Lépj be! – Palotáktól lakásokig Magyarországon 1896–1945 (2023. december 14.)

A könyvbemutató meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Felhívjuk Kedves Tagtársaink és Olvasóink figyelmét Tagtársunk, Horváth Hilda (Somlai Tiborral közösen írt)

Lépj be! – Palotáktól lakásokig Magyarországon 1896–1945

című könyvének bemutatójára.

Helyszín: Virág Judit Galéria (H–1055. Budapest, Falk Miksa utca 30.)
Időpont: 2023. december 14. Csütörtök, 17:00.
A könyvbemutató beszélgetést vezeti: Váradi Juli.

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a koch.andrea@lira.hu e-mail címen lehet, 2023. december 13-án 10 óráig.

A kötet 20%-os kedvezménnyel a helyszínen megvásárolható.

A könyv leírása:

Beléphetünk és bepillanthatunk a felsőbb társadalmi körök, a vagyonos rétegek és értelmiségiek egykori lakásaiba. Bár ezek az otthonok és berendezési tárgyak mára nagyrészt elpusztultak, a 19. század végétől a 20. század közepéig tartó időszak fotói hű képet adnak az arisztokrata, a nagypolgári és polgári életmódról. Ugyanakkor jól tükrözik azt a folyamatot is, ahogy eljutunk a nagyvonalú arisztokrata életviteltől és az igényes nagypolgári eleganciától a funkcionalizmus által megszabott személyes terekig, az egyéniség kibontakozásáig vagy akár az extravagáns megjelenítésig. De nem csak a belső terek világa kap itt hangsúlyt, hiszen a természet, a táj, a kert egykor éppoly fontos volt, mint a szoba tájolása vagy az ablak elhelyezése – vagyis a benti és kinti világ szerves összekapcsolása. A kötetben az archív képekhez fűzött elemzések két nézőpontból: a művészettörténész Horváth Hilda szakszerű elemzésével, illetve a belsőépítész Somlai Tibor oldottabb és szubjektívebb szemszögével láttatják a hajdani otthonok – előcsarnokok, folyosók, nagytermek, ebédlők, szalonok, könyvtárak, hálószobák, konyhák, fürdőszobák, kertek – világát.

Közgyűlés jegyzőkönyve (2023. november 3.)

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. november 3-án

rendkívüli, részleges tisztújító közgyűlést

tartott.

A közgyűlés meghívója, valamint a jegyzőkönyv (és egyéb dokumentumok) közzétételével (anonimizálásával) kapcsolatos szabályok, weboldalunkon megtalálhatók.

A közgyűlés jegyzőkönyve PDF formátumban letölthető lesz ITT!

Rövid összefoglaló a közgyűlésen történtekről:

  • A Közgyűlés a meghirdetett 16:45-ös kezdési időpontban, a megjelent 11 főre való tekintettel, határozatképtelen volt, így a megismételt Közgyűlést a Társaság elnöke ugyanazon napon 17:00-ra hívta össze (a meghívóban foglaltak szerint).
    A megismételt Közgyűlést az elnök végül 17:07-kor nyitotta meg; ez a 15 (később pedig 16) jelenlévő rendes tag révén, határozatképes volt. A Közgyűlés levezető elnökül dr. Pandula Attilát, a Társaság elnökét választotta; a jegyzőkönyv vezetésére pedig dr. Török Róbert titkárt kérte fel; megválasztván egyúttal a jegyzőkönyv-hitelesítőket is.
  • A Közgyűlés ezután egyhangúlag jóváhagyta a pénztárnok által benyújtott 2023. évi költségvetési tervezetet.
    Ennek részeként, a 2023. év folyamán, a Társaság folyószámlájáról összesen 600 ezer forintot csoportosítunk át a Turul folyóirat új, külön bankszámlájára, a folyóirat hosszú távú működésének biztosítékául (tartalékképzés). Ehhez járul még a pénztárnok által, 2023. és 2024. évben befizetendő 200–200 ezer forintos adomány (szintén a folyóirat céljára); miáltal elmondható, hogy 2024. közepére, a Turul folyóirat új folyószámláján mintegy egymillió forintos tartalék áll majd rendelkezésre.
    (A 2024. évtől a folyóirat minden gazdasági ügylete élesen el lesz különítve a Társaság többi pénzügyétől, és külön költségvetésben lesz tervezve/kimutatva; az elkülönítést szolgálja a folyó évben létrehozott, külön folyószámla is.)
  • Ezt követően a Közgyűlés tartózkodás és ellenszavazat nélkül megerősítette a Turul folyóirat eddigi főszerkesztőjét, valamint a Szerkesztőség Tagjait. A Turult így dr. Rácz György főszerkesztő úr, valamint Avar Anton, Kovács Eleonóra, Körmendi Tamás, Laczlavik György, Neumann Tibor és Soós István szerkesztőségi tagok szerkesztik továbbra is (az új Turul SZMSZ-nek megfelelően, határozatlan ideig). A Társaság nevében is hálásan köszönjük Főszerkesztő úrnak, és a Szerkesztőség Tagjainak, a folyóirat érdekében végzett (és folytatandó) áldozatos munkájukat!
  • Majd a Közgyűlés, ugyancsak tartózkodás és ellenszavazat nélkül, elfogadta a Turul folyóirat szervezeti és működési szabályzatát.
    (A szöveg megfogalmazásainak szabatosabbá tételére, a Társaság jogi szakértői, szükség esetén a következő évi rendes közgyűlésen tehetnek majd javaslatot – ám ezen javaslatok, az SZMSZ-ben meghatározott alapelvek és működési rend tekintetében, lényegi módosítást már nem hozhatnak!)
  • Elnök úr előterjesztésére, ugyancsak teljes egyetértéssel fogadta el a Közgyűlés, a Társaság gyűjteményeinek védelméről szóló határozati javaslatot. [A határozati javaslat szövege (PDF formátumban) letölthető ITT!]
  • Ezt követően került sor a részleges tisztújításra. A Jelölőbizottság képviselője ismertette a tavasszal megüresedett két tisztségre vonatkozó jelöléseket. Mindkét tisztségre egy-egy jelölés érkezett. Az alelnöki tisztségre dr. Örsi Juliannát, a Felügyelőbizottság tagjául pedig dr. Szigeti Krisztina Tagtársunkat jelölték, akik a jelölést elfogadták. A titkos szavazáson (mely az az erre külön megválasztott háromtagú Mandátumvizsgáló- és Szavazatszámláló Bizottság irányításával, külön mandátum-vizsgálat mellett folyt le) mindkét jelöltet, ellenszavazat nélkül megválasztotta a Közgyűlés, a mondott tisztségekre. A Közgyűlés tetszéssel fogadta az új tisztségviselőket, akik írásbeli tisztség-elfogadó nyilatkozataikat megtették.
  • Az „Egyéb ügyek” közül a Közgyűlés röviden érintette a székhely-problémát, mint a következő év legfőbb megoldandó kérdését. Elnök úr buzdította a Tagságot, hogy műveiket, kiadványaikat az MHGT Könyvtára részére adományozzák (a jelen Közgyűlésen elfogadott határozat értelmében). A Közgyűlést 18:21-kor az Elnök berekesztette.

