Házasságkötés egykor és ma (2024. január 19.)

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Szeretettel felhívjuk Tagtársaink figyelmét a Kortárs Női Reflexiók Fóruma és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület által tartandó

Házasságkötés egykor és ma – Rítusok, szokások, változások

című konferenciára, mely a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.) lesz, 2024. január 19-én (Pénteken), 09:30 órai kezdettel.

A rendezvényen az MHGT több tagja is előadóként szerepel.

A konferencia programja:

09:30 Regisztráció

10:00 Köszöntő
Beszédet mond Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója

I. SZEKCIÓ

Levezető elnök: Jánokiné Újváry Zsuzsanna

10:15 Nagy Janka Teodóra: A házasság „vigyázó Tornyai” – Jogtörténeti, jogi néprajzi adatok a házasság történetéhez.

10:35 Örsi Julianna: Táji közösségek vitalitásának jelzői: az endogám és exogám házasságok.

10:55 Péterbencze Anna Anikó: A moldvai magyar menyekező szimbolizációja.

11:15 Bathó Edit: A lakodalmi táncok változása a 20–21. században.

11:40 Kávészünet

II. SZEKCIÓ

Levezető elnök: Nagy Janka Teodóra

12:00 Vajda Mária: „Leverték előtte a harmatot” – A szüzesség, mint a menyasszony értékének fokmérője a magyar társadalomban.

12:20 Baros-Gyimóthy Eszter Márta: Lányokból menyecskék – Menyasszonyok a 18–19. századi Bogyiszlói Református Gyülekezetben.

12:40 Laboda Ilona: A házasságkötés Mongóliában.

13:00 Györgyi Erzsébet: A házasságkötés szokáskörétől – a házasságkötés háttérbe szorulásáig.

13:20 Kávészünet

III. SZEKCIÓ

Levezető elnök: Örsi Julianna

13:50 Braun László: I. András és Anasztázia házasságkötésének körülményei.

14:10 Jánokiné Újváry Zsuzsanna: A Pálffy család házassági kapcsolatai a 16. században.

14:30 Hartmann-Kakucska Mária: Házasságkötés az Orczy család körében – A megfelelő házastárs kiválasztásának fontossága és példái.

14:50 Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Család és mindennapok a büssüi Gaál kastélyban – Doethingem Ludovica emlékei nyomán.

15:10 Zárszó

(A konferencia programja megtalálható az MNL honlapján is.)

Meghívó az MTCSE 2024. I. félévi előadásaira

Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait 2024. első félévi előadásaira:

2024. január 29. Hétfő. (18:00)

Szilvay Gergely: „Az amerikai Dél”

Az amerikai Dél identitása erősen különbözött az Északétól, ez a különbség pedig a polgárháború után sem tűnt el, csak átalakult – válságba került. A válság és önerősítés egészen a polgárjogi mozgalom győzelméig tartott, azóta a déli identitás különállása eltűnőben van. E múlófélben lévő identitás és – talán – életstílus bemutatására vállalkozik előadónk, Szilvay Gergely (1983), a Mandiner főmunkatársa, Az amerikai Dél: Régi rend az Újvilágban c. kötet szerzője. A PPKE BTK-n végzett történelem-kommunikáció szakon, ugyanitt doktorált politikaelméletből. Kilenc hónapot töltött a Kőrösi Csoma Sándor program keretében a New York-i Magyar Házban. Eddig hat kötete jelent meg.

2024. február 26. Hétfő. (18:00)

Tunkel Richárd: „Tengerek csodálatos élővilága, megfigyelése és természeti értékeinek védelme”

Az előadás elsősorban a tengerek különleges lakóit, titokzatos élővilágát mutatja be, amelyet közvetlen búvárélményekkel kiegészítve ismerhetünk meg. Egy Vörös-tengeren folytatott gyakornok program úti beszámolója mellett, teret kap a közérthető ismeretterjesztés is a tengerkutatás aktualitás problémáiról és kérdéseiről. Képet kapunk a tengerek élővilágát veszélyeztető tényezőkről és a klímaváltozásnak a tengerekre gyakorolt hatásáról. Szó esik a tengeri élőlényeket érő emberi behatásokról, megfigyelésükkel kapcsolatos kutatásokról és a védelmüket elősegítő gyakorlati módszerekről. Megtudhatjuk mik azok a korallok és miért kulcsfontosságúak a korallzátonyok a tengeri életközösségek működésére és jövőjére nézve? Betekintést nyerhetünk egy tengeri kutató és szafari hajó mindennapi életébe. Megismerhetünk egy lelkes fiatal természetbúvárt, aki mesél kezdeti belső indíttatásáról is, ami a tengeri búvárkodásra sarkallta.

2024. március 25. Hétfő. (18:00)

Barabássy Sándor: „A héderfájai és makfalvi Barabássy Család történelmi monográfiája – A dokumentumok és a családi levelesláda anyagának tükrében”

A kötet hosszú évek munkájával készült el. A Heraldika Könyvkiadó adta ki, NKA támogatással. A könyv megírásának legfontosabb indítéka a kutatás volt a több évszázados eredeti dokumentumokban. Korábban a legfontosabb forráshelyek a Marosvásárhelyi Teleki Téka, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár voltak. Ehhez társult néhány éve a csodával határos módon megmenekült Családi Levelesláda teljes anyagának feldolgozása (1253 levél), ami nagyon izgalmas volt. Illetve a Román Nemzeti Levéltár, Kolozsvár, Beszterce, Szeben, Brassó, Kovászna megyei levéltárakban összegyűjtött magyar nemesi családok középkori okleveleinek online tanulmányozása. Ezekhez a információkhoz korábban szinte lehetetlen volt hozzájutni, vagy csak nagyon nehezen, de most tanulmányozhatók voltak az eredeti oklevelek. Ezen kívül fontos források voltak a Teleki, Károlyi, Zichy, Bánffy, Bethlen családok a 19. és 20. század elején publikált oklevelei.

