Felhívjuk Kedves Tagtársaink és Olvasóink figyelmét a Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Országos Gyűjtemény által
br. Radvánszky Albert egyetemes felügyelő emlékére
(megválasztásának 100., a kommunista diktatúra általi eltávolításának 75. és halálának 60. évfordulója alkalmából) rendezett konferenciára és kiállításra.
A szervezők kérik a konferencia iránt érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat 2023. október 9-éig e-mailben jelezzék, az eogy@lutheran.hu címen!
Program:
10:00 Nyitó áhítat Vezeti: Fabinyi Tamás elnök-püspök.
10:15 Köszöntő Beszédet mond Prőhle Gergely országos felügyelő
Délelőtti szekció
Elnök: Kertész Botond (EOM)
10:30 Hubert Gabriella (EOGY): A Radvánszky-család szerepe a magyar művelődéstörténetben.
10:55 Hatos Pál (NKE): Egyházvezetés, konfliktusok, kritika a 20. század első felének történelmi keresztény egyházaiban.
11:20 Kávészünet
11:50 Melkovics Tamás (ELTE): A koronaőri hivatal.
12:15 Czenthe Miklós (EOL): Báró Radvánszky Albert, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője.
12:40 Hozzászólások
13:00 Büféebéd
Délutáni szekció
Elnök: Lackner Pál (EOGY)
14:00 Földváryné Kiss Réka (KRE HTK, NEB): Morzsák. Az evangélikus-református együttműködés feltárásának lehetséges forrásai két diktatúra árnyékában. Adatok Radvánszky Albert szerepéhez.
14:25 Mirák Katalin (MEE Tényfeltáró Bizottsága, EOL): Átvilágítva… más megvilágitásban? – Báró Radvánszky Albert igazoló eljárásáról (1945).
14:50 Isó Gergely (NEB): Radvánszky Albert és az Ordass-per.
15:15 Hozzászólások, zárszó
16:00 A kiállítást megnyitja Korányi András (EHE).
FIGYELEM! A részvétel regisztrációhoz kötött!(Leírását lásd lentebb!)
A konferencia programja:
09:00–09:30 Regisztráció
09:30–09:40Köszöntő Beszédet mond L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke.
09:40–12:40 I. szekció: Kutatások a történelem segédtudományai tárgykörében
09:40–10:00 Körmendi Tamás:Tendenciák a magyarországi nemzetségek címerhasználatában a középkorban.
10:00–10:20 Bódy Bence:A galaci Buda család házassági kapcsolatrendszere a XVII. században.
10:20–10:40 Metzger Soma:Segédtudomány és társadalomtörténet. Középbirtokosi családi reprezentáció a 18. században.
10:40–11:00 Rainer Pál:Észrevételek az 1848/49-es honvédség és nemzetőrség egyenruházatához és felszereléséhez.
11:00–11:10 Kérdések, hozzászólások
11:10–11:30 Kávészünet
11:30–11:50 Beke Margit:A Lónyay-család rangemelési, örökbefogadási és halotti címerei 1871–1917 között.
11:50–12:10 Péri Ákos:„Különféle kalárisokról…” A perzsa Nap és Oroszlán-rend Magyarországon.
12:10–12:30 Tóth Zsolt:A hadisírkutatás morális aspektusai.
12:30–12:40 Kérdések, hozzászólások
12:40–13:40 Ebédszünet
13:40–16:00 II. szekció: Az MHGT történetéből
13:40–13:50 Benke Tamás:Br. Radvánszky Béla, az MHGT alapítója.
13:50–14:10 Kovács Rudolf Zoltán:Szemelvények Áldásy Antal és Szentpétery Imre életéből.
14:10–14:30 J. Újváry Zsuzsanna:Kumorovitz Lajos Bernát.
14:30–14:40 Kérdések, hozzászólások
14:40–14:50 Kávészünet
14:50–15:10 Pandula Attila:Az MHGT újjáalakulása és előzményei.
15:30–15:50 Gyenes László:Kállay István, az újraalapító elnök.