[Az összefoglalót készítette: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]

Elnökségi ülés jegyzőkönyve (2023. október 31.)

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége 2023. október 31-én

elnökségi ülést

tartott. Az ülés meghívója, valamint a jegyzőkönyv (és egyéb dokumentumok) közzétételével (anonimizálásával) kapcsolatos szabályok, weboldalunkon megtalálhatók.

Az elnökségi ülés jegyzőkönyve PDF formátumban letölthető lesz ITT!

Rövid összefoglaló az elnökségi ülésen történtekről:

  • Az elnökség tudomásul vette egy tag kilépését.
  • Az elnökség 575 ezer forint értékben összeállította a Társaság 2024. tárgyévi NEA működési pályázati tételeit, és felkérte az elnököt és a pénztárnokot a pályázat leadására. (Ez azután 2023.XI.2-án délelőtt, tehát határidő előtt, megtörtént.)
  • Az elnökség tárgyalt egy Tagtársunk részére, munkája elismeréseként ajándékozandó TURUL példányok ügyében, de határozat nem született erről; további információkat kér az elnökség az ajándékozandó folyóiratszámok mennyiségét illetően, és ezután hozza meg döntését. (A szükséges információkat az Elnök személyesen kéri be, az érdekelt Tagtárstól.)
  • Az Elnökség, a pénztárnok előterjesztésére, hozzájárult a következőkhöz:
    • hogy a Turul folyóirat előfizetési díja, a 2024. tárgyévre (évfolyamra), változatlanul 3000 forint maradjon;
    • felhatalmazta az Elnököt, hogy a KELLO-val (Könyvtárellátó Nonprofit Kft.) a terjesztési szerződést, a Társaság nevében, megkösse;
    • hogy a Társaság (Webes Munkacsoportja) részére, a megszűnő 100GB-os „Maxer” felhő-tárhely helyett (melyet a Maxer szolgáltató a továbbiakban nem értékesít ügyfeleinek), egy másik cégnél (HostingBázis Kft.), azonos áron, azonos szolgáltatásra kössön szerződést az Elnök.
      Ezen pontnál Újváry alelnök asszony javasolta, hogy a Társaság YouTube-csatornáját és a honlap Videótár aloldalát jobban reklámozzuk, a Tagok és érdeklődők felé. E javaslat az elnökség nagy helyeslésével találkozott.
      A pénztárnok sajnálattal konstatálta, hogy a Webes Munkacsoport nyár végi, videó-vágási felhívására senki sem jelentkezett. Folyó évben csak ő vágott össze videókat. A felhő-tárhelyet azonban, a munka jövőbeni élénkülésében reménykedve, egyelőre fenntartandónak véli.
  • Elnök megköszönte a Társaságot a tallinni falerisztikai konferencián képviselt Tagtársak munkáját.
  • Az elnökség (a pénztárnok előterjesztésére) egyhangúlag (ellenszavazat és tartózkodás nélkül) elfogadta a következőket:
    • a 2023. évi költségvetés tervezetét;
    • az MNL-lel kötendő együttműködési megállapodás szövegtervezetét (az Elnököt felhatalmazta annak megkötésére);
    • a TURUL szerkesztőség főszerkesztő által benyújtott névsorát jóváhagyva, a főszerkesztőt székében megerősíti, s a névsort pártolással terjeszti a Közgyűlés elé, végső megerősítésre;
    • a pénztárnok által benyújtott TURUL SZMSZ-t az elnökség elfogadta, és megerősítésre a Közgyűlés elé terjeszti;
  • A pénztárnok bemutatta a TURUL folyóirat új weboldalának (http://turul.mhgt.hu/) formázását. (A weboldal formázását az elnökség tetszéssel fogadta;azonban a főszerkesztő kérésére, azon további módosításokat fog végezni a Webes Munkacsoport, és a tartalomfeltöltésre is sor kerül, a következő hetekben.)
  • Az elnökség tárgyalt a TURUL „Magyar Érdemrend” és „MHGT 140” konferenciákhoz kapcsolódó esetleges különszámairól, az azokba szánt közlemények összegyűjtésének állásáról. A kéziratok összegyűjtésében Gyenes titkár segít a főszerkesztőnek.
  • Az elnökség köszönetét fejezte ki az alábbiakért:
    • a pénztárnok eddig befizetett 100 ezer forintos, és további (később befizetendő) 300 ezer forintos adományáért, mellyel a TURUL folyóirat alaptőkéjéhez hozzájárul;
    • Gyenes titkár úrnak, a 2023.XI.3-i Közgyűlés teremfoglalásáért;
    • a pénztárnoknak, aki br. Radvánszky Béla alapító elnök emlékére, a Társaság Könyvtára részére, a Károli Biblia új (2020-as) reprint kiadását adományozta,
    • Kubinyi Jenő Tagtársunknak, könyvadományáért,
    • Sajókaza Község Önkormányzatának, könyvadományáért,
    • a pénztárnoknak, aki 2023.X.6-án a Társaság nevében megkoszorúzta br. Radvánszky Béla sírját.

[Az összefoglalót készítette: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]

Meghívó elnökségi ülésre (2023. október 31.)

Az elnökségi ülés meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. október 31-i elnökségi ülésére

Tisztelt Tagtársunk!

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.

Az ülés helyszíne: az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre.
Időpontja: 2023. október 31. Kedd, délután 17 óra 30 perc (17:30).

Az ülés napirendi pontjai:

  1. Részleges tisztújítás előkészítése
    A 2023.XI.3-án esedékes rendkívüli, részleges tisztújító Közgyűlés előkészítésére történt lépések áttekintése (különös tekintettel a részleges tisztújításra).
  2. 2024. tárgyévi NEA pályázat
    Az elnökség előkészíti a Társaság 2024. tárgyévi NEA működési pályázatát (leadási határidő: 2023.XI.2. 14:00).
  3. 2023. évi költségvetés
    Az elnökség megvitatja a pénztárnok előterjesztését, a 2023. tárgyévi költségvetésre vonatkozólag.
    [Mivel a 2023.V.30-i Közgyűlés előtt, a pénztárnok által kiküldött beszámoló, egy, a PDF összeállításakor történt technikai hibából adódóan, nem tartalmazta a költségvetési tervezetet, ennek előterjesztésére a mostani Közgyűlésen kerül sor (a megelőző Közgyűlés határozata értelmében). Ezt a tervezetet fogja az elnökség előzetesen megvitatni.]
  4. Turul SZMSZ
    A pénztárnok indítványára az elnökség áttekinti a Turul folyóirat szervezési és működési szabályzatának tervezetét, és a soron következő Közgyűlés elé terjeszti azt, megerősítésre.
  5. Turul szerkesztőség
    A Turul szerkesztőség (főszerkesztő által összeállított és megerősítésre benyújtott) névsorát az elnökség jóváhagyja, és határozatilag a Közgyűlés elé terjeszti, végleges megerősítésre.
  6. Együttműködési megállapodás a Magyar Nemzeti Levéltárral
    Az elnökség megvizsgálja a Magyar Nemzeti Levéltárral kötendő együttműködési megállapodás elkészült szövegtervezetét; intézkedik a megállapodás mielőbbi megkötéséről.
  7. Egyéb ügyek
    Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.

