II. Rákóczi Ferenc születésének 350. és újratemetésének 120. évfordulója alkalmából, a kuruc idők eseményeivel kapcsolatos nemzetközi konferenciát hirdet a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és a Magyar Nemzeti Múzeum. A konferencia munkacíme:
„II. Rákóczi Ferenc 350 – újratemetés 120”
Emlékezet és történelem – II. Rákóczi Ferenc újratemetésének 120. évfordulója és a kuruc kor kutatásának új eredményei
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem. [Hans Loos (1890–1969) reprodukciója egy XVIII. századi mezzotinto-képről. Forrás: Deutsche Fotothek]
Időpont: 2026. november 16–17. (Hétfő–Kedd).
Helyszín: Budapest (a konkrét helyszín szervezés alatt!)
Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
Téma: a konferencia a teljes kuruc kort (tehát nem csak a II. Rákóczi Ferenc, de a Thököly Imre nevével fémjelzett korszakot is!) igyekszik lefedni, bemutatva az események hadi, diplomáciai, kereskedelmi, családtörténeti, művészeti és kegyeleti vonatkozásait.
Kérjük leendő Előadóinkat, hogy a jelentkezés alkalmával előadásuk címét és legfeljebb 1000 karakter hosszúságú absztraktját is legyenek kedvesek benyújtani!
Az előadások hossza: 20 perc.
A jelentkezések az MHGT központi e-mail címére, Marosi Eszter főtitkárnak küldendők: mhgt2009@gmail.com
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület, a MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és a Görög Intézet szeretettel meghívja a Kedves Érdeklődőket
Magyar görögök – görög magyarok
Magyarországi görögök története a 18–19. században
Köszöntőt mond dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója.
10:00–11:10 I. szekció
10:00–10:20 dr. Hídvégi Violetta: „Görögök” épületei a Lipótvárosban a 19. század első felében. Nákó János, Derra Naum, Murati Panajot.
10:20–10:40 Nagy-Laczkó Balázs: A békési görögök és a békési görög templom.
10:40–11:00 dr. Vámosi Katalin: Pataky György, a tehetős görög származású miskolci kereskedő.
11:00–11:10Kérdések, hozzászólások
11:10–11:30 Kávészünet
11:30–12:40 II. szekció
11:30–11:50 dr. Szelke László: A Nákó család története Magyarországon.
11:50–12:10 dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A fővárosi egészségügy görög vonatkozásai.
12:10–12:30 dr. Szentpály Miklós: A Manno család három évszázada.
12:30–12:40Kérdések, hozzászólások
12:40–13:40 Ebédszünet
13:40–14:50 III. szekció
13:40–14:00 Marosi Eszter: A magyarországi betelepült görögséghez kapcsolódó műtárgyak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.
14:00–14:20 dr. Bobay Orsolya: Görög szentek barokk szentképeken az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből.
14:20–14:40 dr. Bardi Terézia Anna: „Egy a jó és nemesért lelkesedő nő, a San marco-i hercegné született Nákó Miléva”. Anna Mileva Nákó útjai és az Esztergomi Keresztény Múzeum.
14:40–14:50Kérdések, hozzászólások
14:50–15:10 Kávészünet
15:10–16:00 IV. szekció
15:10–15:30 Nagy Györgyi: „Érdekes régi ékszerkazetta” gróf Nákó Kálmán egykori gyűjteményében.
15:30–15:50 dr. Diószegi György Antal: Kereskedelem, szabadságharc, sportvilág: görög örökség Magyarországon az évszázadokon átívelő összefüggések fényében.
15:50–16:00Kérdések, hozzászólások
16:00 A konferencia zárása
Tudnivalók
A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
Rendezvényünk házigazdája az MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.
A program megvalósítását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja. (Pályázati azonosító szám: NEAO-KP-1-2026/1-000632.)
Borítóképünk: Budapest, Petőfi tér a Nagyboldogasszony ortodox templommal. (Forrás: Fortepan. Képszám: 82268 / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.007)
A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:
szöveges változat [álló A/4 formátum, 2 oldal, fekete-fehér (otthoni nyomtatáshoz)]
grafikus változat [fekvő A/4 formátum, 2 oldal, színes (nyomdai változat)]
Az előadások rezüméi:
DR. HÍDVÉGI VIOLETTA: „Görögök” épületei a Lipótvárosban a 19. század első felében. Nákó János, Derra Naum, Murati Panajot.