15:50–16:00 Kérdések, hozzászólások
16:00 Zárszó
Tudnivalók
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a következő linken található űrlap kitöltésével lehet:https://forms.gle/yugVHW9dPsUzsSJb6
A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
A konferencia helyszíne a Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utca felőli bejáratán közelíthető meg! (Tehát az oldalsó, földszinti bejáraton.)
Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
Rendezvényünk házigazdája a Magyar Nemzeti Múzeum.
A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:
Szeretettel meghívjuk Kedves Tagtársainkat és az Érdeklődőket a Magyar Falerisztikai Alapítvány, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Numizmatikai Társulat által közösen szervezett konferenciára, melyre
a Magyar Érdemrend megalapításának centenáriuma
alkalmából kerül sor. A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr.
12:45–13:30 Tárlatvezetés a „Csillag és kereszt – 100 éves a Magyar Érdemrend” című kiállításon.
13:30–13:50 Hajdú Gergely: A Magyar Érdemrend kitüntetéstokjai.
13:50–14:10 Holmár Zoltán: Különleges érdemrendek a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény rendjel-gyűjteményében.
14:10–14:30 Mézes Ádám: Kitüntetések személyi hagyatékokból a Magyar Nemzeti Múzeumban.
14:30–14:50 Beszélgetés és kávészünet
14:50–15:10 Gödölle Mátyás: A Magyar Érdemrend ábrázolása portréfestményeken.
15:10–15:30 Pallos Lajos: A Magyar Köztársasági Érdemrend, 1946–1949.
15:30–16:00 Pandula Attila: A Magyar Érdemrend visszaállítása, 1990–1991.
16:00–16:30 Hozzászólások
Az előadások rezüméi:
SALLAY GERGELY PÁL (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum): „Si Deus pro nobis, quis contra nos, 1922” – 100 éves a Magyar Érdemrend.
Magyarország első világháború utáni függetlenné válását követően, az 1920-as évek elején új, önálló magyar kitüntetési rendszer létrehozása vált lehetővé és szükségessé. Erre korábban csak egyszer, az 1848–1849-es szabadságharc során történt kísérlet. Az 1945-ig tartó, mintegy negyedszázados történelmi korszak magyar kitüntetési rendszerének gerincét képező Magyar Érdemkeresztet (későbbi nevén Magyar Érdemrendet) Horthy Miklós kormányzó 1922. június 14-én alapította, alapszabályait 1923. június 19-én hagyta jóvá. A második világháború időszakában az érdemrend fokozatait hadikitüntetésként is adományozták. Fennállása több, mint 20 éve alatt a Horthy-kori Magyar Érdemrendnek bel- és külföldön egyaránt számos kitüntetettje volt, híres államférfiaktól katonatiszteken, egyházi személyeken és művészeken át – az akkori társadalmi berendezkedésnek megfelelően még kisszámú – női adományozottakig. Az előadás az ezen a néven ma újra létező érdemrendet és annak történetét mutatja be, különös tekintettel a kitüntetés nevezetes tulajdonosaira és a rendjel fennmaradt különleges példányaira.
NÉMETH SZILVIA (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság): A csehszlovák katonai kitüntetések létrejötte és fejlődéstörténete (1918–1938).
