15:50 dr. Diószegi György Antal: Kereskedelem, szabadságharc, sportvilág: görög örökség Magyarországon az évszázadokon átívelő összefüggések fényében.

15:50–16:00 Kérdések, hozzászólások

16:00 A konferencia zárása

Tudnivalók

  • A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
  • Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
  • Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
  • Rendezvényünk házigazdája az MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.
  • A program megvalósítását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja. (Pályázati azonosító szám: NEAO-KP-1-2026/1-000632.)
  • Borítóképünk: Budapest, Petőfi tér a Nagyboldogasszony ortodox templommal.
    (Forrás: Fortepan. Képszám: 82268 / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.007)

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:

Az előadások rezüméi:

DR. HÍDVÉGI VIOLETTA:
„Görögök” épületei a Lipótvárosban a 19. század első felében. Nákó János, Derra Naum, Murati Panajot.

Az ősi városmaghoz északról csatlakozó mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület fejlesztése II. Józsefhez (1741–1790) kapcsolódott. A mai Szabadság téren felépült Újépület lehatárolta a későbbi beépítést. A Belváros életét négy országos vásár terhelte. 1785-ben a Helytartótanács elrendelte a vásárok falon kívülre telepítését. A kialakított új vásártér – a mai Erzsébet tér – központi magja körül és az Újépülettől délre létrejött városrész négyzethálós szerkezetet követ. A korábbi organikusan nőtt külvárosokkal szemben a felvilágosodás szellemében tervezett városrész született, amely az új uralkodóról a Lipótváros nevet nyerte. 1789-ban elbontották a Váci kaput és a mai Deák Ferenc utcában állt városfalat, megkezdődött a telkek értékesítése. A későbbiekben az ingatlanok egy része a Balkán áruival üzletelő görögkeleti vallású kereskedők kezébe került, akik a 18. század elején a törökök elől menekülve érkeztek Magyarországra. Napóleon kontinentális zárlata idején közülük sokan meggazdagodtak és a társadalmi ranglétrán is magasra emelkedtek. Az innovatív kereskedők megsejtették a fejlődésnek induló városrészben rejlő vagyonszerzési lehetőséget, elhagyták a Belvárost, hogy az új külvárosban vásároljanak ingatlanokat.

Ebből a halmazból három épületet és tulajdonosaikat kívánom bemutatni. Elsőként a mai Szabadság téren állt egykori Nákó-házat és két ma is álló épületet: az Erzsébet térre néző Derra-házat és Murati Panajot épületét a Harmincad utca és József nádor tér sarkán.

NAGY-LACZKÓ BALÁZS:
A békési görögök és a békési görög templom.

A 2025-ben a Békés Megyei értéktárba is felvételre került békési görög templom a Békés vármegyei történelmi görögség egyetlen jelentősebb megmaradt épített öröksége. Vármegyénk egyetlen görög feliratos temploma, Hazánkban csupán hét hasonló templom ismert. Emellett a békési templom tudhatja magáénak az ország legrégebbi görög feliratos oltárasztalát. Előadásomban interdiszciplináris megközelítéssel, történeti és antropológiai szemlélettel teszek kísérletet a nem csak Békés település, de Békés vármegye egészének életében és fejlődésében szerepet játszó görögök és a hozzájuk kapcsolódó recens lokális örökségesítési gyakorlatok bemutatására, a görögség jelentőségének megragadására a békési identitásban a békési görög templom történetén és kortárs újraértelmezésein keresztül.

DR. VÁMOSI KATALIN:
Pataky György, a tehetős görög származású miskolci kereskedő.