Az ősi városmaghoz északról csatlakozó mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület fejlesztése II. Józsefhez (1741–1790) kapcsolódott. A mai Szabadság téren felépült Újépület lehatárolta a későbbi beépítést. A Belváros életét négy országos vásár terhelte. 1785-ben a Helytartótanács elrendelte a vásárok falon kívülre telepítését. A kialakított új vásártér – a mai Erzsébet tér – központi magja körül és az Újépülettől délre létrejött városrész négyzethálós szerkezetet követ. A korábbi organikusan nőtt külvárosokkal szemben a felvilágosodás szellemében tervezett városrész született, amely az új uralkodóról a Lipótváros nevet nyerte. 1789-ban elbontották a Váci kaput és a mai Deák Ferenc utcában állt városfalat, megkezdődött a telkek értékesítése. A későbbiekben az ingatlanok egy része a Balkán áruival üzletelő görögkeleti vallású kereskedők kezébe került, akik a 18. század elején a törökök elől menekülve érkeztek Magyarországra. Napóleon kontinentális zárlata idején közülük sokan meggazdagodtak és a társadalmi ranglétrán is magasra emelkedtek. Az innovatív kereskedők megsejtették a fejlődésnek induló városrészben rejlő vagyonszerzési lehetőséget, elhagyták a Belvárost, hogy az új külvárosban vásároljanak ingatlanokat.
Ebből a halmazból három épületet és tulajdonosaikat kívánom bemutatni. Elsőként a mai Szabadság téren állt egykori Nákó-házat és két ma is álló épületet: az Erzsébet térre néző Derra-házat és Murati Panajot épületét a Harmincad utca és József nádor tér sarkán.
NAGY-LACZKÓ BALÁZS: A békési görögök és a békési görög templom.
A 2025-ben a Békés Megyei értéktárba is felvételre került békési görög templom a Békés vármegyei történelmi görögség egyetlen jelentősebb megmaradt épített öröksége. Vármegyénk egyetlen görög feliratos temploma, Hazánkban csupán hét hasonló templom ismert. Emellett a békési templom tudhatja magáénak az ország legrégebbi görög feliratos oltárasztalát. Előadásomban interdiszciplináris megközelítéssel, történeti és antropológiai szemlélettel teszek kísérletet a nem csak Békés település, de Békés vármegye egészének életében és fejlődésében szerepet játszó görögök és a hozzájuk kapcsolódó recens lokális örökségesítési gyakorlatok bemutatására, a görögség jelentőségének megragadására a békési identitásban a békési görög templom történetén és kortárs újraértelmezésein keresztül.
DR. VÁMOSI KATALIN: Pataky György, a tehetős görög származású miskolci kereskedő.
A 18. században Miskolcon letelepedett vagyonos görög kereskedők meghatározó szerepet játszottak a város gazdasági és társadalmi fejlődésében. A Pilta, Gerga, Dadányi, Szonthe, Xikovics, Gyika és Pataky kereskedődinasztiák több generáción át jelentős vagyoni és társadalmi befolyással bírtak, miközben aktívan bekapcsolódtak a város közéletébe. A görög származású kereskedők egyik kiemelkedő alakja Pataky György (1726–1804) volt, aki hitelezési és kereskedelmi tevékenysége révén jelentős tőkekoncentrációt ért el, és 1778-ban görög kereskedőtársaival üzleti-tőkés társulást hozott létre.
Pataky György kereskedői tevékenysége, valamint a róla és feleségéről fennmaradt képmások művészettörténeti kontextusának pontosítása lehetőséget kínál a helyi polgári önreprezentáció formálódásának feltárására, a műhelykapcsolatok és a görög kereskedő elit vizuális terveinek vizsgálatára, és a balkáni–magyar művészeti kapcsolatok lokális lenyomatainak pontosabb meghatározására. A művek keletkezéstörténetének, datálásának és attribúciójának kérdése stíluskritikai, ikonográfiai és viselettörténeti szempontok bevonásával kerül elemzésre, különös tekintettel a provinciális festők és műhelyek szerepére.
DR. SZELKE LÁSZLÓ: A Nákó-család története Magyarországon.
A görög eredetű, kereskedelemmel foglalkozó Nákó-család a 18. század végén költözött magyar földre. A Nákók birtokán találták meg a világhírű nagyszentmiklósi aranykincset, melynek köszönhetően a család grófi rangra emelkedhetett, a továbbiakban császári és királyi kamarást, majd fiumei kormányzót is adott a család a Magyar Királyságnak. Szorgalmuknak, tehetségüknek, kapcsolataiknak, vagyonuknak, és feleségeik családjainak köszönhetően néhány évtized alatt a magyar arisztokrácia elismert tagjaivá váltak. Feleségeiknek köszönhetően a nagyszentmiklósi kastélyban, a bécsi és a pesti palotájukban is színes és színvonalas szalont tartottak fent, melyekben a magyar értelmiség nagyon sok híres és elismert képviselője megfordult, így a magyar művelődéstörténet szempontjából is jelentősnek értékelhetjük a Nákó-család befolyását és hatását. Előadásomban a család történetét, az épületek történetét és a kulturális szalonok történetét is bemutatom.