A Nagy Háború kitörése után a külföldön élő csehek és tótok (szlovákok) nagymértékben befolyásolták a nemzetébresztő harcok alakulását. Az Amerikai Tótok Ligája az Egyesült Államokban 1914. szeptember 10-én kiadta a „Tót sérelmek és követelmények memorandumát”, amelyben a tótok (szlovákok) önrendelkező jogát követelték. Egy évvel később a tót (szlovák) és cseh honfitársi egyesületek képviselői a clevelandi konferencián egyezséget kötöttek, ahol a nemzetébresztő harcok folyamatáról és a Csehszlovák állam kiépítésének a feltételeiről, ill. Szlovákia autonóm fennállásáról tárgyaltak. Az amerikai tótok (szlovákok) és csehek Oroszországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában politikai és katonai csoportokat (Cseh Katonai Egység Oroszországban, „Üdvözlet” Század Franciaországban) hoztak létre. Ezután megalakultak a Csehszlovák Idegenlégiók Franciaországban, Olaszországban és Oroszországban. 1916 februárjában megalakult a Csehszlovák Nemzeti Tanács Párizsban, amely 1918. október 15-én kiadta a Washingtoni nyilatkozatot a csehszlovák nemzet önállóságáról. A Csehszlovák Köztársaság 1918. október 28-án alakult meg. A csehszlovák kormány kinevezése után megalakult a Csehszlovák Honvédelmi Minisztérium, amelynek fő feladata a csehszlovák hadsereg létrehozása volt. Ezután sor kerülhetett az állami és katonai szimbólumok (címer, pecsét, zászló, egyenruhák, jelvények, kitüntetések) kialakítására. A csehszlovák kitüntetéseket szabályozó jogszabályok értelmében a következő katonai kitüntetések létesültek: Csehszlovák Harci Kereszt (Československý vojnový kríž), Csehszlovák Forradalmi Érem (Československá revolučná mediala), Sólyom Érdemrend (Rad Sokola), Szövetségi Győzelem Érem (Spojenecká medaila Víťazstva), Csehszlovák Fehér Oroszlán Érdemrend (Československý rad bieleho leva), Csehszlovák Fehér Oroszlán Érem (Československá medaila bieleho leva), Csehszlovák Önkéntesek Emlékjelvénye (Pamätný odznak československé hodobrovoĺníka 1918–1919), Trocnói Ján Žižka Érme (Medaila Jána Žižku z Trocnova). Ezeket a kitüntetéseket és érmeket az előadó részletesen szemlélteti.
RAINER PÁL (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság): A Magyar Érdemrend egyik kitüntetettjének életútja: dr. Ambrózy Árpád m. kir. címzetes hadbíró altábornagy.
Az előadás nyomon követi az 1882-ben Balassagyarmaton született tábornok pályafutását, a felvidéki diákéveket, a haditengerészetnél Pólában és az adriai partokon töltött éveket, majd a hadbíró tisztikar élére való emelkedését, végül a II. világháború utáni kitelepítését és 1954-ben történt elhalálozását. Megismerjük kitüntetéseit. Betekintünk családi életébe is.
MARUZS ROLAND (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum): „Vitéz és önfeláldozó magatartásért”.
Az előadás alapját a tíz éve megjelent Középkereszt, tisztikereszt, lovagkereszt című kötet adja, amelyben a szerző a Magyar Érdemrend posztumusz adományozását és az adományozottak körét dolgozta föl. Az előadásból képet kaphatunk a statisztikai adatokról, valamint számos tiszt katonai pályáját és hősi halálának körülményeit ismerhetjük meg, akinek post mortem adományozták a Magyar Érdemrend valamelyik fokozatát.
OGOLJUK-BERZSENYI ANETT (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság): A Magyar Érdemrend adományozásai az egészségügyi dolgozók körében.
A 20. század első évtizedei az orvoslás terén jelentős változásokat hoztak. Ekkor lendült fel a ma ismert szakágak önállóvá válása, új diagnosztikai és terápiás eljárások kerültek bevezetésre. Ezek a változások az egészségügyi dolgozók kitüntetés-adományozásaiban is tükröződnek. A Monarchia korának csupán néhány szakterület dolgozóit elismerő, sőt bizonyos területeket kifejezetten mellőző gyakorlatával szemben a Horthy-korszakban kitüntetettek között számos szakma kiválóságai jelennek meg. Az előadó célja felvázolni a két világháború közötti időszak érdemszerzési lehetőségeit és szokásait, különös tekintettel a Magyar Érdemrend adományozásaira az egészségügy területén.
DEMETER MÁRTON (Magyar Falerisztikáért Alapítvány): Kitüntetések viselése a 20. században, különös tekintettel a Magyar Érdemrendre.
A modern kitüntetések viselésének szabályai, illetve divatja a 19. és 20. század fordulójára forrták ki magukat. A szabályok a katonai állományra és a civil kitüntetettekre egyaránt vonatkoztak, bár utóbbiak gyakorlatát a kor divatja is erősen befolyásolta, illetve a történelmi korszakok változásai mély nyomot hagytak e szokásokon. Az előadó rövid áttekintést nyújt a rendjelek és kitüntetések viselésének változatos lehetőségeiről, kiemelve a Magyar Érdemrend 100 éves történetének állomásait.