Kronológiailag az 1323 és 1600 közötti időszakból 507 dokumentumot idéztem, ezek döntő része 439 héderfájai Barlabássy Lénárd erdélyi alvajda, székely alispánhoz kötődik, illetve a családi levelesláda 1253 levele, néhány kivételtől eltekintve, az 1600 és 1868 közti időszakot öleli fel. A kötet függelékeként közölt Családi Levelesláda anyaga a könyv egyharmadát teszi ki; úgy gondolom, hogy ez forrásanyagként történészi érdeklődésűeknek hasznos lehet.

2024. április utolsó hétvégéje

Zichy Géza-emlékest – előadás és zongorakoncert (szervezés alatt)

2024. május közepe

30 éves az MTCSE – jubileumi program (szervezés alatt)


Az MTCSE előadásai várhatóan a Márai Sándor Művelődési Házban (1013. Budapest, Krisztina tér 1.), 18:00 órai kezdettel kerülnek megrendezésre.

Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program csupán tervezet, mely a későbbiekben módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt).
Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.

A rendezvények (teljes és aktuális) listája az MTCSE honlapján is megtalálható.
Mi itt (az MHGT honlapján) csak azon rendezvényekről adunk hírt, melyek az MHGT Tagjai számára nyilvánosak és ingyenesen látogathatók.
(Az itt nem hirdetett rendezvények zárt körűek, tehát azokon csak az MTCSE tagjai és az általuk külön meghívott személyek vehetnek részt.)


További tudnivalók:

Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.

A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják.
Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel az adott eseményhez küldött regisztrációs linken történő regisztrációhoz kötött, 1000 Ft támogatási díj befizetése ellenében.

Meghívó az MHGT 2024. I. félévi előadásaira

FIGYELEM! Program- és teremváltozás!
2024. június 27-i felolvasóülésünk az MNL Pest Vármegyei Levéltárában lesz! (1097. Budapest, Vágóhíd utca 7.)
Bódy Attila Bence tart előadást, A nagybarcsai Barcsay család fejedelmi ágának 17. századi genealógiája. Új adatok és további kérdések címmel.

A programfüzet PDF formátumban letölthető lesz ITT (ha elkészül)!

Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket

a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2024. I. félévi előadásaira,

melyeket a Magyar Nemzeti Múzeumban (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.), illetve az MNL Pest Vármegyei Levéltárában (1097. Budapest, Vágóhíd utca 7.) tartunk.

Az egyes előadások pontos helyszínei és kezdési időpontjai alább, a rezüméknél találhatók!

FONTOS TUDNIVALÓK:

  • 2024. május 6-án, Hétfőn (10 órai kezdettel) konferenciát tartunk a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában, melynek címe: „Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc a történelem segédtudományai tükrében”.
    A konferencia meghívója megtekinthető ITT!
  • Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
  • Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!

Részletes program:

2024. január 25. Csütörtök (17:00)

Egy szlovákiai-lengyelországi kutatóút eddig ismeretlen heraldikai emlékei (2023 szeptember)

Előadó: dr. Pandula Attila [MHGT, elnök (Bp.)]
Az ülést vezeti: Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT, főtitkár)

Hosszú évtizedek óta folytatjuk a „nyár végi” felvidéki kirándulások gyakorlatát. Ezt még 1973-ban alapította egyik nagyapám id. Pandula Rudolf. Ez most kivételesen augusztus helyett szeptemberben valósult meg. A kutatóút Abaúj-Torna-, Liptó-, Szepes-, Turóc-, Zólyom vármegyék területét érintette. E vidékek a mai Szlovákia illetve Lengyelország részei.

Gyakorlatunknak megfelelően részletesen vizsgáltuk a műemléki állományt, döntően vár, kastély, udvarház, kúria anyagot. Nagy figyelmet fordítottunk az egyházi emlékek tanulmányozására. Alapvető volt az igen gazdag funerológiai anyag tanulmányozása. Mód nyílt a térség egyes múzeumainak megtekintésére, elsősorban legújabb rendezések, illetve időszaki kiállítások vetületében.

A korábbiaknak megfelelően nagy tömegű, egy-két kivételtől eltekintve teljesen ismeretlen heraldikai anyag került elő, családi, szakrális, kommunális, bányász vonatkozásokban. A 15–21. századokból származtak ezek. Elsődlegesen épületeken, templomi berendezéseken, funerológiai emlékeken, illetve múzeumi tárgyakon, levéltári dokumentumokon előforduló példákat mutatok be.



2024. március 21. Csütörtök (17:00)

A Kubinyi család arcképcsarnoka leszármazási táblákkal

Előadó: Kubinyi Jenő [ny. tanár, MHGT tag (Fülöpszállás)].
Az ülést vezeti: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium.
Könyvbemutató jellegű előadás!

Kubinyi Jenő vagyok, nyugalmazott középiskolai tanár. Évtizedek óta megszállottan kutatom a Kubinyi család történetét és leszármazását. Családomat férfi- és leányágon is kutatom, számos Kubinyiakkal rokon családról rendelkezem több-kevesebb adattal.