DR. OGOLJUK-BERZSENYI ANETT: A fővárosi egészségügy görög vonatkozásai.
A városegyesítést megelőzően sok kisebb kóroda, szegényápolda működött Pest, Buda, Óbuda területén. Ezek egyike az 1787-ben Pesten, az Alsó Dunasor 4. szám alatt megnyílt szerény görög-román ápolda. Az intézmény a görögkeleti iskola földszintjén kapott helyet, mintegy tucatnyi beteg és idős ápolására szolgált. Nagynevű orvosok teljesítettek itt szolgálatot. Az intézmény történetére vonatkozó, fennmaradt források ugyan nem adnak teljes képet annak működéséről, de több fontos mozzanat rekonstruálható.
Az intézmény története családtörténeti vonatkozásokkal is bír, hiszen orvosai között görög gyökerekkel rendelkező is megtalálható, ahogy más budai és pesti intézmények kötelékében is. Az előadás során jelentősebb, görög gyökerekkel rendelkező orvosok bemutatására is sor kerül.
DR. SZENTPÁLY MIKLÓS: A Manno család három évszázada.
A XVIII. század végén egy bizonyos Dimitrios Manos (Δημήτριου Μάνου) Bécsbe költözik. Pár évvel később már Pesten vesz házat. Így kezdődik a Manno család magyarországi története. Kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, gyülekezet-, és családalapítások rajzolják ki azt az utat, amit a görögtudatú monastiri (ma Bitola, Észak-Makedónia) család megtett, míg gyökeret eresztett új hazájában. A több ágra bomlott család – mind leány, mind fiú ágon – a mai napig őrzi emlékét a küzdelmes, de reményekkel teli XIX. század alakjainak: Manno Demeternek, aki szülőföldjét összekötötte az 1810-es évek Pestjével, amely befogadta; Manno Istvánnak, aki tehetsége révén véleményformálóként vehetett részt a 40-es évek gazdasági világában. Vagy a tragikusan fiatalon elhunyt Manno Szilárdnak, aki Ragályi Miksa főispán Izabella nevű lányával kötött házassága révén erősítette meg a család magyar kapcsolatait. Miközben a Petőfi téren álló ortodox templomába lépve átérezhetjük ragaszkodásukat az óhazából hozott kultúrájukhoz. Az ő történetüket szeretném elmesélni, az eddigi kutatásokra alapozva.
MAROSI ESZTER: A magyarországi betelepült görögséghez kapcsolódó műtárgyak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.
Néhány műtárgyat szeretnék bemutatni a magyarországi görög diaszpóra műgyűjtésével kapcsolatban. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében a legkülönfélébb anyagból és technikából készült tárgyak valamilyen formán keresztül mutatják be egykori tulajdonosaikat, melyek azokból a családokból származnak, amelyek a 18. század folyamán települtek be az ország területére. Szándékunk a történet rövid bemutatása, ugyanakkor elsősorban a tárgyakról szeretnénk ejteni néhány szót. Kifejezetten a görög műgyűjtéssel átfogóan, és mindenre kitérően nem foglalkozott eddig még senki, rövidebb tanulmányok egyes tárgyakról, mecénásokról születtek ugyan, de teljes körű összefoglaló nem született a témában. Jelen előadásban is csak egy szűk metszetet tudunk adni ezen a téren.
DR. BOBAY ORSOLYA: Görög szentek barokk szentképeken az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből.
Az előadás a Budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött, különleges Procopius-szentkép album válogatott darabjait mutatja be. A kutatás középpontjában azok a 18. századi, barokk stílusú szentképek állnak, amelyek a keleti kereszténység – az ortodox és a görögkatolikus egyház – által tisztelt szenteket ábrázolják. A szakrális tárgyak bemutatása mellett az előadás kitér a szentképek 19. századi gyűjtéstörténeti jelentőségére, feltárva a korabeli devóció (vallásos kegyesség) kulturális hátterét.
DR. BARDI TERÉZIA ANNA: „Egy a jó és nemesért lelkesedő nő, a San marco-i hercegné született Nákó Miléva”. Anna Mileva Nákó útjai és az Esztergomi Keresztény Múzeum.
Nákó Anna Mileva a reformkori Pesten született magyarként, bosnyák eredetű montenegrói, szerb és makedóniai vér keveredett az ereiben. Ismerte a XIX. század közepének pesti és bécsi társasági életét, férjhez ment egy nápolyi arisztokratához és hercegné lett. Nápolyban még megélte a Nápoly-Szicíliai királyság utolsó aranyéveit, majd Párizsban tanúja lehetett Jules Verne hangos sikereinek. Visszatért Bécsbe, majd férje haláláig édesapja Bad Ischl-i villája volt az otthona. Özvegyként visszatért a gyökereihez, Magyarországhoz és a családi birtokaihoz, az immáron Budapestté lett Pesthez és a Temes vármegyei Nagyszentmiklóshoz. Még megélte, hogy mintagazdaságát 1918–1919-ben a megszálló román és szerb csapatok kifosztották. Családi birtokán, az immár Romániához tartozó Nagyszentmiklóson hunyt el, 1926-ban.