A 18. században Miskolcon letelepedett vagyonos görög kereskedők meghatározó szerepet játszottak a város gazdasági és társadalmi fejlődésében. A Pilta, Gerga, Dadányi, Szonthe, Xikovics, Gyika és Pataky kereskedődinasztiák több generáción át jelentős vagyoni és társadalmi befolyással bírtak, miközben aktívan bekapcsolódtak a város közéletébe. A görög származású kereskedők egyik kiemelkedő alakja Pataky György (1726–1804) volt, aki hitelezési és kereskedelmi tevékenysége révén jelentős tőkekoncentrációt ért el, és 1778-ban görög kereskedőtársaival üzleti-tőkés társulást hozott létre.

Pataky György kereskedői tevékenysége, valamint a róla és feleségéről fennmaradt képmások művészettörténeti kontextusának pontosítása lehetőséget kínál a helyi polgári önreprezentáció formálódásának feltárására, a műhelykapcsolatok és a görög kereskedő elit vizuális terveinek vizsgálatára, és a balkáni–magyar művészeti kapcsolatok lokális lenyomatainak pontosabb meghatározására. A művek keletkezéstörténetének, datálásának és attribúciójának kérdése stíluskritikai, ikonográfiai és viselettörténeti szempontok bevonásával kerül elemzésre, különös tekintettel a provinciális festők és műhelyek szerepére.

DR. SZELKE LÁSZLÓ:
A Nákó-család története Magyarországon.

A görög eredetű, kereskedelemmel foglalkozó Nákó-család a 18. század végén költözött magyar földre. A Nákók birtokán találták meg a világhírű nagyszentmiklósi aranykincset, melynek köszönhetően a család grófi rangra emelkedhetett, a továbbiakban császári és királyi kamarást, majd fiumei kormányzót is adott a család a Magyar Királyságnak. Szorgalmuknak, tehetségüknek, kapcsolataiknak, vagyonuknak, és feleségeik családjainak köszönhetően néhány évtized alatt a magyar arisztokrácia elismert tagjaivá váltak. Feleségeiknek köszönhetően a nagyszentmiklósi kastélyban, a bécsi és a pesti palotájukban is színes és színvonalas szalont tartottak fent, melyekben a magyar értelmiség nagyon sok híres és elismert képviselője megfordult, így a magyar művelődéstörténet szempontjából is jelentősnek értékelhetjük a Nákó-család befolyását és hatását. Előadásomban a család történetét, az épületek történetét és a kulturális szalonok történetét is bemutatom.

DR. OGOLJUK-BERZSENYI ANETT:
A fővárosi egészségügy görög vonatkozásai.

A városegyesítést megelőzően sok kisebb kóroda, szegényápolda működött Pest, Buda, Óbuda területén. Ezek egyike az 1787-ben Pesten, az Alsó Dunasor 4. szám alatt megnyílt szerény görög-román ápolda. Az intézmény a görögkeleti iskola földszintjén kapott helyet, mintegy tucatnyi beteg és idős ápolására szolgált. Nagynevű orvosok teljesítettek itt szolgálatot. Az intézmény történetére vonatkozó, fennmaradt források ugyan nem adnak teljes képet annak működéséről, de több fontos mozzanat rekonstruálható.

Az intézmény története családtörténeti vonatkozásokkal is bír, hiszen orvosai között görög gyökerekkel rendelkező is megtalálható, ahogy más budai és pesti intézmények kötelékében is. Az előadás során jelentősebb, görög gyökerekkel rendelkező orvosok bemutatására is sor kerül.

DR. SZENTPÁLY MIKLÓS:
A Manno család három évszázada.