A Kubinyi családnak két fő ága van: a felsőkubini és nagyolaszi, valamint a felsőkubini és deménfalvi. Én a deménfalvi ágból származom. Nem csak a régmúltban élt családtagok érdekelnek, hanem családom ma élő, a világban szétszóródott minden tagja.

Kutatásaim eredményét maradandó emlék formájában is meg kívántam jelentetni, nevezetesen, „A Kubinyi család arcképcsarnoka leszármazási táblákkal” című könyv megírását és kiadását határoztam el, melyben különböző, hazai és külföldi közgyűjteményekben, illetve családtagoknál, magánszemélyeknél fennmaradt és kegyelettel őrzött, festett portrékat, fényképeket helyeztem el, hogy azok mintegy panteonszerűen legyenek megörökítve az utókor számára.

Közlöm továbbá az ábrázolt családtagok rövid életrajzát, amit leszármazási táblák is követnek. A számos Kubinyiakkal rokon család tagjait is feltüntető leszármazási táblák összeállításánál Kubinyi Ferenc és Kubinyi Miklós: „A Felsőkubini Kubinyi család története és leszármazása” című, ma is alapvető művén kívül, családi irataimat, hazai és felvidéki archívumokban kikutatott családtörténeti adatokat, valamint családtagoktól kapott információkat használtam.

Ezért hálás köszönettel tartozom mindazon tisztelt közelebbi és távolabbi rokonaimnak, akik családi irataik, fényképeik, stb. átengedésével, munkám sikeréhez hozzájárultak; valamint mindazon levéltáros hölgyeknek és uraknak, akik a nélkülözhetetlen levéltári adatok beszerzésében segíteni szíveskedtek.

Nekik köszönhetően bocsáthattam sajtó alá a Kubinyi család leszármazási táblákkal kiegészített arcképcsarnokát, talán nem alaptalanul remélve, hogy azt a Kubinyiak, és a velük rokon családok leszármazottai is érdeklődéssel és haszonnal fogják forgatni! Bízom benne, hogy ez hozzá fog járulni, a Kubinyi és a rokon családok tagjaiban, az atyafiságos összetartozás érzetének, valamint az összetartozás tudatának felébresztéséhez és ápolásához!

2024. április 25. Csütörtök (17:00)

Lépj be! – Arisztokraták és polgárok otthonai régi fényképeken

Előadó: dr. Horváth Hilda [Iparművészeti Múzeum, ny. főosztályvezető; MHGT tag (Bp.)]
Az ülést vezeti: dr. Örsi Julianna (MHGT, alelnök)
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Könyvtár – Nagyolvasó. (Az oldalsó, tehát Bródy Sándor utcai portán kell bemenni. A Könyvtár az első emeleten van. A Múzeum portásai tudnak útbaigazítást és belépőkártyát adni.)
Könyvbemutató jellegű előadás!

2023 év végén jelent meg társszerzős könyvem Somlai Tibor belsőépítésszel, „Lépj be!” címmel. Arra vállalkoztunk, hogy korabeli fényképekből válogatva – a teljesség igénye nélkül – áttekintést nyújtsunk az egykori arisztokrata, nemesi, értelmiségi és polgári otthonokról a történeti Magyarország területéről, a Millenniumtól a II. világháborúig tartó időszakból. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen nem volt célunk az összes e tárgyban fellelhető fotó közlése, továbbá a megmaradt felvételek sem fedik le a mindazt, amit egykor a történeti Magyarország e tárgykörben birtokolt.

A koncepció ezúttal az volt, hogy az adott időszakból a főbb helyiségeket, termeket sorba véve válogattunk jellegzetes, valamint különleges enteriőröket.

A kötet érdekessége, hogy a kiválasztott helyiségekről az olvasó két ismertetést talál: egyet a művészettörténész, egyet pedig a belsőépítész szemszögéből. Összességében művelődéstörténeti jelentősége is van a kötetnek, hiszen a paloták, kastélyok, polgári lakások számos esetben kapcsolódnak nagy történelmi egyéniségekhez, irodalmunk, művészeti életünk nagyjaihoz, különc személyiségekhez.

A vagyoni és szellemi kiválóságok élete, tevékenysége gyakran műgyűjtés-történetünk szerves részét képezte. Az arisztokrata kincstárak, a nagypolgári zsidó kollekciók már csak az egykori dokumentumok, enteriőrfotók alapján rekonstruálhatók.

Az egyes termek, helyiségek funkciója, berendezése hűen tükrözi a társadalmi átalakulásokat, az egymást követő vagy éppen egymást keresztező, egymás mellett élő stílusokat, divattrendeket. Az előadás során éppen csak bekukkantunk a hajdani otthonokba, esetenként egy-két további információt is megosztva az enteriőrökről, a bennük élőkről.

A könyv nem jöhetett volna létre a Corvina Kiadó nélkül, s azok nélkül a közintézmények és magánszemélyek nélkül, akik a fotókat a publikáláshoz rendelkezésünkre bocsátották. A 300 oldalas könyvben a mintegy 600 felvétel nagy része az Iparművészeti Múzeum Adattárából származik.

2024. május 30. Csütörtök (17:00)

Egyetemtörténeti kutatások újabb eredményei: középkor

Előadó: dr. Draskóczy István [ELTE BTK Középkori Történeti Tanszék, professor emeritus; MHGT tag (Bp.)]
Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)
Helyszín: MNL Pest Vármegyei Levéltára (1097. Budapest, Vágóhíd utca 7.).

A-iniciálé a bécsi magyar diákok anyakönyvéből (Liber Nationis Hungaricae, 1453–1629).