Életútját vizsgálva úgy tűnik, hogy sorsfordító útjain eljutott a hitből fakadó cselekvő szeretet, a Krisztussal való közösségben vállalt és megélt szolgálat útjaira, máig is élő és ható szolgáló életében intézményi kereteket teremtve a szociális segítségnyújtásnak, a jótékonyságnak és a mecenatúrának is. Férje, a Capece Zurlo család, és saját családja, a Nákó család által őrzött, illetve gyűjtött műkincsei ma az Esztergomi Keresztény Múzeum kincsei.
Milyen családból származott, mi volt az a példa, amit nagyszüleitől és szüleitől örökölt? Milyen hatások érték házasságkötése után, férje, illetve annak családja körében? Hogyan hatott rá Nápoly és az utolsó nápolyi Bourbon uralkodó, II. Ferenc és hitvese Mária Zsófia udvara? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás, felvillantva egy-egy kiemelkedő műtárgyat az Esztergomi Keresztény Múzeum Capece Zurlo-Nákó-gyűjteményéből.
NAGY GYÖRGYI: „Érdekes régi ékszerkazetta” gróf Nákó Kálmán egykori gyűjteményében.
1876-ban, gróf Károlyi Alajos palotájában, az árvízkárosultak megsegítésére rendezett műipari és történelmi emlékkiállításon Nákó Kálmán gyűjteményéből egy „érdekes régi ékszerkazetta” volt látható. A kiállításról készült fényképek egyikén megörökítésre került ez a tárgy, egy hexagonális ládika, oldalfalain Paris ítéletét ábrázoló csont faragványokkal. Az előadás tárgyalja ezt a tárgytípust, melynek – sorozatgyártásának és ebből következő nagy számának köszönhetően – az európai és a tengerentúli múzeumokban, és egyházi gyűjteményekben ma is sok példánya megtalálható. Ezen kívül kitér a korabeli műgyűjteményekben megtalálható darabokra is.
DR. DIÓSZEGI GYÖRGY ANTAL: Kereskedelem, szabadságharc, sportvilág: görög örökség Magyarországon az évszázadokon átívelő összefüggések fényében.
A történettudomány egyre inkább újra felfedezi a régi magyarországi görögök sokrétű értékteremtésének máig ható jelentőségét a kereskedelmi folyamatok és a művelődéstörténet terén. A kereskedelmi tevékenységük főbb jellemzőit összegző kutatások sokrétűen igyekeznek feltárni a Rákóczi-kortól kezdve a reformkori nagy nemzeti vállalkozások idejéig tartó fontos adatokat és összefüggéseket.
A XV–XIX. században Magyarországra több hullámban érkező görög kereskedők fénykora a XVIII. század volt: a XVIII. századi görög kereskedőpecséteken feltűnik a „4”-es szám, mely a 4%-os, vagyis tisztességes haszonnal végzett kereskedelmi tevékenységükre utal.
Számos görög família (pl. Derra, Janicsáry, Lyka, Manno, Nákó, Sina, Panakoszta, Papademosz/ Szerviczky, Takiadzisz/Takátsy) jelentős szerepet vállalt a hazafiságot megtestesítő, a magyar kultúrát őrző magyar nemzeti közintézmények (pl. Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Színház, Képzőművészeti Főiskola, Magyar Biztosítótársaság) létrejöttében; a vasút és gőzhajózás fejlesztésében, a folyók szabályozásában, iskolai és népnevelési viszonyok javításában (pl. kisded-kórház és egyéb kórházak, bölcsődék, árvaházak, vakok intézete), magyar szülővárosuk polgári fejlődésében.
1848–1849-ben a magyarországi görög családok sarjai közül mintegy hatvanan tisztként vettek részt a honvédseregben a magyar szabadság védelmében.
Az 1867-es kiegyezés utáni fél évszázadban a görög eredetű kereskedőcsaládok utódai a helyi vagy az országos közélet cselekvő és elismert személyiségeiként élték békés, hazaszerető, hagyományőrző életüket. E korszakban alakult ki az a magyarországi sportélet is, melynek emlékei a XXI. században is igen izgalmas művelődéstörténeti összefüggésekre világítanak rá!