A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.

Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!

Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!

Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.

Tisztelettel:

Dr. Pandula Attila
(az MHGT elnöke)

(Kelt: Budapest, 2023. október 24.)

Radvánszky Albert emlékkonferencia és kiállítás (2023. október 13.)

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Felhívjuk Kedves Tagtársaink és Olvasóink figyelmét a Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Országos Gyűjtemény által

br. Radvánszky Albert egyetemes felügyelő emlékére

(megválasztásának 100., a kommunista diktatúra általi eltávolításának 75. és halálának 60. évfordulója alkalmából) rendezett konferenciára és kiállításra.

Helyszín: a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának kápolnája (1088. Bp., Szentkirályi utca 51.).

Időpont: 2023. október 13. Péntek, 10:00–17:30.

A szervezők kérik a konferencia iránt érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat 2023. október 9-éig e-mailben jelezzék, az eogy@lutheran.hu címen!

Program:

10:00 Nyitó áhítat
Vezeti: Fabinyi Tamás elnök-püspök.

10:15 Köszöntő
Beszédet mond Prőhle Gergely országos felügyelő

Délelőtti szekció

Elnök: Kertész Botond (EOM)

10:30 Hubert Gabriella (EOGY): A Radvánszky-család szerepe a magyar művelődéstörténetben.

10:55 Hatos Pál (NKE): Egyházvezetés, konfliktusok, kritika a 20. század első felének történelmi keresztény egyházaiban.

11:20 Kávészünet

11:50 Melkovics Tamás (ELTE): A koronaőri hivatal.

12:15 Czenthe Miklós (EOL): Báró Radvánszky Albert, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője.

12:40 Hozzászólások

13:00 Büféebéd

Délutáni szekció

Elnök: Lackner Pál (EOGY)

14:00 Földváryné Kiss Réka (KRE HTK, NEB): Morzsák. Az evangélikus-református együttműködés feltárásának lehetséges forrásai két diktatúra árnyékában. Adatok Radvánszky Albert szerepéhez.

14:25 Mirák Katalin (MEE Tényfeltáró Bizottsága, EOL): Átvilágítva… más megvilágitásban? – Báró Radvánszky Albert igazoló eljárásáról (1945).

14:50 Isó Gergely (NEB): Radvánszky Albert és az Ordass-per.

15:15 Hozzászólások, zárszó

16:00 A kiállítást megnyitja Korányi András (EHE).

A bécsi Erdődy levéltár és annak oklevélsorozata (2023. szeptember 28.)

Az előadás diasora (prezentáció) PDF formátumban letölthető ITT!

Az előadás alkalmával készült képek megtekinthetők weboldalunk Képtár menüpontjában!

Az előadásról készült videófelvétel megtekinthető az MHGT YouTube csatornáján:

Az MHGT 2023. évi előadás-sorozatának második félévét, 2023. szeptember 28-án, Csütörtökön, Csermelyi József úr érdekes előadása nyitotta, melynek címe (és tárgya):

A bécsi Erdődy levéltár és annak oklevélsorozata

volt. Előadónk, a család történetének érintésével, bemutatta a monyorókeréki és monoszlói Erdődyek levéltárainak kialakulását, melyek ma több ország (Ausztria, Magyarország, Szlovákia) területén, részint közlevéltárakban, részint magánkezelésben (pl. Monyorókerék várában) találhatók.

Igen részletesen tárgyalta az egykor Galgóc várában (gr. Erdődy György 1720-től kialakított családi Stammburgjában) őrzött középkori oklevelek Bécsbe kerülésének történetét, és ezen, jelenleg a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött (jogilag ma is a gr. Erdődyek tulajdonában lévő) iratanyag feltárásának és kutatásának történetét. Az előadás áttekintette a kiváló történeti érdekkel bíró iratanyag rendezésével, regesztázásával foglalkozó levéltárosok (így pl. Gecsényi Lajos egykori bécsi magyar levéltári delegátus) idevágó munkásságát; továbbá az iratanyag jelenlegi beosztását és segédleteit. Az iratok egykori és mostani levéltári jelzetek alapján való kikeresésének nehézségeit, két konkrét példával is megvilágította. Kitért az iratok Magyar Nemzeti Levéltár által (2014-el kezdődően) készített digitális másolataira, valamint azok feldolgozási szempontjaira (bővített segédlet készítésére) – amely feldolgozó munkában Előadónk jelenleg is részt vesz. Összefoglalta az iratanyag történettudományi hasznosításának további lehetőségeit (pl. a Mohács utáni iratok digitalizálása; további részletesebb regeszták, regesztakötetek közreadása; Mátyás- és Jagelló-kori aulikusok életrajzának kiegészítése).

Köszönjük szépen Csermelyi József úr alapos, precíz előadását, melynek megtekintését minden Kedves Érdeklődő számára ajánljuk, YouTube csatornánkon!

[A beszámolót írta: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]


A szerző szubjektív megjegyzése:
Az Erdődy-oklevelek nehéz hozzáférhetősége hosszú időn át jelentett problémát a magyar középkor-kutatás számára. Példaként említhetjük, hogy a Gutkeled-nemzetség Egyedmonostori-ágának, a középkori Bihar vármegye birtoklástörténetére nézvést igen fontos adatokat tartalmazó okleveleit, egykor szintén Galgócon őrizték, és Jakó Zsigmond, 1940-es munkájában [Jakó Zs.: Bihar megye a török pusztítás előtt (Sylvester Nyomda, Bp., 1940.] szintén nélkülözni volt kénytelen ezek adatait. Mint műve előszavában írja:
„Kutatásaink során (…) magunk is keservesen éreztük a nagy hátrányt, melyben az elpusztult megyék népi múltjának kutatója az oklevelekben gazdag területek feldolgozóival szemben van. Bár a középkori anyag lehető legteljesebb összegyűjtésére törekedtünk, tisztában vagyunk azzal, hogy célunkat csak megközelítőleg értük el. Nem volt módunkban ugyanis eljutni a báró Radvánszky család sajókazai és a gróf Erdődyek galgóci levéltárába, pedig ezek szintén őriznek Biharra vonatkozó adatokat.”
Így a bihari térség múltjával foglalkozók számára is hatalmas nyereséget jelent, az Árpád- és Anjou-kori Erdődy-oklevelek regesztáinak teljességre törekvő kiadása, mely 2019-ben jelent meg [Halász Éva – Piti Ferenc: Az Erdődy család bécsi levéltárának középkori oklevélregesztái 1001–1387. (MNL PML, Budapest – Szeged, 2019.)].
Nem mulaszthatjuk el kifejezni hálánkat, a kötet Szerzőinek és Közreműködőinek, valamint szívbéli reménységünket, hogy a későbbi korszakokra vonatkozó regeszták is hasonló formában (tehát nem folyóiratokban elszórva, hanem egységes kötetekként) láthatnak majd napvilágot!