A XVIII. század végén egy bizonyos Dimitrios Manos (Δημήτριου Μάνου) Bécsbe költözik. Pár évvel később már Pesten vesz házat. Így kezdődik a Manno család magyarországi története. Kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, gyülekezet-, és családalapítások rajzolják ki azt az utat, amit a görögtudatú monastiri (ma Bitola, Észak-Makedónia) család megtett, míg gyökeret eresztett új hazájában. A több ágra bomlott család – mind leány, mind fiú ágon – a mai napig őrzi emlékét a küzdelmes, de reményekkel teli XIX. század alakjainak: Manno Demeternek, aki szülőföldjét összekötötte az 1810-es évek Pestjével, amely befogadta; Manno Istvánnak, aki tehetsége révén véleményformálóként vehetett részt a 40-es évek gazdasági világában. Vagy a tragikusan fiatalon elhunyt Manno Szilárdnak, aki Ragályi Miksa főispán Izabella nevű lányával kötött házassága révén erősítette meg a család magyar kapcsolatait. Miközben a Petőfi téren álló ortodox templomába lépve átérezhetjük ragaszkodásukat az óhazából hozott kultúrájukhoz. Az ő történetüket szeretném elmesélni, az eddigi kutatásokra alapozva.

MAROSI ESZTER:
A magyarországi betelepült görögséghez kapcsolódó műtárgyak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

Néhány műtárgyat szeretnék bemutatni a magyarországi görög diaszpóra műgyűjtésével kapcsolatban. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében a legkülönfélébb anyagból és technikából készült tárgyak valamilyen formán keresztül mutatják be egykori tulajdonosaikat, melyek azokból a családokból származnak, amelyek a 18. század folyamán települtek be az ország területére. Szándékunk a történet rövid bemutatása, ugyanakkor elsősorban a tárgyakról szeretnénk ejteni néhány szót. Kifejezetten a görög műgyűjtéssel átfogóan, és mindenre kitérően nem foglalkozott eddig még senki, rövidebb tanulmányok egyes tárgyakról, mecénásokról születtek ugyan, de teljes körű összefoglaló nem született a témában. Jelen előadásban is csak egy szűk metszetet tudunk adni ezen a téren.

DR. BOBAY ORSOLYA:
Görög szentek barokk szentképeken az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből.

Az előadás a Budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött, különleges Procopius-szentkép album válogatott darabjait mutatja be. A kutatás középpontjában azok a 18. századi, barokk stílusú szentképek állnak, amelyek a keleti kereszténység – az ortodox és a görögkatolikus egyház – által tisztelt szenteket ábrázolják. A szakrális tárgyak bemutatása mellett az előadás kitér a szentképek 19. századi gyűjtéstörténeti jelentőségére, feltárva a korabeli devóció (vallásos kegyesség) kulturális hátterét.

DR. BARDI TERÉZIA ANNA:
„Egy a jó és nemesért lelkesedő nő, a San marco-i hercegné született Nákó Miléva”. Anna Mileva Nákó útjai és az Esztergomi Keresztény Múzeum.

Nákó Anna Mileva a reformkori Pesten született magyarként, bosnyák eredetű montenegrói, szerb és makedóniai vér keveredett az ereiben. Ismerte a XIX. század közepének pesti és bécsi társasági életét, férjhez ment egy nápolyi arisztokratához és hercegné lett. Nápolyban még megélte a Nápoly-Szicíliai királyság utolsó aranyéveit, majd Párizsban tanúja lehetett Jules Verne hangos sikereinek. Visszatért Bécsbe, majd férje haláláig édesapja Bad Ischl-i villája volt az otthona. Özvegyként visszatért a gyökereihez, Magyarországhoz és a családi birtokaihoz, az immáron Budapestté lett Pesthez és a Temes vármegyei Nagyszentmiklóshoz. Még megélte, hogy mintagazdaságát 1918–1919-ben a megszálló román és szerb csapatok kifosztották. Családi birtokán, az immár Romániához tartozó Nagyszentmiklóson hunyt el, 1926-ban.

Életútját vizsgálva úgy tűnik, hogy sorsfordító útjain eljutott a hitből fakadó cselekvő szeretet, a Krisztussal való közösségben vállalt és megélt szolgálat útjaira, máig is élő és ható szolgáló életében intézményi kereteket teremtve a szociális segítségnyújtásnak, a jótékonyságnak és a mecenatúrának is. Férje, a Capece Zurlo család, és saját családja, a Nákó család által őrzött, illetve gyűjtött műkincsei ma az Esztergomi Keresztény Múzeum kincsei.