A 18–19. századi Magyarországra bevándorló görögök életével foglalkozó konferenciát hirdet a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és a Görög Intézet. A konferencia címe:
Magyar görögök – görög magyarok
Magyarországi görögök története a 18–19. században
Időpont: 2026. április 22–23. (Szerda–Csütörtök). Helyszín: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (1036. Budapest, Korona tér 1.)
Jelentkezési határidő: 2026. január 31.
Kérjük leendő Előadóinkat, hogy a jelentkezés alkalmával előadásuk címét és legfeljebb 1500 karakter hosszúságú absztraktját is legyenek kedvesek benyújtani!
Az előadások hossza: 20 perc.
A jelentkezések az MHGT központi e-mail címére, Marosi Eszter főtitkárnak küldendők: mhgt2009@gmail.com
09:30–10:00Megnyitó (Díszterem) Beszédet mond Zsigmond Gábor (MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum), Varga Benedek (MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár) és Pandula Attila (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság).
A megnyitóbeszédeket követően a konferencia egyidejűleg két helyszínen folytatódik. A Díszteremben genealógiai, a Könyvtárteremben pedig heraldikai témájú előadások lesznek.
10:00–11:10 I. szekció
GENEALÓGIA(Díszterem)
HERALDIKA(Könyvtárterem)
10:00–10:20
Szabó Csaba:Magyar nemzeti családfa.
Körmendi Tamás:Megjegyzések a 13–14. századi magyarországi méltóságviselők sávozott címerei kapcsán.
10:20–10:40
T. Orgona Angelika:Nők a családfákon.
Rácz György:Mátyás király kutyája. Az 1464. évi címerreform.
10:40–11:00
Baják László:Halotti emlékek heraldikai és genealógiai forrásértékéről.
Ogoljuk-Berzsenyi Anett:Kiegészítő források a genealógia szolgálatában.
Nagy Györgyi:Koponya a címerpajzson. A mulandóság szimbólumainak (csontváz, koponya, homokóra, stb.) ábrázolása heraldikai témájú ex libriseken.
12:00–12:20
Örsi Julianna:Genealógiai kutatások felhasználása a paraszti társadalom (lokális és vérségi csoportok) működésének bemutatásához.
Rainer Pál:Az „angyali korona” egy Liptó vármegyei heraldikus kőemléken.
12:20–12:40
Szigeti Krisztina:Családkutatás az interneten – gyakorlati megközelítésben.
Pandula Attila:Házaspárcímerek a magyar heraldikában.
12:40–13:00
Kérdések, hozzászólások.
Polgár Marianne:Heraldika egy grafikus szemével – városcímer születése.
13:00–13:10
—
Kérdések, hozzászólások.
13:10–14:10Ebédszünet
14:10–15:20 III. szekció
GENEALÓGIA(Díszterem)
14:10–14:30
Berzeviczy Klára és Pályi Gyula:Frangepán Beatrix Árpád-házi felmenői.
14:30–14:50
Török Róbert:A Dreher Örökség – 170 év hagyománya. A Dreher család négy generációja.
14:50–15:10
Varga Benedek:19. századi magyar orvosok nemzetiségi háttere.
15:10–15:20
Kérdések, hozzászólások.
15:30A konferencia zárása (Díszterem)
Tudnivalók
A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
A konferencia helyszíne a Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utca felőli bejáratán közelíthető meg! (Tehát az oldalsó, földszinti bejáraton.) A Múzeum portásai tudnak útbaigazítást adni.
Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
Rendezvényünk házigazdája a Magyar Nemzeti Múzeum.
A program megvalósítását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja. (Pályázati azonosító szám: NEAO-KP-1-2025/1-000599.)
A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:
szöveges változat [álló A/4 formátum, 2 oldal, fekete-fehér (otthoni nyomtatáshoz)]
grafikus változat [fekvő A/4 formátum, 2 oldal, színes (nyomdai változat)]
Beszédet mond Varga Benedek (igazgató, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum) és Pandula Attila (elnök, Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság).
I. szekció
Szekcióvezető: Gyenes László.
10:10–10:40 Varga Benedek (igazgató, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum): Az orvostörténelmi muzeológia kezdetei Európában és Magyarországon.
10:40–11:10 Németh Ágnes (főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára): Közegészségügy: a járványok hatása a dualizmus korában.
11:10–11:30 Szünet
II. szekció
Szekcióvezető: Pandula Attila.
11:30–12:00 Ogoljuk-Berzsenyi Anett (főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára; főtitkár, MHGT): A fővárosi közkórházak létrejötte a dualizmus korában.
12:00–12:30 Pogányné Rózsa Gabriella (könyvtárvezető, Magyar Honvédség Egészségügyi Központ): A katonaorvosi tudományos élet és szakmai diskurzus színterei az Osztrák-Magyar Monarchiában.