2013-ban alakult meg az MTA – ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport, amelynek mai neve HUN-REN – ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport. A csoportot 2022-ig Draskóczy István vezette, jelenleg Fazekas István egyetemi tanár (ELTE) irányítja. A projekt szerves folytatása azoknak a kutatásoknak, amelyeket Szögi László c. egyetemi tanár (ELTE) indított el évtizedekkel ezelőtt. Szögi László aktív tagja a kutatócsoportnak.

A kutatócsoport célja adatbázis építése, amely egyrészt a külföldi egyetemekre 1850 előtt beiratkozott hallgatók nevét s egyéb, az anyakönyvek alapján hozzáférhető adatait tartalmazza, illetve ugyanezeket az információkat gyűjti a hazai felsőfokú képzést nyújtó intézményekre beiratkozott hallgatókról. Ma már majdnem teljes a lista, ki lettek egészítve a korábbi kiadványok óhatatlan hiányosságai. Elkészült az internetes adatbázis (Repertorium Academicum Hungariae a neve), aminek alig van párja a világon. A kutatócsoport tagjai számos könyvet, tanulmányt készítettek, hazai és nemzetközi konferenciákon vettek részt.

Mintegy 12–13000 személy külföldi egyetemekre történő beiratkozását sikerült igazolni a középkorból. Többségük Bécsben (majd 7000) és Krakkóban (4–4500) gyarapította ismereteit (elsősorban a 15. században és a Mohácsot megelőző negyedszázadban). Aki tehette – nem voltak sokan – itáliai egyetemeken tanult tovább. Nagy többség az Artes fakultásra járt, és nem szerzett semmilyen egyetemi fokozatot. Más nemzeteknél is ugyanezt látjuk. A 14. század második felében (1409-ig) nagy népszerűségnek örvendett a Prágai Egyetem, ám az ott tanuló magyarországiakról sajnos keveset tudunk, ugyanis az intézmény levéltára elpusztult. Sikerült a lehetőségek szerint a hallgatók származását megállapítani. Többségük városi ember volt, illetve nemes.

A peregrinatio a kora-újkorban megváltozott, Bécs, Krakkó vesztett jelentőségéből, más egyetemek (pl. Wittenberg) vonzotta a tanulni vágyókat. Az adatbázis hasznos segédeszköze a genealógiai kutatásoknak. Több középkori peregrinus életpályájához sikerült adatokat gyűjteni.

A kutatócsoport tevékenységéről, a megjelent kiadványokról tájékoztat honlapja, ahol kisebb egyetemtörténeti írások is olvashatók: https://egyetemtortenet.elte.hu

A kutatócsoport Facebook-oldala: https://www.facebook.com/egyetemtortenet

A Repertorium Academicum Hungariae adatbázis elérhetősége: https://rahprojekt.elte.hu/databases3.php

2024. június 27. Csütörtök (17:00)

A nagybarcsai Barcsay család fejedelmi ágának 17. századi genealógiája. Új adatok és további kérdések.

Előadó: Bódy Attila Bence [doktorandusz, ELTE BTK Történeti Intézet (Bp.)]
Az ülést vezeti: dr. Török Róbert (MHGT, titkár)
Helyszín: MNL Pest Vármegyei Levéltára (1097. Budapest, Vágóhíd utca 7.).

Barcsay Ákos kolozsvári dukátja (1659).

A Barcsay família Hunyad vármegye legrégibb családjainak egyike. Első ismert tagjai a 13. században tűnnek fel a forrásokban. Máig kérdéses, hogy a mongol pusztítást túlélt nemesekről van-e szó, vagy a 13–14. század során betelepített románság kenézeiről. Bár előnevük és egyik birtokközpontjuk a dévai vár kerületében fekvő Nagybarcsához köti őket, a 16. századtól már bizonyosan birtokoltak a megye délnyugati részén, a Hátszegi-medencében, vagyis a hátszegi várkerületben. Rokonságuk is részben e vidékhez kötötte őket.

Barcsay Ákos fejedelem a család egyik legismertebb tagja. Életéről, különösen annak korai szakaszáról, igen keveset tudni. Már I. Rákóczi György uralkodása alatt kitűnt diplomáciai tehetségével, és több követséget viselt Moldvába, Havasalföldre és Bécsbe. Pályája gyorsan ívelt felfelé, Hunyad vármegye főispánja lett, valamint lugosi és karánsebesi bán. II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata idején helytartó, majd 1659-ben fejedelemségre tört. Rövid és viharos uralkodása a lemondásával végződött, 1661 nyarán pedig Kemény János fejedelem megölette őt.

Kortárs beszámolók tanúsága szerint Barcsay Ákost lenézték alacsony származása és a főrendekhez képest csekély vagyona miatt. A szászok egy 1657-es országgyűlési naplóban oláhnak nevezték. Az újonnan előkerült források rávilágítanak a Barcsayak fejedelmi ágának származására, különösen anyai ági felmenőikre és rokoni kapcsolataikra, valamint Hátszeg-vidéki működésükre.


Az ülést vezeti: Gyenes László (MHGT, titkár)

Az ülésen több előadás hangzik el, melyek tartalmi összefoglalói alább olvashatók!

Tallinn város és heraldikai emlékei

Előadó: Ogoljuk-Berzsenyi Anett [Budapest Főváros Levéltára, levéltáros; MHGT, főtitkár (Bp.)]

2023. októberében az MHGT társszervezete, a Szlovák Falerisztikai Társaság konferenciáját az észtországi Tallinnban tartotta. Ez alkalommal a két egyesület magyar tagjai felmérték a város heraldikai, funerológiai emlékeit, amit jelen előadások keretében szeretnének megismertetni a magyar közönséggel.

