A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM), valamint Balogh László úr (az MHGT rendes tagja), szeretettel meghívja az MHGT Tagjait és az Érdeklődőket
Vexillológiai Nap 2024
című rendezvényére, mely 2024. április 20-án, Szombaton, 10:00 órakor kezdődik, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036. Budapest, Korona tér 1.). (A konferencia résztvevőinek fogadása a helyszínen, 09:30-kor kezdődik.)
Kérjük a Kedves Érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat előre jelezzék, az mkvmuzeum@gmail.com címen!
Az MKVM a rendezvényt élőben közvetíti YouTube-csatornáján. A közvetítés IDE KATTINTVA érhető el. (Az előadások videofelvételei a későbbiekben szintén az MKVM YouTube-csatornájára kerülnek majd fel.)
Program
09:30 | Regisztráció
10:00 | Köszöntő Kiss Emília főmuzeológus, osztályvezető, MKVM, Gyűjteményi Osztály.
10:05 | Megnyitó
10:05–10:15 | Nyitóbeszéd Balogh László zászlógyűjtő, a konferencia alapítója.
10:15–10:40 | Nyitóbeszéd és nyitóelőadás: Heraldikai, vexillológiai, szfragisztikai és inszigniológiai bányász emlékek a besztercebányai Közép-Szlovákiai Múzeum új állandó kiállításán (Thurzó Ház) Előadó: Dr. Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke.
10:40–11:00 | Magyar színek a dinasztikus reprezentációban Előadó: Dr. Guitman Barnabás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézetének adjunktusa.
11:00–11:20 | A nemzeti zászló, lobogó textilszakmai vonatkozásai Előadó: Kutasi Csaba nyugalmazott könnyűipari mérnök, textilipari igazságügyi szakértő, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület tagja.
11:20–11:40 | A sárkányos zászló első megjelenései az írott forrásokban Előadó: Dr. Palotás György, a Szegedi Tudományegyetem Doktori Iskoláján irodalomtudományból doktori fokozatot szerzett pedagógus, a „Köbüki” tehetséggondozó program tanári ösztöndíjasa.
11:40–11:50 | Vita
11:50–13:00 | Ebédszünet
13:00–13:20 | Zászlótörténeti adatok a Rákóczi-szabadságharc időszakából Előadó: Dr. Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója, a Rákóczi-szabadságharc szakértője.
13:20–13:40 | Zászlóanyák 1945 előtt és után Előadó: György Sándor történész, doktorandusz, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kutatója, a Napi Történelmi Forrás főszerkesztő-helyettese.
13:40–14:00 | Zászlók az orosz-ukrán háború harcterein Előadó: Gyuriss Dániel, történész, doktorandusz, a Mathias Corvinus Collegium kutatója.
14:00–14:10 | Vita
14:10–14:30 | Kávészünet
14:30–14:50 | Az illirizmustól az utódállamokig: a délszláv nemzetek zászlóinak ki- és átalakulása a XIX–XX. században Előadó: Dr. Domján Dániel, Jugoszlávia történetének szakértője.
14:50–15:10 | Lobogók és nemzeti identitás a Dél-Kaukázusban Előadó: Dr. Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
15:10–15:30 | A balti nemzetállamok zászlói és történetük Előadó: Jäckl Marcell Richárd nyelvtanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem klasszika-filológia mesterszakos hallgatója.
15:30–15:40 | Vita
15:40 | Zárszó
A rendezvény, és a „Vexillológiai Nap” konferencia-sorozat ismertetője:
A Vexillológiai Nap ötlete 2001-ben pattant ki Balogh László zászlógyűjtő fejéből. A több mint húsz esztendeje már minden évben megrendezésre kerülő eseménynek korábban a Zászlómúzeum adott otthont. 2022 óta a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum falai közt várjuk szeretettel az érdeklődőket a zászlótannak szentelt nap előadásain. Évről évre igyekszünk minél színesebbé és érdekesebbé tenni az előadások egyre szélesedő palettáját. A meghívott előadók rendre különböző szakterületekről érkeznek. Közös témánk azonban a zászló, a lobogó, érintőlegesen a címer s más nemzeti jelképek. Kitérünk használatukra békében és háborúban, az ábrázolásaikra, valamint társadalmi összefüggéseikre.
(A konferencia meghívója megtalálható az MKVM honlapján is.)
Megrendüléssel értesültünk róla, hogy dr. Tellér Tivadar Józsefné úrhölgy, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egykori pénztárnoka, 2024. április 6-án elhunyt.
Gyászszertartása 2024. április 29-én, Hétfőn, 14:00 órakor lesz, Budapesten, a Szent István Bazilika templomterében (1051. Bp., Szent István tér 1.).
Dr. Tellér Tivadarné több tekintetben is jelentősen hozzájárult Társaságunk működéséhez és a történeti segédtudományok hazai irodalmának terjesztéséhez. Pénztárnoki tevékenységével kiérdemelte tagtársai megbecsülését. A tagsági ügyeket, tagdíj-bevételeket igen lelkiismeretesen adminisztrálta, sőt saját költségén még egy adatbázis-programot is készíttetett ehhez (melyet CD-n archiválva adott át a következő pénztárnoknak; azonban az a későbbi időkben elveszett).
A Heraldika Kiadó ügyvezetőjeként részt vállalt nagyszámú genealógiai, címertani, archontológiai, hadtörténeti stb. mű kiadásában. Könyvei a családkutatóknak, de különösen a nemesség kutatóinak igen hasznosak, hiszen ő adta ki Szluha Márton (egykori alelnökünk) és munkatársai különböző vármegyék nemes családjainak genealógiájáról összeállított köteteit. A Heraldika Kiadó tevékenysége, az általa kiadott könyvek szerzői és közreműködői révén, nagyon erősen kötődött (és kötődik) Társaságunkhoz. [Példaként említhetjük, hogy még egy olyan, az MHGT működéséhez, beléletéhez a legszorosabban kapcsolódó kiadvány is, mint A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Füzetei első része (Bp., 2004.) a Heraldika Kiadó gondozásában jelent meg.]
Szeretettel és nagyrabecsüléssel őrizzük meg egykori kiváló pénztárnokunk emlékét!