12:30–13:00 Kapronczay Katalin (főkönyvtáros, Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár): A Magyarország orvosi múltját a teljesség igényével feltáró munka megírására meghirdetett pályázatról, annak szövevényes és közel két évtizedes történetéről (1875–1888).
13:00–14:00 Ebédszünet
III. szekció
Szekcióvezető: Németh Ágnes.
14:00–14:30 Pandula Attila (elnök, Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság): Osztrák-magyar Vöröskereszt kitüntetések (1914–1918), kitekintéssel a társadalomtörténeti vonatkozásokra.
14:30–15:00 Bodor Gergely (levéltáros, Budapest Főváros Levéltára): Amerikából jöttem, mesterségem címere: elmebeteg.
15:00–15:30 Földesdy Gabriella (irodalomtörténész, színháztörténész): „Keresztül-kasul az életemen” – Betegség és szenvedés Babits Mihály írói-költői alkotásaiban.
15:30–15:45 Zárszó
Tudnivalók
A konferencia látogatása ingyenes.
Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
Rendezvényünk házigazdája az MNM – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár.
A program megvalósítását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja. (Pályázati azonosító szám: NEAO-KP-1-2025/1-000599.)
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szeretettel meghívja az MHGT Tagjait és az Érdeklődőket
VEXtra 2024 – Zászlógyűjtők délutánja
című rendezvényére, mely 2024. december 14-én, Szombaton, 12:00 órakor kezdődik, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036. Budapest, Korona tér 1.).
A rendezvény házigazdája Bakó Bálint tagtársunk.
Kérjük a Kedves Érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat előre jelezzék, az mkvmuzeum@gmail.com címen!
Az ülőhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik; így kérjük a Kedves Érdeklődőket, hogy a program kezdete előtt minimum 15 perccel jelenjenek meg a helyszínen, mivel nagy érdeklődés esetén ezután betöltik az el nem foglalt ülőhelyeket!
Program
Megnyitó beszéd
dr. Pandula Attila és Balogh László:A gyűjteménytől a zászlómúzeumig. (10 és 15 percben.)
Előadások
dr. Pandula Attila (MHGT, elnök):Ottfried Neubecker fiatalkori vexillológiai népszerűsítési törekvései.
Gabrovszky Gábor (nyugalmazott alezredes):Gyűjteményének bemutatása a magyar zászlókról (fotók).
Étkezési szünet. (30 perc)
Szilágyi Sándor:Békés megyei zászlók a XX. század első felében.
Ress-Wimmer Zoltán:’48-as honvédzászlók a csatatéren és azon túl.
Bakó Bálint (MHGT, r. tag):A trikolór igaz története – avagy (majdnem) minden, amit a Reggio nell’Emilia-i Museo del Tricolore-ban láttam.
Az egyenként 20 perces előadásokat minden esetben 10 perces beszélgetés követi.
A rendezvény 16:00-ig tart. (Meghívója megtalálható az MKVM honlapján is.)
10:10–10:40 Dr. Hermann Róbert:A Görgeyek a szabadságharcban.
10:40–11:00 Dr. Pandula Attila:Magyar kitüntetések 1848–1849-ben.
11:00–11:20 Debreczeni-Droppán Béla:Forum Museale: A Magyar Nemzeti Múzeum és a Múzeumtér 1848–1849-ben.
11:20–11:40 Kávészünet
11:40–13:00 II. szekció
Szekcióvezető: Dr. Hermann Róbert.
11:40–12:00 Dr. Török Róbert:A Pilvax hagyaték a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
12:00–12:20 Dr. Tóth Zsolt:A Nemzeti Sírkert 1848/49-es honvédsírjai.
12:20–12:40 Dr. Mezey Barna:Jogalkotás és kodifikáció 1848–1849-ben.
12:40–13:00 Dr. Beke Margit:Baróti Bekék az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban.
13:00–13:50 Ebédszünet
13:50–14:50 III. szekció
Szekcióvezető: Péri Ákos.
13:50–14:10 Marosi Eszter:Ferenc József és István főherceg portréi az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében 1848 körül.
14:10–14:30 Rainer Pál:Az 1848–1849-es honvédség, nemzetőrség egyenruházatával kapcsolatos megfigyelések.
14:30–14:50 Bálint Ferenc:A tábori öv használata a szabadságharcban (1848–1849-ben).
14:50–15:10 Kávészünet
15:10–16:10 IV. szekció
Szekcióvezető: Marosi Eszter.
15:10–15:30 Pogányné Dr. Rózsa Gabriella:Az önállósodó magyar katona-egészségügy a forradalom és szabadságharc szolgálatában.
15:30–15:50 Ogoljuk-Berzsenyi Anett:Egy somogyi tiszt a szabadságharcban: gyulai Gaál Gusztáv pályafutása.