Meghívó az „MHGT 140” jubileumi konferenciára (2023. október 9.)

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szeretettel meghívja T. Tagjait és a Kedves Érdeklődőket

MHGT 140

Jubileumi konferencia a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság megalakulásának 140. és újjáalakulásának 40. évfordulója alkalmából

című konferenciájára.

A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr.

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum (1088. Budapest, Múzeum körút 14–16.), a Könyvtár Nagyolvasója.

Időpont: 2023. október 9. Hétfő, 09:00–16:00.

FIGYELEM! A részvétel regisztrációhoz kötött! (Leírását lásd lentebb!)

A konferencia programja:

09:00–09:30 Regisztráció

09:30–09:40 Köszöntő
Beszédet mond L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke.


09:40–12:40 I. szekció: Kutatások a történelem segédtudományai tárgykörében

09:40–10:00 Körmendi Tamás: Tendenciák a magyarországi nemzetségek címerhasználatában a középkorban.

10:00–10:20 Bódy Bence: A galaci Buda család házassági kapcsolatrendszere a XVII. században.

10:20–10:40 Metzger Soma: Segédtudomány és társadalomtörténet. Középbirtokosi családi reprezentáció a 18. században.

10:40–11:00 Rainer Pál: Észrevételek az 1848/49-es honvédség és nemzetőrség egyenruházatához és felszereléséhez.

11:00–11:10 Kérdések, hozzászólások


11:10–11:30 Kávészünet


11:30–11:50 Beke Margit: A Lónyay-család rangemelési, örökbefogadási és halotti címerei 1871–1917 között.

11:50–12:10 Péri Ákos: „Különféle kalárisokról…” A perzsa Nap és Oroszlán-rend Magyarországon.

12:10–12:30 Tóth Zsolt: A hadisírkutatás morális aspektusai.

12:30–12:40 Kérdések, hozzászólások


12:40–13:40 Ebédszünet


13:40–16:00 II. szekció: Az MHGT történetéből

13:40–13:50 Benke Tamás: Br. Radvánszky Béla, az MHGT alapítója.

13:50–14:10 Kovács Rudolf Zoltán: Szemelvények Áldásy Antal és Szentpétery Imre életéből.

14:10–14:30 J. Újváry Zsuzsanna: Kumorovitz Lajos Bernát.

14:30–14:40 Kérdések, hozzászólások


14:40–14:50 Kávészünet


14:50–15:10 Pandula Attila: Az MHGT újjáalakulása és előzményei.

15:10–15:30 Rácz György: Vajay Szabolcs emlékezete.

15:30–15:50 Gyenes László: Kállay István, az újraalapító elnök.

15:50–16:00 Kérdések, hozzászólások

16:00 Zárszó


Tudnivalók

  • Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött!
    Regisztrálni a következő linken található űrlap kitöltésével lehet: https://forms.gle/yugVHW9dPsUzsSJb6
  • A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
  • A konferencia helyszíne a Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utca felőli bejáratán közelíthető meg! (Tehát az oldalsó, földszinti bejáraton.)
  • Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
  • Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
  • Rendezvényünk házigazdája a Magyar Nemzeti Múzeum.

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:

Konferencia a Magyar Érdemrend megalapításának centenáriuma alkalmából (2023. szeptember 25.)

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Az előadások rezüméi PDF formátumban letölthetők ITT!

Szeretettel meghívjuk Kedves Tagtársainkat és az Érdeklődőket a Magyar Falerisztikai Alapítvány, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Numizmatikai Társulat által közösen szervezett konferenciára, melyre

a Magyar Érdemrend megalapításának centenáriuma

alkalmából kerül sor. A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr.

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem
(1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)

Időpont: 2023. szeptember 25. Hétfő, 09:00.

A konferencia programja:

08:45–09:00 Regisztráció


09:00–09:10 L. Simon László: Megnyitó

09:10–09:20 Pandula Attila: Elnöki köszöntő


09:20–09:40 Sallay Gergely Pál: A Magyar Érdemrend, 1922–1945.

09:40–10:00 Németh Szilvia: A csehszlovák katonai kitüntetések létrejötte és fejlődéstörténete (19181938).

10:00–10:20 Rainer Pál: A Magyar Érdemrend egyik tagjának, dr. Ambrózy Árpád magyar királyi hadbíró altábornagy életútja.


10:20–10:40 Beszélgetés és kávészünet


11:00–11:20 Maruzs Roland: A Magyar Érdemrend posztumusz adományozásai 1939–1945.

11:20–11:40 Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A Magyar Érdemrend adományozásai az egészségügyi dolgozók körében.

11:40–12:00 Demeter Márton: Kitüntetések viselési módja, előírásai.


12:00–12:45 Ebédszünet

12:45–13:30 Tárlatvezetés a „Csillag és kereszt 100 éves a Magyar Érdemrend” című kiállításon.


13:30–13:50 Hajdú Gergely: A Magyar Érdemrend kitüntetéstokjai.

13:50–14:10 Holmár Zoltán: Különleges érdemrendek a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény rendjel-gyűjteményében.

14:10–14:30 Mézes Ádám: Kitüntetések személyi hagyatékokból a Magyar Nemzeti Múzeumban.


14:30–14:50 Beszélgetés és kávészünet


14:50–15:10 Gödölle Mátyás: A Magyar Érdemrend ábrázolása portréfestményeken.

15:10–15:30 Pallos Lajos: A Magyar Köztársasági Érdemrend, 1946–1949.

15:30–16:00 Pandula Attila: A Magyar Érdemrend visszaállítása, 1990–1991.


16:00–16:30 Hozzászólások


Az előadások rezüméi:

SALLAY GERGELY PÁL (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum):
„Si Deus pro nobis, quis contra nos, 1922” – 100 éves a Magyar Érdemrend.