HAJDÚ GERGELY (Magyar Falerisztikáért Alapítvány): A Magyar Érdemkereszt és Magyar Érdemrend (1920-1945) kitüntetéstokjai.
Az előadó az idén 100 éves Magyar Érdemkereszt és Magyar Érdemrend Magyar Királyság-kori (1920–1945) tokjait mutatja be. Célja, hogy – többek között kitüntetési hagyatékok segítségével – átfogó és rendszerezett képet mutasson egy korszak nemzeti egységét képviselő kitüntetés rendszerről annak protokolláris kellékein, a kitüntetések tokjain keresztül.
HOLMÁR ZOLTÁN (Kállay Gyűjtemény, Nyíregyháza): Különleges érdemrendek a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény rendjel-gyűjteményében.
A Kállay Gyűjtemény algyűjteményei között kiemelkedő helyet foglal el a falerisztikai kollekció. Ebben 38 féle rend, kitüntetés inszigniái találhatók, amelyek 13 európai, illetve 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, valamint a Habsburg korszakból való. Az egyes darabok az 1900-as éves elejétől 1958-ig kerültek átadásra, amelyek döntően báró altorjai Apor Gábor diplomatától, a Szuverén Máltai Lovagrend nagykancellárjától származnak, de ezeken kívül Kállay Miklós miniszterelnök rendjelei – köztük a Magyar Érdemrend több példánya – is fellelhetőek.
MÉZES ÁDÁM (Magyar Nemzeti Múzeum): Kitüntetések személyi hagyatékokból a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben már az alapítás idejében megjelentek a falerisztikai vonatkozású műtárgyak, azonban egészen a 20. század második feléig várni kellett szervezett gyűjtésükre, illetve gyűjteménybe rendezésükre. Jelenleg hozzávetőlegesen 2000 példány képezi az Éremtár kitüntetésgyűjteményét. Az évtizedek során számos kitüntetés került személyi hagyatékokból az Éremtár gyűjteményébe. Jelen előadás keretében a múzeum kevésbé ismert személyi vonatkozású falerisztikai emlékeiből mutatunk be egy válogatást, úgymint Reviczky Károly varsói követ számára adományozott Máltai Lovagrend aranykeresztjét (1785), dr. Argay István győri orvos vatikáni Szent Szilveszter és Aranysarkantyú Rend láncát (1899), továbbá a Barkóczy-Hadik család kitüntetés-hagyatékát.
GÖDÖLLE MÁTYÁS (Magyar Nemzeti Múzeum): A Magyar Érdemrend ábrázolása portréfestményeken.
1945 előtt Magyarországon általánosan elterjedt szokás volt, hogy a magas rangú vagy kiemelt társadalmi pozícióban levő személyek portrét festettek magukról egy ismert vagy kevésbé ismert művésszel. Ezeken a portrékon gyakran szerepeltek az illető személy kitüntetései és köztük a Magyar Érdemrend valamely fokozatának jelvényei is. Olykor éppen egy frissen elnyert előkelő kitüntetés adott alkalmat a portré elkészítésére, mint például Bethlen István miniszterelnök esetében, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztjének átvétele után festette meg magát a kitüntetéssel. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka számos Horthy-kori portréábrázolással rendelkezik, amelyek közül a témához illeszkedő festményeket mutatja be az előadó.
PALLOS LAJOS (Magyar Numizmatikai Társulat): A Magyar Köztársasági Érdemrend, 1946–1949.