15:50–16:10 Menyhárt Csaba:Egy 1848-as honvéd a tinnye-únyi közbirtokosságból a 34. zászlóaljban.
16:10 Zárszó
Tudnivalók
A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
A konferencia helyszíne a Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utca felőli bejáratán közelíthető meg! (Tehát az oldalsó, földszinti bejáraton.) A Központi Könyvtár az első emeleten van. A Múzeum portásai tudnak útbaigazítást adni.
Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
Rendezvényünk házigazdája a Magyar Nemzeti Múzeum.
A program megvalósítását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja. (Pályázati azonosító szám: NEAO-KP-1-2024/1-000669.)
A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:
szöveges változat [álló A/4 formátum, 2 oldal, fekete-fehér (otthoni nyomtatáshoz)]
grafikus változat [fekvő A/4 formátum, 2 oldal, színes (nyomdai változat)]
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM), valamint Balogh László úr (az MHGT rendes tagja), szeretettel meghívja az MHGT Tagjait és az Érdeklődőket
Vexillológiai Nap 2024
című rendezvényére, mely 2024. április 20-án, Szombaton, 10:00 órakor kezdődik, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036. Budapest, Korona tér 1.). (A konferencia résztvevőinek fogadása a helyszínen, 09:30-kor kezdődik.)
Kérjük a Kedves Érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat előre jelezzék, az mkvmuzeum@gmail.com címen!
Az MKVM a rendezvényt élőben közvetíti YouTube-csatornáján. A közvetítés IDE KATTINTVA érhető el. (Az előadások videofelvételei a későbbiekben szintén az MKVM YouTube-csatornájára kerülnek majd fel.)
Program
09:30 | Regisztráció
10:00 | Köszöntő Kiss Emília főmuzeológus, osztályvezető, MKVM, Gyűjteményi Osztály.
10:05 | Megnyitó
10:05–10:15 | Nyitóbeszéd Balogh László zászlógyűjtő, a konferencia alapítója.
10:15–10:40 | Nyitóbeszéd és nyitóelőadás: Heraldikai, vexillológiai, szfragisztikai és inszigniológiai bányász emlékek a besztercebányai Közép-Szlovákiai Múzeum új állandó kiállításán (Thurzó Ház) Előadó: Dr. Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke.
10:40–11:00 | Magyar színek a dinasztikus reprezentációban Előadó: Dr. Guitman Barnabás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézetének adjunktusa.
11:00–11:20 | A nemzeti zászló, lobogó textilszakmai vonatkozásai Előadó: Kutasi Csaba nyugalmazott könnyűipari mérnök, textilipari igazságügyi szakértő, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület tagja.
11:20–11:40 | A sárkányos zászló első megjelenései az írott forrásokban Előadó: Dr. Palotás György, a Szegedi Tudományegyetem Doktori Iskoláján irodalomtudományból doktori fokozatot szerzett pedagógus, a „Köbüki” tehetséggondozó program tanári ösztöndíjasa.
11:40–11:50 | Vita
11:50–13:00 | Ebédszünet
13:00–13:20 | Zászlótörténeti adatok a Rákóczi-szabadságharc időszakából Előadó: Dr. Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója, a Rákóczi-szabadságharc szakértője.
13:20–13:40 | Zászlóanyák 1945 előtt és után Előadó: György Sándor történész, doktorandusz, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kutatója, a Napi Történelmi Forrás főszerkesztő-helyettese.
13:40–14:00 | Zászlók az orosz-ukrán háború harcterein Előadó: Gyuriss Dániel, történész, doktorandusz, a Mathias Corvinus Collegium kutatója.
14:00–14:10 | Vita
14:10–14:30 | Kávészünet
14:30–14:50 | Az illirizmustól az utódállamokig: a délszláv nemzetek zászlóinak ki- és átalakulása a XIX–XX. században Előadó: Dr. Domján Dániel, Jugoszlávia történetének szakértője.
14:50–15:10 | Lobogók és nemzeti identitás a Dél-Kaukázusban Előadó: Dr. Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
15:10–15:30 | A balti nemzetállamok zászlói és történetük Előadó: Jäckl Marcell Richárd nyelvtanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem klasszika-filológia mesterszakos hallgatója.
15:30–15:40 | Vita
15:40 | Zárszó
A rendezvény, és a „Vexillológiai Nap” konferencia-sorozat ismertetője:
A Vexillológiai Nap ötlete 2001-ben pattant ki Balogh László zászlógyűjtő fejéből. A több mint húsz esztendeje már minden évben megrendezésre kerülő eseménynek korábban a Zászlómúzeum adott otthont. 2022 óta a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum falai közt várjuk szeretettel az érdeklődőket a zászlótannak szentelt nap előadásain. Évről évre igyekszünk minél színesebbé és érdekesebbé tenni az előadások egyre szélesedő palettáját. A meghívott előadók rendre különböző szakterületekről érkeznek. Közös témánk azonban a zászló, a lobogó, érintőlegesen a címer s más nemzeti jelképek. Kitérünk használatukra békében és háborúban, az ábrázolásaikra, valamint társadalmi összefüggéseikre.