Dr. Tellér Tivadarné könyvkiadói munkássága – más, hasonló magánkiadók tevékenysége mellett – fontos példa és tanulság az MHGT számára! Bizonyítja, hogy van szükség és kereslet történeti segédtudományi monográfiákra, forráskiadványokra; hogy azok megjelentetése mind az olvasóközönség erkölcsi, mind a kiadó anyagi javára szolgál. Ennélfogva elhunyt Pénztárnokunk példáját is követi az anyagilag megerősödőben lévő MHGT, amikor napjainkban kiadói tevékenysége felújítását, szélesítését tervezi. Elérkezett az ideje, hogy a magánkiadók és állami intézmények áldozatvállalása mellett, az MHGT is feladatának tekintse a folyóirat- és könyvkiadást – melynek érdekében 1883-ban létesült, ám amelyet anyagi nehézségek és a vezetés ez irányú koncepciótlansága folytán, újjáalakulása után elhanyagolt – miáltal a feladat akkor a szakterület más szereplőire hárult! [Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]
Az MHGT, 2024 februárjában, a fellépett akut teremhiány miatt, felolvasóülést nem tartott. A februárra tervezett előadásra végül is a 2024. március 21-i felolvasóülésén került sor. (A Húsvéti Ünnepek miatt nem a hó utolsó Csütörtökén, hanem előbbi időpontban.)
Ez alkalommal Kubinyi Jenő Tagtársunk előadását hallhattuk,
A Kubinyi család arcképcsarnoka leszármazási táblákkal
címmel. Az ülés kezdetén a Társaság pénztárnoka ünnepélyes beszédben köszöntötte a résztvevőket, méltatva a Kubinyi-család történelmi érdemeit és jelentőségét. (A beszéd rövidített változatát volt csak ideje elmondani; a teljes változat itt olvasható.)
A felolvasóülés első szakaszában Kubinyi Jenő ismertette könyve megírásának indítóokait, utalva a megjelentetett családi képek forrásaira, megköszönve adatközlői szíves hozzájárulását.
Ezt követően Előadónk röviden összefoglalta a felsőkubini Kubinyi-család történetét, kitérve a két fő ág (a deménfalvi, valamint a nagyolaszi) jeles tagjaira, a család II. Ulászlótól (1497-ben) és I. Rudolftól (1578-ban) kapott címeresleveleire, későbbi nemességigazolásaira, továbbá a család legkorábbi történetét megvilágító 1288. évi okmányra.
Az előadás harmadik, legfőbb szakaszát a könyvismertetés képezte. A szóban forgó kiadvány bibliográfiai adatai:
Kubinyi Jenő (szerk.): A Kubinyi család arcképcsarnoka leszármazási táblákkal. (magánkiadás, Bp., 2023.) ISBN: 978-615-01-8274-2 Terjedelem: 430 oldal. Kötésmód: keménytáblás, cérnafűzött. Nyomdai kivitelezés: Pytheas Könyvmanufaktúra (Pytheas Grafikai Szolgáltató Kft.)
A könyv számos családi portréfestményt és -fotót tartalmaz, azonban csoportképek, metszetek, epitáfiumok, síremlékek, halotti címerek is megtalálhatók a képanyagban. A képek ágak és időrend szerint, a jelentősebb ábrázolt családtagok rendjében vannak csoportosítva. A képe(ke)t az illető (ábrázolt) családtag rövid életrajza követi, majd felmenőinek és lemenőinek családfái (leszármazási jegyzék formájában). Attól függően, hogy az illető családtag mikor élt, a család mely ágából származott és mennyi leszármazottja volt, eltérő méretű felmenő és lemenő ági jegyzékek tartoznak hozzá. Természetesen a családfa-részletek számos ponton átfednek, ismétlődnek a kötetben; hiszen a felmenő ág egy idő után mindenütt „összeér”, a lemenők között pedig, esetleges rokonházasságok (vagy az ábrázolt személyek egyenesági kapcsolata) folytán, szintén lehet azonosság. Ennek megfelelően, a lemenő ágat mutató leszármazási jegyzékek között hivatkozások segítik az eligazodást, az ismétlődő (illetve másutt megtalálható) családfa-részek között. Fontos megjegyeznünk, hogy a hivatkozásokban szereplő oldalszám nem a könyv (alul, középen lévő) fő oldalszámozására, hanem a leszármazási jegyzékek külön oldalszámára (mely a jegyzék-oldalak jobb-felső sarkában van) vonatkozik.
Előadónk, a könyv oldalait kivetítve lapozta végig, bemutatta a családfák és egyéb leírások szerkezetét; a főbb családtagok portréihoz pedig rövid jellemzést fűzött. A család középkori és kora újkori őseit oklevelek fényképeivel idézte meg. A XVI. századtól már portréfestmények állnak rendelkezésre egyes családtagokról.
Többek között láthattuk:
Kubinyi Ferenc (1836–1903) és Miklós (1840–1937) MHGT Tagtársainknak, a Kubinyi-családról szóló kétkötetes mű szerzőinek arcképét, akik Kubinyi Péterhez (1765–1835), a család első monográfusához hasonlóan – érdekes módon – egyaránt a család deménfalvi ágából származtak (Kubinyi Péter a Nemzeti Múzeum javára nagy értékű adományt is tett);
Kubinyi (II.) János (1555–1611) liptói alispán epitáfiumát (mely Liptóteplán található); továbbá
Kubinyi Dániel (1577–1593) ónodi kapitány,
Kubinyi László (†1678) labanc ezredes,
Kubinyi Ferenc (1796–1874) paleontológus, MTA tiszteletbeli tag, a Magyar Földtani Társulat elnöke,
Kubinyi Ágoston (1799–1873) a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és neje, Gosztonyi Julianna (1804–1832),
Kubinyi (I.) Tivadar (1810–1880) a Magyar Nemes Testőrző Sereg tisztje,
Kubinyi János (1830–1911) altábornagy (1848–1849-es huszár főhadnagy),
Kubinyi György (1838–1902) országgyűlési képviselő,
Kubinyi Pál Albert honvéd ezredes (1859–1928),
dr. Kubinyi Pál (1870–1928) szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, a hazai nőgyógyászati rákszűrések megszervezője,
dr. Kubinyi Gyula (1877–1944) altábornagy, a Hadtörténeti Levéltár parancsnoka,
dr. Kubinyi Géza (1887–1946) rendőr-ezredes (aki József főhercegnek és családjának nyújtott menedéket az 1919-es proletárdiktatúra alatt, majd segített nekik elhagyni Budapestet)
arcképét, és még számos XVI–XX. századi családi portrét és emléket.