A II. világháborút követően megváltozott társadalmi viszonyok új kitüntetési rendszer létrehozását tették szükségessé. Ennek az új rendszernek leglényegesebb eleme a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem. Az új kitüntetés megalkotásának kezdete 1945 utolsó hónapjaira megy vissza, a végleges kialakítása már a köztársasági államforma megszületése után zajlott le. A rendjel fokozatai és jelvényeinek külalakja a Magyar Érdemrendet követik, de lényeges változtatásokkal. Az 1949-es kommunista hatalomátvétel megszüntette a köztársaság kitüntetését, helyette a fokozatok átnevezésével és új típusú jelvényekkel a népköztársaság érdemrendjét hozta létre. Az előadás a rövid életű köztársasági kitüntetés történetének vázlatos áttekintését foglalja magába.
PANDULA ATTILA (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság): A Magyar Érdemrend „kitüntetéscsalád” újjászületése (1990–1991).
A rendszerváltás időszakában más országokhoz hasonlóan Magyarországon is rendkívül nagy társadalmi igény mutatkozott az akkori kitüntetési rendszer felszámolására és a korábbi időszakokban létezett nemzeti jellegű kitüntetési rendszerek visszaállítására. Dr. Antall József miniszterelnök úr megbízásából, legalábbis egy ideig, az előadó maga is cselekvő részese volt ennek a folyamatnak. Mint ismeretes, 1991-ben visszaállításra került a Magyar Köztársasági Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt. Az addigi kitüntetési rendszer pedig rövid távon leépítésre került.
2023. június 9-én, Pénteken, 10:00 órai kezdettel, az ELTE BTK Kari Tanácstermében került sor az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság által,
A konferencia elején dr. Körmendi Tamás tanszékvezető úr, valamint dr. Pandula Attila MHGT elnök úr mondott köszöntő beszédet.
Ezt követően négy előadás hangzott el, melyek Fejérpataky László munkásságát ismertették és méltatták. Az előadások felvételeit, valamint a hozzájuk tartozó prezentációkat, szeretettel ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe:
Debreczeni-Droppán Béla: Fejérpataky László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Fejérpataky László(Fritz Mihály bronzplakettje Iváncsán. A kép forrása: Köztérkép)
Szeretettel meghívjuk Kedves Tagtársainkat és az Érdeklődőket az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság által,
Szeretettel meghívjuk T. Tagtársainkat és minden Kedves Érdeklődőt, a Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Családtöténet-kutató Egyesület, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
„Együtt a kutatókért!”
a kutatás támogatása források és gyakorlati példák bemutatásával
című közös konferenciájára, mely 2023. június 8-án, Csütörtökön, 09:30-kor kezdődik, a Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi Albert termében (1139. Budapest, Teve utca 3–5.).
A konferencia célja a családtörténeti kutatás támogatása, források és gyakorlati példák bemutatásával.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött!
(Akik még nem használták ezt a regisztrációs felületet, azoknak előzetesen be kell állítaniuk a bejelentkezéshez szükséges jelszót! Ehhez, a fenti link megnyitását követően, alul, a „–> Regisztrálás” feliratra kell kattintani! A jelszó létrehozása után, már be lehet lépni, a fenti linkkel, a konferencia-regisztrációs felületre!)
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül.
A konferencia programja:
09:30 Regisztráció
10:00 Köszöntő Beszédet mond dr. Kenyeres István úr, a BFL főigazgatója.
10:10–11:30 I. SZEKCIÓ
Levezető elnök: dr. Haraszti Viktor (főigazgató-helyettes, BFL).
dr. Pandula Attila (elnök, MHGT):Az MHGT bemutatása. (10 perc)
Ari Ilona (elnök, MACSE):Egyesület a családtörténeti kutatások szolgálatában. (10 perc)
dr. Rácz György (főlevéltáros, tudományos igazgató-helyettes, MNL):Ük-ük-ükapám a honfoglalás korában. Meddig tudom visszavezetni a családom történetét? (20 perc)
Kárpáti Attila István (levéltáros, BFL):Budapest Főváros Levéltára telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási gyűjteménye. (20 perc)
Levezető elnök: dr. Kollega Tarsoly István (történész, a Tarsoly Kiadó alapítója).