(A konferencia meghívója megtalálható az MKVM honlapján is.)
Szeretettel felhívjuk Tagtársaink figyelmét a Kortárs Női Reflexiók Fóruma és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület által tartandó
Házasságkötés egykor és ma – Rítusok, szokások, változások
című konferenciára, mely a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.) lesz, 2024. január 19-én (Pénteken), 09:30 órai kezdettel.
A rendezvényen az MHGT több tagja is előadóként szerepel.
A konferencia programja:
09:30 Regisztráció
10:00 Köszöntő Beszédet mond Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója
I. SZEKCIÓ
Levezető elnök: Jánokiné Újváry Zsuzsanna
10:15Nagy Janka Teodóra: A házasság „vigyázó Tornyai” – Jogtörténeti, jogi néprajzi adatok a házasság történetéhez.
10:35 Örsi Julianna: Táji közösségek vitalitásának jelzői: az endogám és exogám házasságok.
10:55 Péterbencze Anna Anikó: A moldvai magyar menyekező szimbolizációja.
11:15 Bathó Edit: A lakodalmi táncok változása a 20–21. században.
11:40 Kávészünet
II. SZEKCIÓ
Levezető elnök: Nagy Janka Teodóra
12:00 Vajda Mária: „Leverték előtte a harmatot” – A szüzesség, mint a menyasszony értékének fokmérője a magyar társadalomban.
12:20 Baros-Gyimóthy Eszter Márta: Lányokból menyecskék – Menyasszonyok a 18–19. századi Bogyiszlói Református Gyülekezetben.
12:40 Laboda Ilona: A házasságkötés Mongóliában.
13:00 Györgyi Erzsébet: A házasságkötés szokáskörétől – a házasságkötés háttérbe szorulásáig.
13:20 Kávészünet
III. SZEKCIÓ
Levezető elnök: Örsi Julianna
13:50 Braun László: I. András és Anasztázia házasságkötésének körülményei.
14:10 Jánokiné Újváry Zsuzsanna: A Pálffy család házassági kapcsolatai a 16. században.
14:30 Hartmann-Kakucska Mária: Házasságkötés az Orczy család körében – A megfelelő házastárs kiválasztásának fontossága és példái.
14:50 Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Család és mindennapok a büssüi Gaál kastélyban – Doethingem Ludovica emlékei nyomán.
15:10 Zárszó
(A konferencia programja megtalálható az MNM honlapján is.)
Felhívjuk Kedves Tagtársaink és Olvasóink figyelmét a Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Országos Gyűjtemény által
br. Radvánszky Albert egyetemes felügyelő emlékére
(megválasztásának 100., a kommunista diktatúra általi eltávolításának 75. és halálának 60. évfordulója alkalmából) rendezett konferenciára és kiállításra.
A szervezők kérik a konferencia iránt érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat 2023. október 9-éig e-mailben jelezzék, az eogy@lutheran.hu címen!
Program:
10:00 Nyitó áhítat Vezeti: Fabinyi Tamás elnök-püspök.
10:15 Köszöntő Beszédet mond Prőhle Gergely országos felügyelő
Délelőtti szekció
Elnök: Kertész Botond (EOM)
10:30 Hubert Gabriella (EOGY): A Radvánszky-család szerepe a magyar művelődéstörténetben.
10:55 Hatos Pál (NKE): Egyházvezetés, konfliktusok, kritika a 20. század első felének történelmi keresztény egyházaiban.
11:20 Kávészünet
11:50 Melkovics Tamás (ELTE): A koronaőri hivatal.
12:15 Czenthe Miklós (EOL): Báró Radvánszky Albert, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője.
12:40 Hozzászólások
13:00 Büféebéd
Délutáni szekció
Elnök: Lackner Pál (EOGY)
14:00 Földváryné Kiss Réka (KRE HTK, NEB): Morzsák. Az evangélikus-református együttműködés feltárásának lehetséges forrásai két diktatúra árnyékában. Adatok Radvánszky Albert szerepéhez.
14:25 Mirák Katalin (MEE Tényfeltáró Bizottsága, EOL): Átvilágítva… más megvilágitásban? – Báró Radvánszky Albert igazoló eljárásáról (1945).
14:50 Isó Gergely (NEB): Radvánszky Albert és az Ordass-per.
15:15 Hozzászólások, zárszó
16:00 A kiállítást megnyitja Korányi András (EHE).