Családi kapcsolatok folytán kapott helyet a könyvben Dessewffy Arisztid (1802–1849) honvéd-tábornok, aradi vértanú portréja, akinek anyja Kubinyi Julianna (1770–1815), apai nagyanyja pedig Kubinyi Borbála (1731–1794) volt (ezen Borbála képe is megtalálható a kötetben); továbbá Kubinyi (III.) László (†1598) királyi kancelláriai jegyző, kamarai tanácsos nevelt fiának, Esterházy Miklós (1582–1645) nádornak két (felnőtt kori) ábrázolása is. (Az ő nővére, Esterházy Magdolna volt Kubinyi László neje.)
Az előadást a jelenlévők nagy tetszéssel fogadták; ezt követően a bemutatott könyvet a résztvevők megtekinthették, illetve vásárolhattak is belőle. (Megrendelhető az előadó e-mail címén.)
A kiadvány egy dedikált példányát előadó Tagtársunk már korábban (megjelenésekor!) az MHGT Könyvtára részére adományozta – amit ezúton is hálásan köszönünk!
Az előadáson olyan sokan vettek részt, hogy nemcsak az előkészített összes ülőhelyet foglalták el, hanem még a teremőr számára fenntartott székeket is igénybe kellett vennünk, de még így is több ember állva maradt. Ilyen élénk érdeklődés már számos év óta nem kísérte egyetlen felolvasóülésünket sem. Az ülésen jelen volt a Kubinyi-család (és -rokonság) számos tagja, valamint együttműködő partnerünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete részéről is többen.
Megállapítható, hogy az ismertebb, történetileg nevezetesebb családokról szóló előadások esetében, a megszokottnál jelentősebb érdeklődésre lehet számítani. A létszámot, az Előadó szervezőmunkája mellett, rendezvényeink (pl. együttműködő partnereink általi!) szélesebb körű hirdetése, még inkább növelheti.
[A beszámolót készítette: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]
Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2024. január 23-i elnökségi ülésére
Tisztelt Tagtársunk!
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.
Az ülés helyszíne: az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre. Időpontja: 2024. január 23. Kedd, délután 17 óra 30 perc (17:30).
Az ülés napirendi pontjai:
A Társaság 2024. évi rendezvényeinek előkészítése.
A Turul aktuális ügyeinek áttekintése.
A Magyar Nemzeti Levéltárral kötendő együttműködési megállapodás véglegesítése.
Tagsági ügyek.
Egyéb ügyek.
A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.
Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!
Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!
Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.
Szeretettel felhívjuk Tagtársaink figyelmét a Kortárs Női Reflexiók Fóruma és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület által tartandó
Házasságkötés egykor és ma – Rítusok, szokások, változások
című konferenciára, mely a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.) lesz, 2024. január 19-én (Pénteken), 09:30 órai kezdettel.
A rendezvényen az MHGT több tagja is előadóként szerepel.
A konferencia programja:
09:30 Regisztráció
10:00 Köszöntő Beszédet mond Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója
I. SZEKCIÓ
Levezető elnök: Jánokiné Újváry Zsuzsanna
10:15Nagy Janka Teodóra: A házasság „vigyázó Tornyai” – Jogtörténeti, jogi néprajzi adatok a házasság történetéhez.
10:35 Örsi Julianna: Táji közösségek vitalitásának jelzői: az endogám és exogám házasságok.
10:55 Péterbencze Anna Anikó: A moldvai magyar menyekező szimbolizációja.
11:15 Bathó Edit: A lakodalmi táncok változása a 20–21. században.
11:40 Kávészünet
II. SZEKCIÓ
Levezető elnök: Nagy Janka Teodóra
12:00 Vajda Mária: „Leverték előtte a harmatot” – A szüzesség, mint a menyasszony értékének fokmérője a magyar társadalomban.
12:20 Baros-Gyimóthy Eszter Márta: Lányokból menyecskék – Menyasszonyok a 18–19. századi Bogyiszlói Református Gyülekezetben.
12:40 Laboda Ilona: A házasságkötés Mongóliában.
13:00 Györgyi Erzsébet: A házasságkötés szokáskörétől – a házasságkötés háttérbe szorulásáig.
13:20 Kávészünet
III. SZEKCIÓ
Levezető elnök: Örsi Julianna
13:50 Braun László: I. András és Anasztázia házasságkötésének körülményei.
14:10 Jánokiné Újváry Zsuzsanna: A Pálffy család házassági kapcsolatai a 16. században.
14:30 Hartmann-Kakucska Mária: Házasságkötés az Orczy család körében – A megfelelő házastárs kiválasztásának fontossága és példái.
14:50 Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Család és mindennapok a büssüi Gaál kastélyban – Doethingem Ludovica emlékei nyomán.
15:10 Zárszó
(A konferencia programja megtalálható az MNL honlapján is.)
Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait 2024. első félévi előadásaira:
2024. január 29. Hétfő. (18:00)
Szilvay Gergely:„Az amerikai Dél”
Az amerikai Dél identitása erősen különbözött az Északétól, ez a különbség pedig a polgárháború után sem tűnt el, csak átalakult – válságba került. A válság és önerősítés egészen a polgárjogi mozgalom győzelméig tartott, azóta a déli identitás különállása eltűnőben van. E múlófélben lévő identitás és – talán – életstílus bemutatására vállalkozik előadónk, Szilvay Gergely (1983), a Mandiner főmunkatársa, Az amerikai Dél: Régi rend az Újvilágban c. kötet szerzője. A PPKE BTK-n végzett történelem-kommunikáció szakon, ugyanitt doktorált politikaelméletből. Kilenc hónapot töltött a Kőrösi Csoma Sándor program keretében a New York-i Magyar Házban. Eddig hat kötete jelent meg.