dr. Kollega Tarsoly István:„s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk” – Kivándorlók nyomában. (20 perc)
Ogoljuk-Berzsenyi Anett (főtitkár, MHGT) és Marosi Eszter (mb. főosztályvezető, főmuzeológus, Iparművészeti Múzeum):Források a családfák száraz adatai mögött lévő történet kibontakoztatásához. Mi található a múzeumokban, könyvtárakban? (2×20 perc)
„Vadházasság” Pesten – válás Budán. Egy budai orvos mozaikcsaládja a 19–20. században. dr. Nagy Sándor (főlevéltáros, főosztályvezető-helyettes, BFL) könyvének bemutatója. A beszélgetést vezeti dr. Hermann István (tudományos főigazgató-helyettes, BFL). (20 perc)
Kérdések hozzászólások (20 perc); a konferencia zárása.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint Balogh László úr (az MHGT rendes tagja), szeretettel meghívja az MHGT Tagjait és az Érdeklődőket
Vexillológiai Nap 2023
című rendezvényére, mely 2023. április 22-én, Szombaton, 10:00 órakor kezdődik, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036. Budapest, Korona tér 1.). (A konferencia résztvevőinek regisztrációja a helyszínen, 09:30-kor kezdődik.)
Kérjük a Kedves Érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat előre jelezzék, az mkvmuzeum@gmail.com címen!
Program
09:30Regisztráció. 10:00 Megnyitó.
10:20 Nagy Gergely: Visszatérés a zászlókhoz: régi jelkép egy modern világban. 10:40 Hajgató Sára: Hagyományos textilfestési eljárások. 11:00 Balog Péter alezredes: Zászlók a kvízeken, kvíz a zászlókról. 11:20 Kovács Ákos Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia Vitézségi érmeinek kronológiai bemutatása és érdekességei. 11:40 Lévay Ernő: Néhány szó a német haditengerészet és az egykori német gyarmatok zászlóhasználatáról.
12:00-13:00 Ebédszünet.
13:00 Dr. Pandula Attila: Vexillológiai emlékek kiállítása egyes orosz szakmúzeumokban. 13:30 Dr. Szabó Balázs: Szamuráj csatazászlók a 16. századi Japánban. 13:50 Lengyel Ádám: Leetől Dukeig – a „konföderációs” lobogó jelentése az amerikai kultúrában. 14:10 Dr. Pálffy Géza: Koronázási zászlók az újkori Magyarországon. 14:30 György Sándor: Zászlószentelés kommunista módra. 14:50 Dr. Patakfalvi-Czirják Ágnes: „Ha nem lennék székely, nem tűzném ki a székely zászlót!” – „Kitalált hagyomány” és popularizáció a székely zászló esetében.
A rendezvény, és a „Vexillológiai Nap” konferencia-sorozat ismertetője:
A Vexillológiai Nap, vagy „Vex Nap” ötlete 2001-ben pattant ki Balogh László zászlógyűjtő fejéből. A több mint húsz esztendeje már minden évben megrendezésre kerülő eseménynek korábban a Zászlómúzeum adott otthont. 2022 óta a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum falai közt várjuk szeretettel az érdeklődőket a zászlótannak szentelt nap előadásain. Évről-évre igyekszünk minél színesebbé és érdekesebbé tenni az előadások egyre szélesedő palettáját. A meghívott előadók rendre különböző szakterületekről érkeznek. Közös témánk azonban a zászló, a lobogó, érintőlegesen a címer és más nemzeti jelképek. Kitérünk használatukra békében és háborúban, az ábrázolásaikra, valamint társadalmi összefüggéseikre.
2023-ban megpróbáljuk egy széles spektrumát bemutatni a zászlótannak. Lesz szó hagyományos textilfestési eljárásokról, székely és japán, Habsburg- és Rákosi-korszakbeli zászlókról, valamint sok minden másról ebben a közel öt órában.
A Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára szeretettel meghívja az MHGT Tagjait és a Kedves Érdeklődőket a Pest Megye Önkormányzatával közösen szervezett
16. Levéltári Napjára.
Helyszín: Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára (1097. Budapest, Vágóhíd utca 7.; földszinti előadóterem). Időpont: 2022. december 1. Csütörtök, 10:00 óra.