A város színes történelmének legtöbb épített emléke az Óvárosban található. A Toompea-hegy és az Alsóváros őrzi az elmúlt évszázadok nyomát: a dán fennhatóságtól a Hanza-városon, orosz uralmon át a függetlenné válásig. Sajátos hangulatot teremt a hajdani városfal fel-felbukkanó maradványa a szűk sikátorok, a céhek házai és a későbbi beépítések egyvelegében. A gazdag tárgyi emlékeket a város számos muzeális gyűjteményében csodálhatják meg az érdeklődők.

Tallinn számos díszes heraldikai emléket őriz a kőmegmunkálás virágkorából. Ezekhez köthető a fennmaradt címerek nagy része. A legkorábbi, 13. századi darabok egy hangulatos, középkori utcácskán végighaladva tekinthetők meg, de érdemes máshol is nyitott szemmel járni az utcán: falakon, kapukon bukkannak fel testületi és családi címerek. A város alatti járatokban, melyek az évszázadok során légópincétől hippi találkahelyig mindenféle funkciót betöltöttek, ugyancsak jelentős számú címeres emlék került elhelyezésre, leginkább a 16–17. századból. Fennmaradtak színes egyesületi címerek, amik meglepő motívumaiban a város kereskedelmének behatásai figyelhetők meg. Az előadásban ezen a heraldikai anyagon keresztül kerül bemutatásra az észt főváros sokszínű múltja.

A tallinni Szűz Mária templom epitáfiumai

Előadó: Gyenes László [MHGT, titkár (Bp.)]

A halotti címerek – fából faragott síremlékek – Észtországban a legtöbb középkori templom falán megtalálhatók. Régi szokás volt, hogy sírfeliratokat helyezzenek el a szakrális épületekben, de a 17. században még népszerűbbé vált és így a 17. század tekinthető a halotti címerkészítés virágkorának.

A tallinni Szűz Mária-székesegyház fából készült halotti címergyűjteménye az 1684. június 6-i tűzvész utáni időszakból származik. A halotti címerek többsége a 17. század végéről és a 18. századból maradt korunkra.

A 18. század végén, az 1772-es templomon belüli temetkezési tilalom következtében, a fa halotti címerek hagyománya egy időre szinte megszűnt, de a 19. század közepén újra életre kelt. Az első világháború végéig számos fa kenotáf készült az észt lovagrend vezetőinek illetve közéleti személyiségeknek az emlékére.


A magyar öltözetű tábornoki gála egyenruha a cs. (és) kir. Hadseregben és a m. kir. Honvédségben (1751–1940)

Előadó: Rainer Pál [Laczkó Dezső Múzeum, ny. muzeológus; MHGT tag (Veszprém)]
Az ülést vezeti: dr. Török Róbert (MHGT, titkár)

Haller Sámuel gróf (1692–1777), lovassági tábornok magyar öltözetű tábornoki gála egyenruhában, 1760 körül
(olajfestmény, egykor a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban)

A XVIII. század közepén Mária Terézia rendelte el a cs. kir. Hadseregben, hogy az addig jobbára tetszés szerint ruházkodó tábornokok egyformán öltözködjenek. A tábornoki öltözetből létezett egy német (általános) és egy magyar (huszáros) jellegű. Utóbbit azonban az uralkodó és a m. kir. hercegek (főhercegek) mellett csak a magyar honosok, illetve a huszárezredesből előlépett tábornokok viselhették. 1868 után többnyire ezt hordták a m. kir. Honvédséghez beosztott tábornokok is. A pompás egyenruha a rengeteg arany zsinór, paszomány, sújtás és prém miatt egyben hadseregünk legdrágább uniformisa is volt. Bár szabása mindig az aktuális divathoz igazodott, színeit, fő jellegzetességeit a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia idejében végig változatlanul megőrizte. Sőt a Monarchiát túlélve – csekély módosításokkal – még a Horthy-korszakban is tovább viselték.

Ilyen uniformist viselt pl. gr. Nádasdy Ferenc, gr. Hadik András, József és István nádor, gr. Gyulai Ignác, gr. Andrássy Gyula, br. Fejérváry Géza, József főherceg, Gömbös Gyula és még sokan mások. Ugyanezt az egyenruhát öltötték magukra Szent István palástja alatt II. Lipóttól IV. Károlyig Habsburg uralkodóink is magyar királlyá történő koronázásukkor.

Az előadás korabeli ábrázolások és archív fotók segítségével mutatja be ezen „huszártábornoki” viselet fejlődését, változatait.

Tagdíj-fizetési tájékoztató (2024. január 1.)

Kedves Tagtársaink!

Boldog Új Évet és jó egészséget kívánunk!

Tájékoztatásul jelezzük, hogy az MHGT 2024. tárgyévi tagdíja 3000 forint, melyet T. Tagjainknak 2024. február 28-ig kell megfizetniük, a Társaság bankszámlájára:

Számlatulajdonos neve: Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
Bankszámlaszám: 11705008-20414364

A tagdíj-fizetéssel kapcsolatos részletesebb tájékoztató megtalálható honlapunk Tagdíj menüpontjában.

Szíves hozzájárulásukat előre is nagyon szépen köszönjük!

(Az MHGT vezetősége nevében közzétette: Benke Tamás pénztárnok.)

Lépj be! – Palotáktól lakásokig Magyarországon 1896–1945 (2023. december 14.)