Magyarország első világháború utáni függetlenné válását követően, az 1920-as évek elején új, önálló magyar kitüntetési rendszer létrehozása vált lehetővé és szükségessé. Erre korábban csak egyszer, az 1848–1849-es szabadságharc során történt kísérlet. Az 1945-ig tartó, mintegy negyedszázados történelmi korszak magyar kitüntetési rendszerének gerincét képező Magyar Érdemkeresztet (későbbi nevén Magyar Érdemrendet) Horthy Miklós kormányzó 1922. június 14-én alapította, alapszabályait 1923. június 19-én hagyta jóvá. A második világháború időszakában az érdemrend fokozatait hadikitüntetésként is adományozták. Fennállása több, mint 20 éve alatt a Horthy-kori Magyar Érdemrendnek bel- és külföldön egyaránt számos kitüntetettje volt, híres államférfiaktól katonatiszteken, egyházi személyeken és művészeken át – az akkori társadalmi berendezkedésnek megfelelően még kisszámú – női adományozottakig. Az előadás az ezen a néven ma újra létező érdemrendet és annak történetét mutatja be, különös tekintettel a kitüntetés nevezetes tulajdonosaira és a rendjel fennmaradt különleges példányaira.

NÉMETH SZILVIA (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság):
A csehszlovák katonai kitüntetések létrejötte és fejlődéstörténete (1918–1938).

A Nagy Háború kitörése után a külföldön élő csehek és tótok (szlovákok) nagymértékben befolyásolták a nemzetébresztő harcok alakulását. Az Amerikai Tótok Ligája az Egyesült Államokban 1914. szeptember 10-én kiadta a „Tót sérelmek és követelmények memorandumát”, amelyben a tótok (szlovákok) önrendelkező jogát követelték. Egy évvel később a tót (szlovák) és cseh honfitársi egyesületek képviselői a clevelandi konferencián egyezséget kötöttek, ahol a nemzetébresztő harcok folyamatáról és a Csehszlovák állam kiépítésének a feltételeiről, ill. Szlovákia autonóm fennállásáról tárgyaltak.
Az amerikai tótok (szlovákok) és csehek Oroszországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában politikai és katonai csoportokat (Cseh Katonai Egység Oroszországban, „Üdvözlet” Század Franciaországban) hoztak létre. Ezután megalakultak a Csehszlovák Idegenlégiók Franciaországban, Olaszországban és Oroszországban.
1916 februárjában megalakult a Csehszlovák Nemzeti Tanács Párizsban, amely 1918. október 15-én kiadta a Washingtoni nyilatkozatot a csehszlovák nemzet önállóságáról. A Csehszlovák Köztársaság 1918. október 28-án alakult meg. A csehszlovák kormány kinevezése után megalakult a Csehszlovák Honvédelmi Minisztérium, amelynek fő feladata a csehszlovák hadsereg létrehozása volt. Ezután sor kerülhetett az állami és katonai szimbólumok (címer, pecsét, zászló, egyenruhák, jelvények, kitüntetések) kialakítására. A csehszlovák kitüntetéseket szabályozó jogszabályok értelmében a következő katonai kitüntetések létesültek: Csehszlovák Harci Kereszt (Československý vojnový kríž), Csehszlovák Forradalmi Érem (Československá revolučná mediala), Sólyom Érdemrend (Rad Sokola), Szövetségi Győzelem Érem (Spojenecká medaila Víťazstva), Csehszlovák Fehér Oroszlán Érdemrend (Československý rad bieleho leva), Csehszlovák Fehér Oroszlán Érem (Československá medaila bieleho leva), Csehszlovák Önkéntesek Emlékjelvénye (Pamätný odznak československé hodobrovoĺníka 1918–1919), Trocnói Ján Žižka Érme (Medaila Jána Žižku z Trocnova). Ezeket a kitüntetéseket és érmeket az előadó részletesen szemlélteti.

RAINER PÁL (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság):
A Magyar Érdemrend egyik kitüntetettjének életútja: dr. Ambrózy Árpád m. kir. címzetes hadbíró altábornagy.

Az előadás nyomon követi az 1882-ben Balassagyarmaton született tábornok pályafutását, a felvidéki diákéveket, a haditengerészetnél Pólában és az adriai partokon töltött éveket, majd a hadbíró tisztikar élére való emelkedését, végül a II. világháború utáni kitelepítését és 1954-ben történt elhalálozását. Megismerjük kitüntetéseit. Betekintünk családi életébe is.

MARUZS ROLAND (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum):
„Vitéz és önfeláldozó magatartásért”.

Az előadás alapját a tíz éve megjelent Középkereszt, tisztikereszt, lovagkereszt című kötet adja, amelyben a szerző a Magyar Érdemrend posztumusz adományozását és az adományozottak körét dolgozta föl. Az előadásból képet kaphatunk a statisztikai adatokról, valamint számos tiszt katonai pályáját és hősi halálának körülményeit ismerhetjük meg, akinek post mortem adományozták a Magyar Érdemrend valamelyik fokozatát.

OGOLJUK-BERZSENYI ANETT (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság):
A Magyar Érdemrend adományozásai az egészségügyi dolgozók körében.

A 20. század első évtizedei az orvoslás terén jelentős változásokat hoztak. Ekkor lendült fel a ma ismert szakágak önállóvá válása, új diagnosztikai és terápiás eljárások kerültek bevezetésre. Ezek a változások az egészségügyi dolgozók kitüntetés-adományozásaiban is tükröződnek. A Monarchia korának csupán néhány szakterület dolgozóit elismerő, sőt bizonyos területeket kifejezetten mellőző gyakorlatával szemben a Horthy-korszakban kitüntetettek között számos szakma kiválóságai jelennek meg. Az előadó célja felvázolni a két világháború közötti időszak érdemszerzési lehetőségeit és szokásait, különös tekintettel a Magyar Érdemrend adományozásaira az egészségügy területén.

DEMETER MÁRTON (Magyar Falerisztikáért Alapítvány):
Kitüntetések viselése a 20. században, különös tekintettel a Magyar Érdemrendre.

A modern kitüntetések viselésének szabályai, illetve divatja a 19. és 20. század fordulójára forrták ki magukat. A szabályok a katonai állományra és a civil kitüntetettekre egyaránt vonatkoztak, bár utóbbiak gyakorlatát a kor divatja is erősen befolyásolta, illetve a történelmi korszakok változásai mély nyomot hagytak e szokásokon. Az előadó rövid áttekintést nyújt a rendjelek és kitüntetések viselésének változatos lehetőségeiről, kiemelve a Magyar Érdemrend 100 éves történetének állomásait.

HAJDÚ GERGELY (Magyar Falerisztikáért Alapítvány):
A Magyar Érdemkereszt és Magyar Érdemrend (1920-1945) kitüntetéstokjai.

Az előadó az idén 100 éves Magyar Érdemkereszt és Magyar Érdemrend Magyar Királyság-kori (1920–1945) tokjait mutatja be. Célja, hogy – többek között kitüntetési hagyatékok segítségével – átfogó és rendszerezett képet mutasson egy korszak nemzeti egységét képviselő kitüntetés rendszerről annak protokolláris kellékein, a kitüntetések tokjain keresztül.