Program:
Köszöntők (10:00-10:20)
Köszöntőt mond Szabó István(Pest Megye Közgyűlésének elnöke) és dr. Czetz Balázs(a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese).
Előadások (10:20-13:00)
Levezető elnök: dr. Molnár László(Semmelweis Egyetem Központi Levéltára, igazgató).
10:20 Élet a pestis után. Pestisjárványok hatásai a csetneki evangélikus anyakönyvek tükrében. Baros-Gyimóthy Eszter (MNL PML)
10:40 Pestisjárványok Pest megyében a 18. században. Schramek László (MNL PML)
11:00 Egy ceglédi bába esete 1867-ben. Borsos Hedvig (nyugalmazott muzeológus, Kossuth Múzeum, Cegléd)
11:20 Kérdések, vita.
Kávészünet
11:50 Járványügyi intézkedések a fővárosban a 19/20. sz. fordulóján. Ogoljuk-Berzsenyi Anett (BFL)
12:10 „A prostituált teste.” A századforduló és Budapest. Völgyi Réka (BFL)
12:30 Nádas Sándor nagykőrösi orvos életpályájának egyes állomásai a levéltári iratok tükrében. Pálfi Ádám (MNL PML)
12:50 Kérdések, vita.
Fogadás (13:00-tól)
Felhívjuk a Kedves Érdeklődők figyelmét, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvétel készülhet.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szeretettel meghívja T. Tagjait és a Kedves Érdeklődőket
CASTRUM DOLORIS magyarországi funerológiai kutatások társadalomtörténeti kitekintéssel
című konferenciájára.
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem. (1088. Budapest, Múzeum körút 14–16.)
Időpont: 2022. október 13. Csütörtök, 09:00–15:40.
FIGYELEM! A részvétel regisztrációhoz kötött!(Leírását lásd lentebb!)
A konferencia programja:
09:00–09:20 Megnyitó Beszédet mond dr. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese és dr. Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke.
09:20–10:35 I. SZEKCIÓ: A funerológiáról általában
Szekcióvezető: Debreczeni-Droppán Béla (Magyar Nemzeti Múzeum)
09:20–09:40 A NÖRI megváltozott szerepe korunkban Móczár Gábor Attila (Nemzeti Örökség Intézete)
09:40–10:00 „Látod-é a Halált a falra felírva, Mely rettenetül kaszáját hordozza?” – Megjegyzések a Haláltánc és a Halál diadala témákhoz egy selmecbányai késő középkori sírkő kapcsán Nagy Györgyi (Iparművészeti Múzeum)
10:00–10:20 Egy halál relikviái – A vezekényi csatához fűződő emléktárgyak nyomán Marosi Eszter (Iparművészeti Múzeum)
10:20–10:35 Vita
10:35–10:50 Szünet
10:50–12:05 II. SZEKCIÓ: Hadisírok és hadisír-kutatás
Szekcióvezető: Hunyady László (Magyar Családtörténet-kutató Egyesület)
10:50–11:10 A hadisírkutatás segédtudományai, módszerei Tóth Zsolt (a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatósága Kutató- és Ügyfélszolgálati Osztályának vezetője)
11:10–11:30 Az Első Világháború századik évfordulóján a Nemzeti Sírkertben emelt központi emlékmű Zsigmond Attila (Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság)
11:30–11:50 Első világháborús katonasírok Veszprémben Rainer Pál (Laczkó Dezső Múzeum)
11:50–12:05 Vita
12:05–13:10 Ebédszünet
13:10–14:25 III. SZEKCIÓ: Nemesi és polgári temetkezés I.
Szekcióvezető: Dr. Gyulai Éva (Miskolci Egyetem)
13:10–13:30 Thurzó (III.) Szaniszló mortuáriuma a lőcsei idősebb Szent Jakab Templomban (1625.) Dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)
13:30–13:50 Csernoch János temetési szertartása Dr. Beke Margit (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága)
13:50–14:10 „Hol sírjaink domborulnak” – a Magyar Országos Levéltár főigazgatóinak nyughelyei Reisz T. Csaba (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)
14:10–14:25 Vita
14:25–14:40 Szünet
14:40–15:40 IV. SZEKCIÓ: Nemesi és polgári temetkezés II.