A könyvbemutató meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Felhívjuk Kedves Tagtársaink és Olvasóink figyelmét Tagtársunk, Horváth Hilda (Somlai Tiborral közösen írt)

Lépj be! – Palotáktól lakásokig Magyarországon 1896–1945

című könyvének bemutatójára.

Helyszín: Virág Judit Galéria (H–1055. Budapest, Falk Miksa utca 30.)
Időpont: 2023. december 14. Csütörtök, 17:00.
A könyvbemutató beszélgetést vezeti: Váradi Juli.

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a koch.andrea@lira.hu e-mail címen lehet, 2023. december 13-án 10 óráig.

A kötet 20%-os kedvezménnyel a helyszínen megvásárolható.

A könyv leírása:

Beléphetünk és bepillanthatunk a felsőbb társadalmi körök, a vagyonos rétegek és értelmiségiek egykori lakásaiba. Bár ezek az otthonok és berendezési tárgyak mára nagyrészt elpusztultak, a 19. század végétől a 20. század közepéig tartó időszak fotói hű képet adnak az arisztokrata, a nagypolgári és polgári életmódról. Ugyanakkor jól tükrözik azt a folyamatot is, ahogy eljutunk a nagyvonalú arisztokrata életviteltől és az igényes nagypolgári eleganciától a funkcionalizmus által megszabott személyes terekig, az egyéniség kibontakozásáig vagy akár az extravagáns megjelenítésig. De nem csak a belső terek világa kap itt hangsúlyt, hiszen a természet, a táj, a kert egykor éppoly fontos volt, mint a szoba tájolása vagy az ablak elhelyezése – vagyis a benti és kinti világ szerves összekapcsolása. A kötetben az archív képekhez fűzött elemzések két nézőpontból: a művészettörténész Horváth Hilda szakszerű elemzésével, illetve a belsőépítész Somlai Tibor oldottabb és szubjektívebb szemszögével láttatják a hajdani otthonok – előcsarnokok, folyosók, nagytermek, ebédlők, szalonok, könyvtárak, hálószobák, konyhák, fürdőszobák, kertek – világát.

Közgyűlés jegyzőkönyve (2023. november 3.)

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. november 3-án

rendkívüli, részleges tisztújító közgyűlést

tartott.

A közgyűlés meghívója, valamint a jegyzőkönyv (és egyéb dokumentumok) közzétételével (anonimizálásával) kapcsolatos szabályok, weboldalunkon megtalálhatók.

A közgyűlés jegyzőkönyve PDF formátumban letölthető lesz ITT!

Rövid összefoglaló a közgyűlésen történtekről:

  • A Közgyűlés a meghirdetett 16:45-ös kezdési időpontban, a megjelent 11 főre való tekintettel, határozatképtelen volt, így a megismételt Közgyűlést a Társaság elnöke ugyanazon napon 17:00-ra hívta össze (a meghívóban foglaltak szerint).
    A megismételt Közgyűlést az elnök végül 17:07-kor nyitotta meg; ez a 15 (később pedig 16) jelenlévő rendes tag révén, határozatképes volt. A Közgyűlés levezető elnökül dr. Pandula Attilát, a Társaság elnökét választotta; a jegyzőkönyv vezetésére pedig dr. Török Róbert titkárt kérte fel; megválasztván egyúttal a jegyzőkönyv-hitelesítőket is.
  • A Közgyűlés ezután egyhangúlag jóváhagyta a pénztárnok által benyújtott 2023. évi költségvetési tervezetet.
    Ennek részeként, a 2023. év folyamán, a Társaság folyószámlájáról összesen 600 ezer forintot csoportosítunk át a Turul folyóirat új, külön bankszámlájára, a folyóirat hosszú távú működésének biztosítékául (tartalékképzés). Ehhez járul még a pénztárnok által, 2023. és 2024. évben befizetendő 200–200 ezer forintos adomány (szintén a folyóirat céljára); miáltal elmondható, hogy 2024. közepére, a Turul folyóirat új folyószámláján mintegy egymillió forintos tartalék áll majd rendelkezésre.
    (A 2024. évtől a folyóirat minden gazdasági ügylete élesen el lesz különítve a Társaság többi pénzügyétől, és külön költségvetésben lesz tervezve/kimutatva; az elkülönítést szolgálja a folyó évben létrehozott, külön folyószámla is.)
  • Ezt követően a Közgyűlés tartózkodás és ellenszavazat nélkül megerősítette a Turul folyóirat eddigi főszerkesztőjét, valamint a Szerkesztőség Tagjait. A Turult így dr. Rácz György főszerkesztő úr, valamint Avar Anton, Kovács Eleonóra, Körmendi Tamás, Laczlavik György, Neumann Tibor és Soós István szerkesztőségi tagok szerkesztik továbbra is (az új Turul SZMSZ-nek megfelelően, határozatlan ideig). A Társaság nevében is hálásan köszönjük Főszerkesztő úrnak, és a Szerkesztőség Tagjainak, a folyóirat érdekében végzett (és folytatandó) áldozatos munkájukat!
  • Majd a Közgyűlés, ugyancsak tartózkodás és ellenszavazat nélkül, elfogadta a Turul folyóirat szervezeti és működési szabályzatát.
    (A szöveg megfogalmazásainak szabatosabbá tételére, a Társaság jogi szakértői, szükség esetén a következő évi rendes közgyűlésen tehetnek majd javaslatot – ám ezen javaslatok, az SZMSZ-ben meghatározott alapelvek és működési rend tekintetében, lényegi módosítást már nem hozhatnak!)
  • Elnök úr előterjesztésére, ugyancsak teljes egyetértéssel fogadta el a Közgyűlés, a Társaság gyűjteményeinek védelméről szóló határozati javaslatot. [A határozati javaslat szövege (PDF formátumban) letölthető ITT!]
  • Ezt követően került sor a részleges tisztújításra. A Jelölőbizottság képviselője ismertette a tavasszal megüresedett két tisztségre vonatkozó jelöléseket. Mindkét tisztségre egy-egy jelölés érkezett. Az alelnöki tisztségre dr. Örsi Juliannát, a Felügyelőbizottság tagjául pedig dr. Szigeti Krisztina Tagtársunkat jelölték, akik a jelölést elfogadták. A titkos szavazáson (mely az az erre külön megválasztott háromtagú Mandátumvizsgáló- és Szavazatszámláló Bizottság irányításával, külön mandátum-vizsgálat mellett folyt le) mindkét jelöltet, ellenszavazat nélkül megválasztotta a Közgyűlés, a mondott tisztségekre. A Közgyűlés tetszéssel fogadta az új tisztségviselőket, akik írásbeli tisztség-elfogadó nyilatkozataikat megtették.
  • Az „Egyéb ügyek” közül a Közgyűlés röviden érintette a székhely-problémát, mint a következő év legfőbb megoldandó kérdését. Elnök úr buzdította a Tagságot, hogy műveiket, kiadványaikat az MHGT Könyvtára részére adományozzák (a jelen Közgyűlésen elfogadott határozat értelmében). A Közgyűlést 18:21-kor az Elnök berekesztette.