HOLMÁR ZOLTÁN (Kállay Gyűjtemény, Nyíregyháza):
Különleges érdemrendek a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény rendjel-gyűjteményében.

A Kállay Gyűjtemény algyűjteményei között kiemelkedő helyet foglal el a falerisztikai kollekció. Ebben 38 féle rend, kitüntetés inszigniái találhatók, amelyek 13 európai, illetve 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, valamint a Habsburg korszakból való. Az egyes darabok az 1900-as éves elejétől 1958-ig kerültek átadásra, amelyek döntően báró altorjai Apor Gábor diplomatától, a Szuverén Máltai Lovagrend nagykancellárjától származnak, de ezeken kívül Kállay Miklós miniszterelnök rendjelei – köztük a Magyar Érdemrend több példánya – is fellelhetőek.

MÉZES ÁDÁM (Magyar Nemzeti Múzeum):
Kitüntetések személyi hagyatékokból a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben már az alapítás idejében megjelentek a falerisztikai vonatkozású műtárgyak, azonban egészen a 20. század második feléig várni kellett szervezett gyűjtésükre, illetve gyűjteménybe rendezésükre. Jelenleg hozzávetőlegesen 2000 példány képezi az Éremtár kitüntetésgyűjteményét. Az évtizedek során számos kitüntetés került személyi hagyatékokból az Éremtár gyűjteményébe. Jelen előadás keretében a múzeum kevésbé ismert személyi vonatkozású falerisztikai emlékeiből mutatunk be egy válogatást, úgymint Reviczky Károly varsói követ számára adományozott Máltai Lovagrend aranykeresztjét (1785), dr. Argay István győri orvos vatikáni Szent Szilveszter és Aranysarkantyú Rend láncát (1899), továbbá a Barkóczy-Hadik család kitüntetés-hagyatékát.

GÖDÖLLE MÁTYÁS (Magyar Nemzeti Múzeum):
A Magyar Érdemrend ábrázolása portréfestményeken.

1945 előtt Magyarországon általánosan elterjedt szokás volt, hogy a magas rangú vagy kiemelt társadalmi pozícióban levő személyek portrét festettek magukról egy ismert vagy kevésbé ismert művésszel. Ezeken a portrékon gyakran szerepeltek az illető személy kitüntetései és köztük a Magyar Érdemrend valamely fokozatának jelvényei is. Olykor éppen egy frissen elnyert előkelő kitüntetés adott alkalmat a portré elkészítésére, mint például Bethlen István miniszterelnök esetében, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztjének átvétele után festette meg magát a kitüntetéssel. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka számos Horthy-kori portréábrázolással rendelkezik, amelyek közül a témához illeszkedő festményeket mutatja be az előadó.

PALLOS LAJOS (Magyar Numizmatikai Társulat):
A Magyar Köztársasági Érdemrend, 1946–1949.

A II. világháborút követően megváltozott társadalmi viszonyok új kitüntetési rendszer létrehozását tették szükségessé. Ennek az új rendszernek leglényegesebb eleme a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem. Az új kitüntetés megalkotásának kezdete 1945 utolsó hónapjaira megy vissza, a végleges kialakítása már a köztársasági államforma megszületése után zajlott le. A rendjel fokozatai és jelvényeinek külalakja a Magyar Érdemrendet követik, de lényeges változtatásokkal. Az 1949-es kommunista hatalomátvétel megszüntette a köztársaság kitüntetését, helyette a fokozatok átnevezésével és új típusú jelvényekkel a népköztársaság érdemrendjét hozta létre. Az előadás a rövid életű köztársasági kitüntetés történetének vázlatos áttekintését foglalja magába.

PANDULA ATTILA (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság):
A Magyar Érdemrend „kitüntetéscsalád” újjászületése (1990–1991).

A rendszerváltás időszakában más országokhoz hasonlóan Magyarországon is rendkívül nagy társadalmi igény mutatkozott az akkori kitüntetési rendszer felszámolására és a korábbi időszakokban létezett nemzeti jellegű kitüntetési rendszerek visszaállítására.
Dr. Antall József miniszterelnök úr megbízásából, legalábbis egy ideig, az előadó maga is cselekvő részese volt ennek a folyamatnak. Mint ismeretes, 1991-ben visszaállításra került a Magyar Köztársasági Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt. Az addigi kitüntetési rendszer pedig rövid távon leépítésre került.

Meghívó az MTCSE 2023. II. félévi előadásaira

Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait 2023. második félévi előadásaira:

2023. szeptember 25. Hétfő. (18:00)

Zichy Pál: „A Zichy-expedíció”

2023. október 16. Hétfő. (18:00)

Kandikó Csanád: „Kinizsi Pál, a veretlen törökverő”

2023. november 16. Csütörtök. (18:00)

Feledy Botond: „Merre tovább magyar diplomácia?”
FIGYELEM! Ez az előadás a megszokottól eltérő helyszínen, a Harmónia Palotában lesz (1088. Budapest, Múzeum utca 9.).


Az MTCSE előadásai várhatóan a Márai Sándor Művelődési Házban (1013. Budapest, Krisztina tér 1.), 18:00 órai kezdettel kerülnek megrendezésre.
Kivételt képez a 2023. november 16-i alkalom, melyre a Harmónia Palotában kerül sor (1088. Budapest, Múzeum utca 9.).

Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program csupán tervezet, mely a későbbiekben módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt).
Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.

A rendezvények (teljes és aktuális) listája az MTCSE honlapján is megtalálható.

Mi itt (az MHGT honlapján) csak azon rendezvényekről adunk hírt, melyek az MHGT Tagjai számára nyilvánosak és ingyenesen látogathatók.
(Az itt nem hirdetett rendezvények zárt körűek, tehát azokon csak az MTCSE tagjai és az általuk külön meghívott személyek vehetnek részt.)


További tudnivalók:

Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.

A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják.
Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel az adott eseményhez küldött regisztrációs linken történő regisztrációhoz kötött, 1000 Ft támogatási díj befizetése ellenében.

Meghívó az MHGT 2023. II. félévi előadásaira

Kiemelt

A programfüzet PDF formátumban letölthető lesz ITT (ha elkészül)!

Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket

a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. II. félévi előadásaira,

melyeket a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumában tartunk (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.).

FONTOS TUDNIVALÓK:

  • A 2023-as év Társaságunk jubileumi éve is, mert idén ünnepeljük megalakulásunk 140. és újjászerveződésünk kezdetének 40. évfordulóját. Ez alkalomból ünnepi konferenciát rendezünk, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2023. október 9-én, Hétfőn, 09:00-kor kezdődik. E konferencia meghívója megtekinthető ITT!
  • Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
  • Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!