Szekcióvezető: Ari Ilona (a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület elnöke)
14:40–15:00 A pozsonyi Szent Miklós temető síremlékei Németh Szilvia (Pozsonyi Egyetemi Könyvtár)
15:00–15:20 A szőlősgyöröki Jankovich-sírkápolna Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT főtitkár, Budapest Főváros Levéltára)
15:20–15:35 Vita
15:40 A konferencia zárása
Tudnivalók
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a következő linken található űrlap kitöltésével lehet:https://forms.gle/sJEDh6YVUqjTEqNk9
A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
A konferencia helyszíne a Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utca felőli bejáratán közelíthető meg! (Tehát az oldalsó, földszinti bejáraton.)
Tekintettel a koronavírus-helyzet változékonyságára, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy győződjön meg a Társaság honlapján (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) arról, hogy a konferencia milyen feltételek mellett látogatható! Kérjük szépen a rendezvény Résztvevőit, hogy a hatályos járványügyi intézkedéseket legyenek kedvesek mindenkor betartani!
A konferencián kép- és hangfelvétel készül.
Rendezvényünk házigazdája a Magyar Nemzeti Múzeum.
A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint Balogh László úr (az MHGT rendes tagja), szeretettel meghívja az MHGT Tagjait és az Érdeklődőket
Vexillológiai Nap 2022
című rendezvényére, mely 2022. május 28-án, Szombaton, 13:00 órakor kezdődik, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036. Budapest, Korona tér 1.).
A rendezvény levezető elnöke: Balogh László
Program
Megnyitó A rendezvényt megnyitja dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója.
Bevezető A „Vexillológiai Nap” létrehozója, Balogh László rövid bevezetője.
Előadások
Lévay Ernő (zászlószakértő):A Zimbabwei Köztársaság zászlójának története. (40 perces előadás)
dr. Diószegi György Antal (művelődéskutató): Zászlótörténelmünk és határvédelmünk a Hunyadiak koráig. (20 perces előadás)
Szünet (10 perc)
Fröhlich Dávid (zászlószakértő): Zászlószalagok katonai zászlókon a XIX. századtól napjainkig. (15 perces előadás)
Bakó Bálint (zászlószakértő): „Kozákok és banditák” – Zászlók az oroszországi polgárháború idejéből. (25 perces előadás)
Miski Péter (történész): „Az a bizonyos zászlókitűzés” – Adalékok Kőszeg 1532-es oszmán ostromához. (20 perces előadás)
Szünet (10 perc)
Kovács Rudolf Zoltán (zászlószakértő): Katonai zászlóavatás. (15 perces előadás)
Gyenes László (heraldikus): Nemzeti színek és Madonna-ábrázolások megjelenése a XVI–XVIII. századi Magyar Királyság zászlóhasználatában. (20 perces előadás)
Kovács Ákos (numizmatikus, zászlószakértő): Katonai szolgálati időt elismerő jelzések a Habsburg korszak (1780–1918) hadseregében. (35 perces előadás)
Az alábbiakban közöljük Balogh László úrnak a rendezvényről szóló ismertetőjét:
Tisztelt Résztvevő!
Az első Vexillológiai Nap („Vex Nap”) 2002-ben került megrendezésre. Az ötlet tőlem származik: prof. dr. Pandula Attilát megkérdeztem, hogy jó ötletnek tartaná-e, hogy legyen olyan konferencia, melyen a zászlókról több előadás hangzik el.
Ekkor indult el útjára a „Vex Nap” sorozat. Volt időszak, amikor (néhány éven keresztül) szünetelt a sorozat. A konferenciának a Zászlómúzeum adott helyet. Az elmúlt 10 évben nagyon sok előadó szerepelt a konferenciákon. Az első időszaktól kezdve szoros együttműködés alakult ki a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társasággal.
Az előadások témája nem csak a zászlókra, hanem a heraldikára, történelemre is kiterjedt. A Zászlómúzeum 2021-es megszűnése után, a „Vex Nap” a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban kerül megrendezésre.