[Az összefoglalót készítette: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]

Elnökségi ülés jegyzőkönyve (2023. október 31.)

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége 2023. október 31-én

elnökségi ülést

tartott. Az ülés meghívója, valamint a jegyzőkönyv (és egyéb dokumentumok) közzétételével (anonimizálásával) kapcsolatos szabályok, weboldalunkon megtalálhatók.

Az elnökségi ülés jegyzőkönyve PDF formátumban letölthető lesz ITT!

Rövid összefoglaló az elnökségi ülésen történtekről:

  • Az elnökség tudomásul vette egy tag kilépését.
  • Az elnökség 575 ezer forint értékben összeállította a Társaság 2024. tárgyévi NEA működési pályázati tételeit, és felkérte az elnököt és a pénztárnokot a pályázat leadására. (Ez azután 2023.XI.2-án délelőtt, tehát határidő előtt, megtörtént.)
  • Az elnökség tárgyalt egy Tagtársunk részére, munkája elismeréseként ajándékozandó TURUL példányok ügyében, de határozat nem született erről; további információkat kér az elnökség az ajándékozandó folyóiratszámok mennyiségét illetően, és ezután hozza meg döntését. (A szükséges információkat az Elnök személyesen kéri be, az érdekelt Tagtárstól.)
  • Az Elnökség, a pénztárnok előterjesztésére, hozzájárult a következőkhöz:
    • hogy a Turul folyóirat előfizetési díja, a 2024. tárgyévre (évfolyamra), változatlanul 3000 forint maradjon;
    • felhatalmazta az Elnököt, hogy a KELLO-val (Könyvtárellátó Nonprofit Kft.) a terjesztési szerződést, a Társaság nevében, megkösse;
    • hogy a Társaság (Webes Munkacsoportja) részére, a megszűnő 100GB-os „Maxer” felhő-tárhely helyett (melyet a Maxer szolgáltató a továbbiakban nem értékesít ügyfeleinek), egy másik cégnél (HostingBázis Kft.), azonos áron, azonos szolgáltatásra kössön szerződést az Elnök.
      Ezen pontnál Újváry alelnök asszony javasolta, hogy a Társaság YouTube-csatornáját és a honlap Videótár aloldalát jobban reklámozzuk, a Tagok és érdeklődők felé. E javaslat az elnökség nagy helyeslésével találkozott.
      A pénztárnok sajnálattal konstatálta, hogy a Webes Munkacsoport nyár végi, videó-vágási felhívására senki sem jelentkezett. Folyó évben csak ő vágott össze videókat. A felhő-tárhelyet azonban, a munka jövőbeni élénkülésében reménykedve, egyelőre fenntartandónak véli.
  • Elnök megköszönte a Társaságot a tallinni falerisztikai konferencián képviselt Tagtársak munkáját.
  • Az elnökség (a pénztárnok előterjesztésére) egyhangúlag (ellenszavazat és tartózkodás nélkül) elfogadta a következőket:
    • a 2023. évi költségvetés tervezetét;
    • az MNL-lel kötendő együttműködési megállapodás szövegtervezetét (az Elnököt felhatalmazta annak megkötésére);
    • a TURUL szerkesztőség főszerkesztő által benyújtott névsorát jóváhagyva, a főszerkesztőt székében megerősíti, s a névsort pártolással terjeszti a Közgyűlés elé, végső megerősítésre;
    • a pénztárnok által benyújtott TURUL SZMSZ-t az elnökség elfogadta, és megerősítésre a Közgyűlés elé terjeszti;
  • A pénztárnok bemutatta a TURUL folyóirat új weboldalának (http://turul.mhgt.hu/) formázását. (A weboldal formázását az elnökség tetszéssel fogadta;azonban a főszerkesztő kérésére, azon további módosításokat fog végezni a Webes Munkacsoport, és a tartalomfeltöltésre is sor kerül, a következő hetekben.)
  • Az elnökség tárgyalt a TURUL „Magyar Érdemrend” és „MHGT 140” konferenciákhoz kapcsolódó esetleges különszámairól, az azokba szánt közlemények összegyűjtésének állásáról. A kéziratok összegyűjtésében Gyenes titkár segít a főszerkesztőnek.
  • Az elnökség köszönetét fejezte ki az alábbiakért:
    • a pénztárnok eddig befizetett 100 ezer forintos, és további (később befizetendő) 300 ezer forintos adományáért, mellyel a TURUL folyóirat alaptőkéjéhez hozzájárul;
    • Gyenes titkár úrnak, a 2023.XI.3-i Közgyűlés teremfoglalásáért;
    • a pénztárnoknak, aki br. Radvánszky Béla alapító elnök emlékére, a Társaság Könyvtára részére, a Károli Biblia új (2020-as) reprint kiadását adományozta,
    • Kubinyi Jenő Tagtársunknak, könyvadományáért,
    • Sajókaza Község Önkormányzatának, könyvadományáért,
    • a pénztárnoknak, aki 2023.X.6-án a Társaság nevében megkoszorúzta br. Radvánszky Béla sírját.