Részletes program:

2023. szeptember 28. Csütörtök (17:00)

A bécsi Erdődy levéltár és annak oklevélsorozata

Előadó: Csermelyi József [Evangélikus Országos Levéltár, levéltáros (Bp.)]
Az ülést vezeti: Gyenes László (MHGT, titkár)

A magyarországi középkorkutatás számára, mivel az elmúlt évszázadok viszontagságai miatt meglehetősen nagy forráspusztulás történt, minden újonnan felfedezett – korábban publikálatlan, esetleg csupán rövid kivonatból, százéves tanulmányok említéseiből ismert – oklevél valóságos kincs. Ennek alapján elmondható, hogy 1991 a hazai medievisztika számára különösen jelentős év volt, hiszen Gecsényi Lajos akkori bécsi magyar levéltári delegátus abban az évben páratlanul nagy mennyiséggel, kb. 2000 oklevéllel növelte a mohácsi csata előtti történelmünk forrásbázisát, ugyanis darabszintű jegyzékeket készített az Erdődy család letétként Bécsben, a Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött levéltára oklevélsorozatának 1526. augusztus 29. előtt kelt darabjairól.

Az 1991 októbere előtt a kutatástól gyakorlatilag teljesen elzárt, a család által féltve őrzött levéltári anyag – amelynek az oklevélsorozat mennyiségre (iratfolyóméterre) nézve csupán egy részét alkotja – sikeresen bekapcsolódott a magyar középkortudomány forrásbázisába, a 2010-es évek közepén az ENArC-projekt keretében európai uniós finanszírozással megvalósult a Mohács előtti oklevelek digitalizálása, 2016-ban pedig ez a digitalizált anyag Budapesten, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában is kutathatóvá vált. Az oklevelek publikációja is jól halad, 2019-ben jelent meg az Árpád- és Anjou-kori oklevelek regesztáinak teljességre törekvő kiadása [Halász Éva – Piti Ferenc: Az Erdődy család bécsi levéltárának középkori oklevélregesztái 1001–1387. (MNL PML, Budapest – Szeged, 2019.)].

Az előadás egyrészt ezt a – korántsem zökkenőmentes – folyamatot kívánja bemutatni, kitérve a korábbi eredménytelen mikrofilmeztetési próbálkozásokra, másrészt az oklevélsorozat kialakulásával kíván foglalkozni, mivel egy meglehetősen sajátos, nem szervesen kialakult levéltári egységről van szó, amely bizonyos tekintetben magán viseli az osztrák levéltári hagyományokat, illetve bizonyos ad hoc jelleget is, emellett az 1990-es években meglehetősen sok extra feladattal járt a levéltári delegátusok számára, mielőtt Fazekas István 1998–1999 folyamán konkordanciajegyzéket nem készített az egyes iratok régi és jelenlegi jelzeteinek összevetéséhez.

2023. október 26. Csütörtök (17:00)

A Pálffyak hősi halottai a hazáért a 16. században

Előadó: dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna [MHGT, alelnök (Bp.)]
Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)

FIGYELEM! Programváltozás!
Dr. Draskóczy István előadása (az előadó akadályoztatása folytán) elmarad; helyette jelen előadást vettük fel félévi programunkba. (Az eredetileg tervezett előadás címe alább megtalálható.)

A több mint háromszáz éves oszmánellenes küzdelem alatt a Magyar Királyság sok győzelmet aratott és még több vereséget szenvedett el. A nemzet a békésebb XVIII. századba erősen megfogyatkozva lépett, pedig még ezután is voltak törökellenes harcok. Trianon gyökerei valójában ide, az országot hosszan pusztító háborús viszonyokhoz és a Mohácsot követő lelki, demográfiai, gazdasági megroppanáshoz nyúlnak vissza.

Az évszázadok során nem akadt olyan magyar nemesi család, amelyiknek akár több férfitagja is ne áldozta volna életét valamely csatában a „kereszténység ősellensége” ellen, nem beszélve a sok névtelen katonáról, legyilkolt parasztról, elhurcolt és meggyalázott asszonyról, megölt kisgyermekről. Ám a nemesség soraiban is kiemelt helyet foglalnak el az erdődi Pálffyak, ugyanis a família bárói, majd grófi és hercegi ágában túlnyomó többségben katonák, kapitányok, hadvezérek voltak, akik közül 1520 és 1720 között kilencen haltak hősi halált a törökök ellen vívott küzdelmekben, mások pedig ugyan nem a csatákban estek el, ám a harcokból ők is derekasan kivették a részüket.


2023. november 30. Csütörtök (16:00)

A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közös előadóestje

Az ülést vezeti: dr. Török Róbert (MHGT, titkár)

Az ülésen több előadás hangzik el, melyek tartalmi összefoglalói alább olvashatók!


Genealógia és történettudomány – Családtörténet és személyes történelem.

Elsőadó: dr. Nagy Sándor [BFL, főlevéltáros; az MTA-Lendület – Magyar Családtörténeti Kutatócsoport tagja; MACSE tag (Bp.)]

A 19. században intézményesülő történetírás keretén belül a genealógia alapvetően a történelem „segédtudományaként” (Hilfswissenschaft) nyert besorolást, amelynek feladata a régen élt történelmi szereplők – uralkodók, hadvezérek, udvari főtisztviselők, miniszterek, politikusok – családi viszonyainak, rokoni kapcsolatainak tisztázása volt. A genealógiának az a fajta „amatőr” ága, amely emellett fennmaradt, vagyis a sokkal inkább a közelmúltra orientált családkutatás és családfa-készítés egyéni indíttatásra, vagy hivatali ügyintézés céljából (pl. névviselési jog, nemesi cím-viselés, származás-igazolás), nemigen állt kapcsolatban a „magas” történettudomány művelésével.

A genealógia és a történettudomány viszonya nagyjából fél évszázada kezdett megváltozni. Ennek hátterében, egyik oldalon, a társadalomtörténet, leginkább az „új családtörténet” kibontakozása húzódik meg. A 20. század derekán megerősödő társadalomtörténet-írás számára egyszeriben fontossá vált a történelem névtelen cselekvői, a parasztság, illetőleg a városi középrétegek és a munkásosztály életmódjának, mentalitásának, társadalmi és politikai mozgalmainak tanulmányozása. Az 1970-es években – a nagy történeti demográfiai kutatási projektek tanulságainak levonása után – szárnyait próbálgató „új családtörténet” pedig ugyanezeket a kérdéseket alulnézetből, a társadalom természetesnek tekintett alapegységein, a családi-rokonsági kötelékeken keresztül próbálta megközelíteni.