2024. február 26. Hétfő. (18:00)
Tunkel Richárd:„Tengerek csodálatos élővilága, megfigyelése és természeti értékeinek védelme”
Az előadás elsősorban a tengerek különleges lakóit, titokzatos élővilágát mutatja be, amelyet közvetlen búvárélményekkel kiegészítve ismerhetünk meg. Egy Vörös-tengeren folytatott gyakornok program úti beszámolója mellett, teret kap a közérthető ismeretterjesztés is a tengerkutatás aktualitás problémáiról és kérdéseiről. Képet kapunk a tengerek élővilágát veszélyeztető tényezőkről és a klímaváltozásnak a tengerekre gyakorolt hatásáról. Szó esik a tengeri élőlényeket érő emberi behatásokról, megfigyelésükkel kapcsolatos kutatásokról és a védelmüket elősegítő gyakorlati módszerekről. Megtudhatjuk mik azok a korallok és miért kulcsfontosságúak a korallzátonyok a tengeri életközösségek működésére és jövőjére nézve? Betekintést nyerhetünk egy tengeri kutató és szafari hajó mindennapi életébe. Megismerhetünk egy lelkes fiatal természetbúvárt, aki mesél kezdeti belső indíttatásáról is, ami a tengeri búvárkodásra sarkallta.
2024. március 25. Hétfő. (18:00)
Barabássy Sándor:„A héderfájai és makfalvi Barabássy Család történelmi monográfiája –A dokumentumok és a családi levelesláda anyagának tükrében”
A kötet hosszú évek munkájával készült el. A Heraldika Könyvkiadó adta ki, NKA támogatással. A könyv megírásának legfontosabb indítéka a kutatás volt a több évszázados eredeti dokumentumokban. Korábban a legfontosabb forráshelyek a Marosvásárhelyi Teleki Téka, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár voltak. Ehhez társult néhány éve a csodával határos módon megmenekült Családi Levelesláda teljes anyagának feldolgozása (1253 levél), ami nagyon izgalmas volt. Illetve a Román Nemzeti Levéltár, Kolozsvár, Beszterce, Szeben, Brassó, Kovászna megyei levéltárakban összegyűjtött magyar nemesi családok középkori okleveleinek online tanulmányozása. Ezekhez a információkhoz korábban szinte lehetetlen volt hozzájutni, vagy csak nagyon nehezen, de most tanulmányozhatók voltak az eredeti oklevelek. Ezen kívül fontos források voltak a Teleki, Károlyi, Zichy, Bánffy, Bethlen családok a 19. és 20. század elején publikált oklevelei.
Kronológiailag az 1323 és 1600 közötti időszakból 507 dokumentumot idéztem, ezek döntő része 439 héderfájai Barlabássy Lénárd erdélyi alvajda, székely alispánhoz kötődik, illetve a családi levelesláda 1253 levele, néhány kivételtől eltekintve, az 1600 és 1868 közti időszakot öleli fel. A kötet függelékeként közölt Családi Levelesláda anyaga a könyv egyharmadát teszi ki; úgy gondolom, hogy ez forrásanyagként történészi érdeklődésűeknek hasznos lehet.
2024. április utolsó hétvégéje
Zichy Géza-emlékest – előadás és zongorakoncert (szervezés alatt)
2024. május közepe
30 éves az MTCSE – jubileumi program (szervezés alatt)
Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program csupán tervezet, mely a későbbiekben módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt). Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.
A rendezvények (teljes és aktuális) listája az MTCSE honlapján is megtalálható. Mi itt (az MHGT honlapján) csak azon rendezvényekről adunk hírt, melyek az MHGT Tagjai számára nyilvánosak és ingyenesen látogathatók. (Az itt nem hirdetett rendezvények zárt körűek, tehát azokon csak az MTCSE tagjai és az általuk külön meghívott személyek vehetnek részt.)
További tudnivalók:
Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.
A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják. Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel az adott eseményhez küldött regisztrációs linken történő regisztrációhoz kötött, 1000 Ft támogatási díj befizetése ellenében.
Az egyes előadások pontos helyszínei és kezdési időpontjai alább, a rezüméknél találhatók!
FONTOS TUDNIVALÓK:
2024. május 6-án, Hétfőn (10 órai kezdettel) konferenciát tartunk a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában, melynek címe: „Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc a történelem segédtudományai tükrében”. A konferencia meghívója megtekinthető ITT!
Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!
Részletes program:
2024. január 25. Csütörtök (17:00)
Egy szlovákiai-lengyelországi kutatóút eddig ismeretlen heraldikai emlékei (2023 szeptember)
Előadó: dr. Pandula Attila [MHGT, elnök (Bp.)] Az ülést vezeti: Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT, főtitkár)
FIGYELEM! Teremváltozás! Az ülés helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriuma lesz! (Az eredetileg tervezett Széchényi-terem helyett.)
Hosszú évtizedek óta folytatjuk a „nyár végi” felvidéki kirándulások gyakorlatát. Ezt még 1973-ban alapította egyik nagyapám id. Pandula Rudolf. Ez most kivételesen augusztus helyett szeptemberben valósult meg. A kutatóút Abaúj-Torna-, Liptó-, Szepes-, Turóc-, Zólyom vármegyék területét érintette. E vidékek a mai Szlovákia illetve Lengyelország részei.
Gyakorlatunknak megfelelően részletesen vizsgáltuk a műemléki állományt, döntően vár, kastély, udvarház, kúria anyagot. Nagy figyelmet fordítottunk az egyházi emlékek tanulmányozására. Alapvető volt az igen gazdag funerológiai anyag tanulmányozása. Mód nyílt a térség egyes múzeumainak megtekintésére, elsősorban legújabb rendezések, illetve időszaki kiállítások vetületében.
A korábbiaknak megfelelően nagy tömegű, egy-két kivételtől eltekintve teljesen ismeretlen heraldikai anyag került elő, családi, szakrális, kommunális, bányász vonatkozásokban. A 15–21. századokból származtak ezek. Elsődlegesen épületeken, templomi berendezéseken, funerológiai emlékeken, illetve múzeumi tárgyakon, levéltári dokumentumokon előforduló példákat mutatok be.
2024. február 29. Csütörtök (17:00)
Teremhiány miatt ELMARAD!