Milyen családból származott, mi volt az a példa, amit nagyszüleitől és szüleitől örökölt? Milyen hatások érték házasságkötése után, férje, illetve annak családja körében? Hogyan hatott rá Nápoly és az utolsó nápolyi Bourbon uralkodó, II. Ferenc és hitvese Mária Zsófia udvara? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás, felvillantva egy-egy kiemelkedő műtárgyat az Esztergomi Keresztény Múzeum Capece Zurlo-Nákó-gyűjteményéből.

NAGY GYÖRGYI:
„Érdekes régi ékszerkazetta” gróf Nákó Kálmán egykori gyűjteményében.

1876-ban, gróf Károlyi Alajos palotájában, az árvízkárosultak megsegítésére rendezett műipari és történelmi emlékkiállításon Nákó Kálmán gyűjteményéből egy „érdekes régi ékszerkazetta” volt látható. A kiállításról készült fényképek egyikén megörökítésre került ez a tárgy, egy hexagonális ládika, oldalfalain Paris ítéletét ábrázoló csont faragványokkal. Az előadás tárgyalja ezt a tárgytípust, melynek – sorozatgyártásának és ebből következő nagy számának köszönhetően – az európai és a tengerentúli múzeumokban, és egyházi gyűjteményekben ma is sok példánya megtalálható. Ezen kívül kitér a korabeli műgyűjteményekben megtalálható darabokra is.

DR. DIÓSZEGI GYÖRGY ANTAL:
Kereskedelem, szabadságharc, sportvilág: görög örökség Magyarországon az évszázadokon átívelő összefüggések fényében.

A történettudomány egyre inkább újra felfedezi a régi magyarországi görögök sokrétű értékteremtésének máig ható jelentőségét a kereskedelmi folyamatok és a művelődéstörténet terén. A kereskedelmi tevékenységük főbb jellemzőit összegző kutatások sokrétűen igyekeznek feltárni a Rákóczi-kortól kezdve a reformkori nagy nemzeti vállalkozások idejéig tartó fontos adatokat és összefüggéseket.

A XV–XIX. században Magyarországra több hullámban érkező görög kereskedők fénykora a XVIII. század volt: a XVIII. századi görög kereskedőpecséteken feltűnik a „4”-es szám, mely a 4%-os, vagyis tisztességes haszonnal végzett kereskedelmi tevékenységükre utal.

Számos görög família (pl. Derra, Janicsáry, Lyka, Manno, Nákó, Sina, Panakoszta, Papademosz/
Szerviczky, Takiadzisz/Takátsy) jelentős szerepet vállalt a hazafiságot megtestesítő, a magyar kultúrát őrző magyar nemzeti közintézmények (pl. Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Színház, Képzőművészeti Főiskola, Magyar Biztosítótársaság) létrejöttében; a vasút és gőzhajózás fejlesztésében, a folyók szabályozásában, iskolai és népnevelési viszonyok javításában (pl. kisded-kórház és egyéb kórházak, bölcsődék, árvaházak, vakok intézete), magyar szülővárosuk polgári fejlődésében.

1848–1849-ben a magyarországi görög családok sarjai közül mintegy hatvanan tisztként vettek részt a honvédseregben a magyar szabadság védelmében.

Az 1867-es kiegyezés utáni fél évszázadban a görög eredetű kereskedőcsaládok utódai a helyi vagy az országos közélet cselekvő és elismert személyiségeiként élték békés, hazaszerető, hagyományőrző életüket. E korszakban alakult ki az a magyarországi sportélet is, melynek emlékei a XXI. században is igen izgalmas művelődéstörténeti összefüggésekre világítanak rá!

Az előadások rezüméi PDF formátumban letölthetők ITT!