A másik oldalon, kétségtelenül csak az utóbbi két-három évtizedben, ott találjuk a genealógia „popularizálódását”, a családtörténetek iránti érdeklődés robbanásszerű növekedését – nem függetlenül a kutatási lehetőségek hihetetlen bővülésétől, amelyre a kibontakozó információs forradalom adott módot. Ha ez a változás nem is annyira, pontosabban nem közvetlenül éreztette hatását a történettudomány berkein belül, az emberi léptékű, személyes történetek iránti igény jelentkezése, a történetírás „paradigmaváltásán”, illetve – szerényebben fogalmazva – bizonyos elméleti és módszertani megfontolásokon túlmenően, mindenképpen ösztönzőleg hatott a társadalom- és családtörténet kérdéseinek, léptékének és kutatási irányainak megváltozására, módosulására.

Az előadás közelebbről ez utóbbi, még meglehetősen friss fejlemény, az elmúlt egy-két évtizedben végbement változások felvázolására kíván – néhány fontos vagy érdekes példán keresztül – koncentrálni. Olyan történeti demográfiai, családtörténeti projekteket, gyakorlatokat, monográfiákat ismertet, amelyek hozzájárulhatnak a szorosan vett genealógiai kutatások státusának, irányainak megváltozásához. Emellett az előadó-szerző – habár korántsem középpontba állítva – saját kutatásai, illetve a „Vadházasság” Pesten – válás Budán. Egy budai orvos mozaikcsaládja a 19-20. században címmel idén megjelent családtörténeti monográfia megírása során szerzett tapasztalatait, gondolatait is megosztaná.

Az egyik fontos tanulság, megelőlegezve a mondanivalót, mindenképpen a családtörténetek, pontosabban a családi emlékek „hozzáadott értéke”, amit egyébként más neves történészek (részben) személyes történetein keresztül is demonstrálni lehet. Ez a tanulság persze csak a modern kori (20. századot érintő) kutatások tekintetében lehetséges és érvényes, és nyilvánvalóan, túl az időbeliség problémáján, szétfeszíti a genealógia hagyományos kereteit, ugyanakkor – az ismertetendő, fentebb hivatkozott kutatási irányok kijelölésével együtt – a genealógia és a történettudomány (családtörténet) szorosabb összefonódását, legalábbis tudatosabb művelését teszi megfontolás tárgyává.


Családkutatás – családfakutatás, társadalomkutatói szemmel

Előadó: dr. habil. Örsi Julianna [társadalomkutató, MHGT alelnök és MACSE tag (Mezőtúr)]

Napjainkban világszerte nő a család iránti érdeklődés. Vannak, akik építik, mások rombolják ezen ősi intézmény nimbuszát. A kutatók – legyenek azok hivatásosak vagy elődeik iránt érdeklődők – lelkes, kitartó munkája igen hasznos a társadalom stabilitása, sőt fejlődése szempontjából. Ugyanis erősíti az egyén öntudatát, erősíti a lokális és a vérségi kapcsolatokat. Mindez hozzájárul a nemzettudat megőrzéséhez, építéséhez. A családi gyökerek keresésével tehát minden egyes ember hozzájárul a világ globalizálódása elleni nemzeti harchoz, a kisnemzetek megmaradásához.

Saját munkásságomat a társadalomkutatás körébe sorolom, mivel a lokális társadalmat, benne a családot történeti, néprajzi, demográfiai és szociológiai módszerekkel vizsgálom. Tehát interdiszciplinárisak az írásaim. Mindenki megtalálja bennük az őt érdeklődő adatot, szempontot. Mit ajánlhatok most itt Önöknek, családfa-kutatóknak?

A válaszom röviden: ne elégedjenek meg csak egy-egy ősük nevének megtalálásával, a családfa felrajzolásával, hanem menjenek tovább! Igyekezzenek minél több adatot összegyűjteni – legyenek azok a családban őrzött legendák, egy-egy megőrzött tárgy, elsárgult levél vagy más dokumentum, elhalványult fénykép stb.! Keressék a temetőben a fejfákat, sírköveket, netán kriptákat, lapozzák fel a régi újságokat, a családi könyvtárat, netán a kalendáriumba vagy az bibliába bejegyzett sorokat! A levéltárba betérvén ne elégedjenek meg az anyakönyvi adatok kijegyzésével, használják a helyi tanácsi jegyzőkönyvek mutatóit, amelyek sokat segítenek! Keressék meg a megtalált elődről szóló bejegyzéseket (adományozás, munkavállalás, hagyaték stb.)! A mindennapi életre vonatkozó adatok segítségével hitelesen bemutathatók a család életkörülményei, gondolkodása, szemlélete és kapcsolatrendszere. Tehát elhelyezhető a család a korabeli társadalomban. A családfakutatók így járulhatnak hozzá a lokális társadalom kutatásához, működésének megismeréséhez.


Családfák egy amatőr családtörténet-kutató szemével

Előadó: Ari Ilona [MACSE elnök, MHGT tag (Bp.)]

A családfa meghatározása, típusai, az ábrázolt adatok köre. Hogyan segíti a történetírást, szerkesztési megoldások. Hagyományos módszerekkel készített családfák, leszármazási táblázatok. Családfa készítő programok összehasonlítása, a leggyakrabban használtak ismertetése.


2023. december 14. Csütörtök (17:00)

A sikabonyi Angyal-család

Előadó: Menyhárt Csaba [helytörténész, MHGT tag (Dorog)]
Az ülést vezeti: Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT, főtitkár)

A sikabonyi Angyal-család címere (Magyarország Címeres Könyvéből)

A felvidéki eredetű Angyal-család részletes leszármazása már régóta megtalálható a genealógiai szakirodalomban. A mostani előadást megelőző kutatás motivációját az adta, hogy az 1700-as évek végén Dorogon, az előadó szűkebb pátriájában élt testvérpárról [Angyal Pál dorogi jegyző-kántortanító, szekszárdi kasznár (1757–1832) és Angyal Béla dorogi jegyző (1761–1808)] semmit nem tudtak a dorogiak.

Az előadás az ő leszármazottaikra koncentrál, melyek között országos jelentőségű személyek is felbukkannak, pl. Angyal Pál curiai bíró, genealógus (1842–1913), Angyal Pál jogakadémiai tanár, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora (1873–1949), Angyal Dezső kertész, pomológus (1852–1936). A pécsi, az óbudai és az esztergomi levéltárakból előkerült újabb adatok árnyalják a családról korábban kialakult képet.

Angyal Pál és neje (szül. Valasek Klára)

FIGYELEM!

Az alábbi, 2023. október 26-ára tervezett előadás, az előadó akadályoztatása folytán, jelen félévben nem lesz megtartva. Helyette dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna: A Pálffyak hősi halottai a hazáért a 16. században c. előadására kerül sor (leírását lásd fentebb)!

Egyetemtörténeti kutatások újabb eredményei: középkor

Előadó: dr. habil. Draskóczy István [ELTE BTK Középkori Történeti Tanszék, professor emeritus; MHGT tag (Bp.)]
Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)