2024. március 21. Csütörtök (17:00)
A Kubinyi család arcképcsarnoka leszármazási táblákkal
FIGYELEM! A Húsvéti Ünnepekre való tekintettel, a márciusi előadásra, rendhagyó módon, nem a hónap utolsó csütörtökén kerül sor! (Az eredetileg 2024. február 29. Csütörtök, 17:00-ra tervezett előadást, a február folyamán fellépett teremhiány miatt, ebben az időpontban tartjuk meg!)
Előadó: Kubinyi Jenő [ny. tanár, MHGT tag (Fülöpszállás)]. Az ülést vezeti: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok). Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium. Könyvbemutató jellegű előadás!
Kubinyi Jenő vagyok, nyugalmazott középiskolai tanár. Évtizedek óta megszállottan kutatom a Kubinyi család történetét és leszármazását. Családomat férfi- és leányágon is kutatom, számos Kubinyiakkal rokon családról rendelkezem több-kevesebb adattal.
A Kubinyi családnak két fő ága van: a felsőkubini és nagyolaszi, valamint a felsőkubini és deménfalvi. Én a deménfalvi ágból származom. Nem csak a régmúltban élt családtagok érdekelnek, hanem családom ma élő, a világban szétszóródott minden tagja.
Kutatásaim eredményét maradandó emlék formájában is meg kívántam jelentetni, nevezetesen, „A Kubinyi család arcképcsarnoka leszármazási táblákkal” című könyv megírását és kiadását határoztam el, melyben különböző, hazai és külföldi közgyűjteményekben, illetve családtagoknál, magánszemélyeknél fennmaradt és kegyelettel őrzött, festett portrékat, fényképeket helyeztem el, hogy azok mintegy panteonszerűen legyenek megörökítve az utókor számára.
Közlöm továbbá az ábrázolt családtagok rövid életrajzát, amit leszármazási táblák is követnek. A számos Kubinyiakkal rokon család tagjait is feltüntető leszármazási táblák összeállításánál Kubinyi Ferenc és Kubinyi Miklós: „A Felsőkubini Kubinyi család története és leszármazása” című, ma is alapvető művén kívül, családi irataimat, hazai és felvidéki archívumokban kikutatott családtörténeti adatokat, valamint családtagoktól kapott információkat használtam.
Ezért hálás köszönettel tartozom mindazon tisztelt közelebbi és távolabbi rokonaimnak, akik családi irataik, fényképeik, stb. átengedésével, munkám sikeréhez hozzájárultak; valamint mindazon levéltáros hölgyeknek és uraknak, akik a nélkülözhetetlen levéltári adatok beszerzésében segíteni szíveskedtek.
Nekik köszönhetően bocsáthattam sajtó alá a Kubinyi család leszármazási táblákkal kiegészített arcképcsarnokát, talán nem alaptalanul remélve, hogy azt a Kubinyiak, és a velük rokon családok leszármazottai is érdeklődéssel és haszonnal fogják forgatni! Bízom benne, hogy ez hozzá fog járulni, a Kubinyi és a rokon családok tagjaiban, az atyafiságos összetartozás érzetének, valamint az összetartozás tudatának felébresztéséhez és ápolásához!
2024. április 25. Csütörtök (17:00)
Lépj be! – Arisztokraták és polgárok otthonai régi fényképeken
Előadó: dr. Horváth Hilda [Iparművészeti Múzeum, ny. főosztályvezető; MHGT tag (Bp.)] Az ülést vezeti:dr. Örsi Julianna (MHGT, alelnök) Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Könyvtár – Nagyolvasó. (Az oldalsó, tehát Bródy Sándor utcai portán kell bemenni. A Könyvtár az első emeleten van. A Múzeum portásai tudnak útbaigazítást és belépőkártyát adni.) Könyvbemutató jellegű előadás!
FIGYELEM! Dr. Örsi Julianna alelnök asszony akadályoztatása folytán, az ülést Ogoljuk-Berzsenyi Anett főtitkár asszony vezeti.
2023 év végén jelent meg társszerzős könyvem Somlai Tibor belsőépítésszel, „Lépj be!” címmel. Arra vállalkoztunk, hogy korabeli fényképekből válogatva – a teljesség igénye nélkül – áttekintést nyújtsunk az egykori arisztokrata, nemesi, értelmiségi és polgári otthonokról a történeti Magyarország területéről, a Millenniumtól a II. világháborúig tartó időszakból. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen nem volt célunk az összes e tárgyban fellelhető fotó közlése, továbbá a megmaradt felvételek sem fedik le a mindazt, amit egykor a történeti Magyarország e tárgykörben birtokolt.
A koncepció ezúttal az volt, hogy az adott időszakból a főbb helyiségeket, termeket sorba véve válogattunk jellegzetes, valamint különleges enteriőröket.
A kötet érdekessége, hogy a kiválasztott helyiségekről az olvasó két ismertetést talál: egyet a művészettörténész, egyet pedig a belsőépítész szemszögéből. Összességében művelődéstörténeti jelentősége is van a kötetnek, hiszen a paloták, kastélyok, polgári lakások számos esetben kapcsolódnak nagy történelmi egyéniségekhez, irodalmunk, művészeti életünk nagyjaihoz, különc személyiségekhez.
A vagyoni és szellemi kiválóságok élete, tevékenysége gyakran műgyűjtés-történetünk szerves részét képezte. Az arisztokrata kincstárak, a nagypolgári zsidó kollekciók már csak az egykori dokumentumok, enteriőrfotók alapján rekonstruálhatók.
Az egyes termek, helyiségek funkciója, berendezése hűen tükrözi a társadalmi átalakulásokat, az egymást követő vagy éppen egymást keresztező, egymás mellett élő stílusokat, divattrendeket. Az előadás során éppen csak bekukkantunk a hajdani otthonokba, esetenként egy-két további információt is megosztva az enteriőrökről, a bennük élőkről.
A könyv nem jöhetett volna létre a Corvina Kiadó nélkül, s azok nélkül a közintézmények és magánszemélyek nélkül, akik a fotókat a publikáláshoz rendelkezésünkre bocsátották. A 300 oldalas könyvben a mintegy 600 felvétel nagy része az Iparművészeti Múzeum Adattárából származik.
2024. május 30. Csütörtök (17:00)
Egyetemtörténeti kutatások újabb eredményei: középkor
Előadó: dr. Draskóczy István [ELTE BTK Középkori Történeti Tanszék, professor emeritus; MHGT tag (Bp.)] Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök) Helyszín: MNL Pest Vármegyei Levéltára (1097. Budapest, Vágóhíd utca 7.).
FIGYELEM! Teremváltozás! Az ülés a Pest Vármegyei Levéltárban lesz!
A-iniciálé a bécsi magyar diákok anyakönyvéből (Liber Nationis Hungaricae, 1453–1629).
2013-ban alakult meg az MTA – ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport, amelynek mai neve HUN-REN – ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport. A csoportot 2022-ig Draskóczy István vezette, jelenleg Fazekas István egyetemi tanár (ELTE) irányítja. A projekt szerves folytatása azoknak a kutatásoknak, amelyeket Szögi László c. egyetemi tanár (ELTE) indított el évtizedekkel ezelőtt. Szögi László aktív tagja a kutatócsoportnak.
A kutatócsoport célja adatbázis építése, amely egyrészt a külföldi egyetemekre 1850 előtt beiratkozott hallgatók nevét s egyéb, az anyakönyvek alapján hozzáférhető adatait tartalmazza, illetve ugyanezeket az információkat gyűjti a hazai felsőfokú képzést nyújtó intézményekre beiratkozott hallgatókról. Ma már majdnem teljes a lista, ki lettek egészítve a korábbi kiadványok óhatatlan hiányosságai. Elkészült az internetes adatbázis (Repertorium Academicum Hungariaea neve), aminek alig van párja a világon. A kutatócsoport tagjai számos könyvet, tanulmányt készítettek, hazai és nemzetközi konferenciákon vettek részt.
Mintegy 12–13000 személy külföldi egyetemekre történő beiratkozását sikerült igazolni a középkorból. Többségük Bécsben (majd 7000) és Krakkóban (4–4500) gyarapította ismereteit (elsősorban a 15. században és a Mohácsot megelőző negyedszázadban). Aki tehette – nem voltak sokan – itáliai egyetemeken tanult tovább. Nagy többség az Artes fakultásra járt, és nem szerzett semmilyen egyetemi fokozatot. Más nemzeteknél is ugyanezt látjuk. A 14. század második felében (1409-ig) nagy népszerűségnek örvendett a Prágai Egyetem, ám az ott tanuló magyarországiakról sajnos keveset tudunk, ugyanis az intézmény levéltára elpusztult. Sikerült a lehetőségek szerint a hallgatók származását megállapítani. Többségük városi ember volt, illetve nemes.
A peregrinatio a kora-újkorban megváltozott, Bécs, Krakkó vesztett jelentőségéből, más egyetemek (pl. Wittenberg) vonzotta a tanulni vágyókat. Az adatbázis hasznos segédeszköze a genealógiai kutatásoknak. Több középkori peregrinus életpályájához sikerült adatokat gyűjteni.
A kutatócsoport tevékenységéről, a megjelent kiadványokról tájékoztat honlapja, ahol kisebb egyetemtörténeti írások is olvashatók: https://egyetemtortenet.elte.hu
A nagybarcsai Barcsay család fejedelmi ágának 17. századi genealógiája. Új adatok és további kérdések.
Előadó: Bódy Attila Bence [doktorandusz, ELTE BTK Történeti Intézet (Bp.)] Az ülést vezeti: dr. Török Róbert (MHGT, titkár) Helyszín: MNL Pest Vármegyei Levéltára (1097. Budapest, Vágóhíd utca 7.).
FIGYELEM! Program- és teremváltozás! Rainer Pál úr előadása (az előadó akadályoztatása folytán) elmarad; helyette jelen előadást vettük fel félévi programunkba. (Az eredetileg tervezett előadás leírása alább megtalálható.) Az ülés a Pest Vármegyei Levéltárban lesz!
Barcsay Ákos kolozsvári dukátja (1659).
A Barcsay família Hunyad vármegye legrégibb családjainak egyike. Első ismert tagjai a 13. században tűnnek fel a forrásokban. Máig kérdéses, hogy a mongol pusztítást túlélt nemesekről van-e szó, vagy a 13–14. század során betelepített románság kenézeiről. Bár előnevük és egyik birtokközpontjuk a dévai vár kerületében fekvő Nagybarcsához köti őket, a 16. századtól már bizonyosan birtokoltak a megye délnyugati részén, a Hátszegi-medencében, vagyis a hátszegi várkerületben. Rokonságuk is részben e vidékhez kötötte őket.
Barcsay Ákos fejedelem a család egyik legismertebb tagja. Életéről, különösen annak korai szakaszáról, igen keveset tudni. Már I. Rákóczi György uralkodása alatt kitűnt diplomáciai tehetségével, és több követséget viselt Moldvába, Havasalföldre és Bécsbe. Pályája gyorsan ívelt felfelé, Hunyad vármegye főispánja lett, valamint lugosi és karánsebesi bán. II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata idején helytartó, majd 1659-ben fejedelemségre tört. Rövid és viharos uralkodása a lemondásával végződött, 1661 nyarán pedig Kemény János fejedelem megölette őt.
Kortárs beszámolók tanúsága szerint Barcsay Ákost lenézték alacsony származása és a főrendekhez képest csekély vagyona miatt. A szászok egy 1657-es országgyűlési naplóban oláhnak nevezték. Az újonnan előkerült források rávilágítanak a Barcsayak fejedelmi ágának származására, különösen anyai ági felmenőikre és rokoni kapcsolataikra, valamint Hátszeg-vidéki működésükre.
FIGYELEM!
A következő (eredetileg 2024. március 21-ére tervezett) felolvasóülés, teremhiány miatt később lesz megtartva!
Az ülést vezeti: Gyenes László (MHGT, titkár)
Az ülésen több előadás hangzik el, melyek tartalmi összefoglalói alább olvashatók!
Tallinn város és heraldikai emlékei
Előadó: Ogoljuk-Berzsenyi Anett [Budapest Főváros Levéltára, levéltáros; MHGT, főtitkár (Bp.)]
2023. októberében az MHGT társszervezete, a Szlovák Falerisztikai Társaság konferenciáját az észtországi Tallinnban tartotta. Ez alkalommal a két egyesület magyar tagjai felmérték a város heraldikai, funerológiai emlékeit, amit jelen előadások keretében szeretnének megismertetni a magyar közönséggel.
A város színes történelmének legtöbb épített emléke az Óvárosban található. A Toompea-hegy és az Alsóváros őrzi az elmúlt évszázadok nyomát: a dán fennhatóságtól a Hanza-városon, orosz uralmon át a függetlenné válásig. Sajátos hangulatot teremt a hajdani városfal fel-felbukkanó maradványa a szűk sikátorok, a céhek házai és a későbbi beépítések egyvelegében. A gazdag tárgyi emlékeket a város számos muzeális gyűjteményében csodálhatják meg az érdeklődők.
Tallinn számos díszes heraldikai emléket őriz a kőmegmunkálás virágkorából. Ezekhez köthető a fennmaradt címerek nagy része. A legkorábbi, 13. századi darabok egy hangulatos, középkori utcácskán végighaladva tekinthetők meg, de érdemes máshol is nyitott szemmel járni az utcán: falakon, kapukon bukkannak fel testületi és családi címerek. A város alatti járatokban, melyek az évszázadok során légópincétől hippi találkahelyig mindenféle funkciót betöltöttek, ugyancsak jelentős számú címeres emlék került elhelyezésre, leginkább a 16–17. századból. Fennmaradtak színes egyesületi címerek, amik meglepő motívumaiban a város kereskedelmének behatásai figyelhetők meg. Az előadásban ezen a heraldikai anyagon keresztül kerül bemutatásra az észt főváros sokszínű múltja.
A tallinni Szűz Mária templom epitáfiumai
Előadó: Gyenes László [MHGT, titkár (Bp.)]
A halotti címerek – fából faragott síremlékek – Észtországban a legtöbb középkori templom falán megtalálhatók. Régi szokás volt, hogy sírfeliratokat helyezzenek el a szakrális épületekben, de a 17. században még népszerűbbé vált és így a 17. század tekinthető a halotti címerkészítés virágkorának.
A tallinni Szűz Mária-székesegyház fából készült halotti címergyűjteménye az 1684. június 6-i tűzvész utáni időszakból származik. A halotti címerek többsége a 17. század végéről és a 18. századból maradt korunkra.
A 18. század végén, az 1772-es templomon belüli temetkezési tilalom következtében, a fa halotti címerek hagyománya egy időre szinte megszűnt, de a 19. század közepén újra életre kelt. Az első világháború végéig számos fa kenotáf készült az észt lovagrend vezetőinek illetve közéleti személyiségeknek az emlékére.
FIGYELEM!
Az alábbi, 2024. június 27-ére tervezett előadás, az előadó akadályoztatása folytán, jelen félévben nem lesz megtartva. Helyette Bódy Attila Bence: A nagybarcsai Barcsay család fejedelmi ágának 17. századi genealógiája. Új adatok és további kérdések c. előadására kerül sor (leírását lásd fentebb)!
A magyar öltözetű tábornoki gála egyenruha a cs. (és) kir. Hadseregben és a m. kir. Honvédségben (1751–1940)
Előadó: Rainer Pál [Laczkó Dezső Múzeum, ny. muzeológus; MHGT tag (Veszprém)] Az ülést vezeti: dr. Török Róbert (MHGT, titkár)
Haller Sámuel gróf (1692–1777), lovassági tábornok magyar öltözetű tábornoki gála egyenruhában, 1760 körül (olajfestmény, egykor a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban)
A XVIII. század közepén Mária Terézia rendelte el a cs. kir. Hadseregben, hogy az addig jobbára tetszés szerint ruházkodó tábornokok egyformán öltözködjenek. A tábornoki öltözetből létezett egy német (általános) és egy magyar (huszáros) jellegű. Utóbbit azonban az uralkodó és a m. kir. hercegek (főhercegek) mellett csak a magyar honosok, illetve a huszárezredesből előlépett tábornokok viselhették. 1868 után többnyire ezt hordták a m. kir. Honvédséghez beosztott tábornokok is. A pompás egyenruha a rengeteg arany zsinór, paszomány, sújtás és prém miatt egyben hadseregünk legdrágább uniformisa is volt. Bár szabása mindig az aktuális divathoz igazodott, színeit, fő jellegzetességeit a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia idejében végig változatlanul megőrizte. Sőt a Monarchiát túlélve – csekély módosításokkal – még a Horthy-korszakban is tovább viselték.
Ilyen uniformist viselt pl. gr. Nádasdy Ferenc, gr. Hadik András, József és István nádor, gr. Gyulai Ignác, gr. Andrássy Gyula, br. Fejérváry Géza, József főherceg, Gömbös Gyula és még sokan mások. Ugyanezt az egyenruhát öltötték magukra Szent István palástja alatt II. Lipóttól IV. Károlyig Habsburg uralkodóink is magyar királlyá történő koronázásukkor.
Az előadás korabeli ábrázolások és archív fotók segítségével mutatja be ezen „huszártábornoki” viselet fejlődését, változatait.
Tájékoztatásul jelezzük, hogy az MHGT 2024. tárgyévi tagdíja 3000 forint, melyet T. Tagjainknak 2024. február 28-ig kell megfizetniük, a Társaság bankszámlájára:
Számlatulajdonos neve: Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Bankszámlaszám: 11705008-20414364
A tagdíj-fizetéssel kapcsolatos részletesebb tájékoztató megtalálható honlapunk Tagdíj menüpontjában.
Szíves hozzájárulásukat előre is nagyon szépen köszönjük!
(Az MHGT vezetősége nevében közzétette: Benke Tamás pénztárnok.)
Felhívjuk Kedves Tagtársaink és Olvasóink figyelmét Tagtársunk, Horváth Hilda (Somlai Tiborral közösen írt)
Lépj be! – Palotáktól lakásokig Magyarországon 1896–1945
című könyvének bemutatójára.
Helyszín: Virág Judit Galéria (H–1055. Budapest, Falk Miksa utca 30.) Időpont: 2023. december 14. Csütörtök, 17:00. A könyvbemutató beszélgetést vezeti: Váradi Juli.
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a koch.andrea@lira.hu e-mail címen lehet, 2023. december 13-án 10 óráig.
A kötet 20%-os kedvezménnyel a helyszínen megvásárolható.
A könyv leírása:
Beléphetünk és bepillanthatunk a felsőbb társadalmi körök, a vagyonos rétegek és értelmiségiek egykori lakásaiba. Bár ezek az otthonok és berendezési tárgyak mára nagyrészt elpusztultak, a 19. század végétől a 20. század közepéig tartó időszak fotói hű képet adnak az arisztokrata, a nagypolgári és polgári életmódról. Ugyanakkor jól tükrözik azt a folyamatot is, ahogy eljutunk a nagyvonalú arisztokrata életviteltől és az igényes nagypolgári eleganciától a funkcionalizmus által megszabott személyes terekig, az egyéniség kibontakozásáig vagy akár az extravagáns megjelenítésig. De nem csak a belső terek világa kap itt hangsúlyt, hiszen a természet, a táj, a kert egykor éppoly fontos volt, mint a szoba tájolása vagy az ablak elhelyezése – vagyis a benti és kinti világ szerves összekapcsolása. A kötetben az archív képekhez fűzött elemzések két nézőpontból: a művészettörténész Horváth Hilda szakszerű elemzésével, illetve a belsőépítész Somlai Tibor oldottabb és szubjektívebb szemszögével láttatják a hajdani otthonok – előcsarnokok, folyosók, nagytermek, ebédlők, szalonok, könyvtárak, hálószobák, konyhák, fürdőszobák, kertek – világát.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. november 3-án
rendkívüli, részleges tisztújító közgyűlést
tartott.
A közgyűlés meghívója, valamint a jegyzőkönyv (és egyéb dokumentumok) közzétételével (anonimizálásával) kapcsolatos szabályok, weboldalunkon megtalálhatók.
A közgyűlés jegyzőkönyve PDF formátumban letölthető lesz ITT!
Rövid összefoglaló a közgyűlésen történtekről:
A Közgyűlés a meghirdetett 16:45-ös kezdési időpontban, a megjelent 11 főre való tekintettel, határozatképtelen volt, így a megismételt Közgyűlést a Társaság elnöke ugyanazon napon 17:00-ra hívta össze (a meghívóban foglaltak szerint). A megismételt Közgyűlést az elnök végül 17:07-kor nyitotta meg; ez a 15 (később pedig 16) jelenlévő rendes tag révén, határozatképes volt. A Közgyűlés levezető elnökül dr. Pandula Attilát, a Társaság elnökét választotta; a jegyzőkönyv vezetésére pedig dr. Török Róbert titkárt kérte fel; megválasztván egyúttal a jegyzőkönyv-hitelesítőket is.
A Közgyűlés ezután egyhangúlag jóváhagyta a pénztárnok által benyújtott 2023. évi költségvetési tervezetet. Ennek részeként, a 2023. év folyamán, a Társaság folyószámlájáról összesen 600 ezer forintot csoportosítunk át a Turul folyóirat új, külön bankszámlájára, a folyóirat hosszú távú működésének biztosítékául (tartalékképzés). Ehhez járul még a pénztárnok által, 2023. és 2024. évben befizetendő 200–200 ezer forintos adomány (szintén a folyóirat céljára); miáltal elmondható, hogy 2024. közepére, a Turul folyóirat új folyószámláján mintegy egymillió forintos tartalék áll majd rendelkezésre. (A 2024. évtől a folyóirat minden gazdasági ügylete élesen el lesz különítve a Társaság többi pénzügyétől, és külön költségvetésben lesz tervezve/kimutatva; az elkülönítést szolgálja a folyó évben létrehozott, külön folyószámla is.)
Ezt követően a Közgyűlés tartózkodás és ellenszavazat nélkül megerősítette a Turul folyóirat eddigi főszerkesztőjét, valamint a Szerkesztőség Tagjait. A Turult így dr. Rácz György főszerkesztő úr, valamint Avar Anton, Kovács Eleonóra, Körmendi Tamás, Laczlavik György, Neumann Tibor és Soós István szerkesztőségi tagok szerkesztik továbbra is (az új Turul SZMSZ-nek megfelelően, határozatlan ideig). A Társaság nevében is hálásan köszönjük Főszerkesztő úrnak, és a Szerkesztőség Tagjainak, a folyóirat érdekében végzett (és folytatandó) áldozatos munkájukat!
Majd a Közgyűlés, ugyancsak tartózkodás és ellenszavazat nélkül, elfogadta a Turul folyóirat szervezeti és működési szabályzatát. (A szöveg megfogalmazásainak szabatosabbá tételére, a Társaság jogi szakértői, szükség esetén a következő évi rendes közgyűlésen tehetnek majd javaslatot – ám ezen javaslatok, az SZMSZ-ben meghatározott alapelvek és működési rend tekintetében, lényegi módosítást már nem hozhatnak!)
Ezt követően került sor a részleges tisztújításra. A Jelölőbizottság képviselője ismertette a tavasszal megüresedett két tisztségre vonatkozó jelöléseket. Mindkét tisztségre egy-egy jelölés érkezett. Az alelnöki tisztségre dr. Örsi Juliannát, a Felügyelőbizottság tagjául pedig dr. Szigeti Krisztina Tagtársunkat jelölték, akik a jelölést elfogadták. A titkos szavazáson (mely az az erre külön megválasztott háromtagú Mandátumvizsgáló- és Szavazatszámláló Bizottság irányításával, külön mandátum-vizsgálat mellett folyt le) mindkét jelöltet, ellenszavazat nélkül megválasztotta a Közgyűlés, a mondott tisztségekre. A Közgyűlés tetszéssel fogadta az új tisztségviselőket, akik írásbeli tisztség-elfogadó nyilatkozataikat megtették.
Az „Egyéb ügyek” közül a Közgyűlés röviden érintette a székhely-problémát, mint a következő év legfőbb megoldandó kérdését. Elnök úr buzdította a Tagságot, hogy műveiket, kiadványaikat az MHGT Könyvtára részére adományozzák (a jelen Közgyűlésen elfogadott határozat értelmében). A Közgyűlést 18:21-kor az Elnök berekesztette.
[Az összefoglalót készítette: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]