[Az összefoglalót készítette: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]

Meghívó elnökségi ülésre (2023. október 31.)

Az elnökségi ülés meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. október 31-i elnökségi ülésére

Tisztelt Tagtársunk!

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.

Az ülés helyszíne: az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre.
Időpontja: 2023. október 31. Kedd, délután 17 óra 30 perc (17:30).

Az ülés napirendi pontjai:

  1. Részleges tisztújítás előkészítése
    A 2023.XI.3-án esedékes rendkívüli, részleges tisztújító Közgyűlés előkészítésére történt lépések áttekintése (különös tekintettel a részleges tisztújításra).
  2. 2024. tárgyévi NEA pályázat
    Az elnökség előkészíti a Társaság 2024. tárgyévi NEA működési pályázatát (leadási határidő: 2023.XI.2. 14:00).
  3. 2023. évi költségvetés
    Az elnökség megvitatja a pénztárnok előterjesztését, a 2023. tárgyévi költségvetésre vonatkozólag.
    [Mivel a 2023.V.30-i Közgyűlés előtt, a pénztárnok által kiküldött beszámoló, egy, a PDF összeállításakor történt technikai hibából adódóan, nem tartalmazta a költségvetési tervezetet, ennek előterjesztésére a mostani Közgyűlésen kerül sor (a megelőző Közgyűlés határozata értelmében). Ezt a tervezetet fogja az elnökség előzetesen megvitatni.]
  4. Turul SZMSZ
    A pénztárnok indítványára az elnökség áttekinti a Turul folyóirat szervezési és működési szabályzatának tervezetét, és a soron következő Közgyűlés elé terjeszti azt, megerősítésre.
  5. Turul szerkesztőség
    A Turul szerkesztőség (főszerkesztő által összeállított és megerősítésre benyújtott) névsorát az elnökség jóváhagyja, és határozatilag a Közgyűlés elé terjeszti, végleges megerősítésre.
  6. Együttműködési megállapodás a Magyar Nemzeti Levéltárral
    Az elnökség megvizsgálja a Magyar Nemzeti Levéltárral kötendő együttműködési megállapodás elkészült szövegtervezetét; intézkedik a megállapodás mielőbbi megkötéséről.
  7. Egyéb ügyek
    Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.

A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.

Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat legkésőbb az ülést megelőző napig, elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!

Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!

Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.

Tisztelettel:

Dr. Pandula Attila
(az MHGT elnöke)

(Kelt: Budapest, 2023. október 24.)

Radvánszky Albert emlékkonferencia és kiállítás (2023. október 13.)

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Felhívjuk Kedves Tagtársaink és Olvasóink figyelmét a Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Országos Gyűjtemény által

br. Radvánszky Albert egyetemes felügyelő emlékére

(megválasztásának 100., a kommunista diktatúra általi eltávolításának 75. és halálának 60. évfordulója alkalmából) rendezett konferenciára és kiállításra.

Helyszín: a Magyarországi Evangélikus Egyház székházának kápolnája (1088. Bp., Szentkirályi utca 51.).

Időpont: 2023. október 13. Péntek, 10:00–17:30.

A szervezők kérik a konferencia iránt érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat 2023. október 9-éig e-mailben jelezzék, az eogy@lutheran.hu címen!

Program:

10:00 Nyitó áhítat
Vezeti: Fabinyi Tamás elnök-püspök.

10:15 Köszöntő
Beszédet mond Prőhle Gergely országos felügyelő

Délelőtti szekció

Elnök: Kertész Botond (EOM)

10:30 Hubert Gabriella (EOGY): A Radvánszky-család szerepe a magyar művelődéstörténetben.

10:55 Hatos Pál (NKE): Egyházvezetés, konfliktusok, kritika a 20. század első felének történelmi keresztény egyházaiban.

11:20 Kávészünet

11:50 Melkovics Tamás (ELTE): A koronaőri hivatal.

12:15 Czenthe Miklós (EOL): Báró Radvánszky Albert, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője.

12:40 Hozzászólások

13:00 Büféebéd

Délutáni szekció

Elnök: Lackner Pál (EOGY)

14:00 Földváryné Kiss Réka (KRE HTK, NEB): Morzsák. Az evangélikus-református együttműködés feltárásának lehetséges forrásai két diktatúra árnyékában. Adatok Radvánszky Albert szerepéhez.

14:25 Mirák Katalin (MEE Tényfeltáró Bizottsága, EOL): Átvilágítva… más megvilágitásban? – Báró Radvánszky Albert igazoló eljárásáról (1945).

14:50 Isó Gergely (NEB): Radvánszky Albert és az Ordass-per.

15:15 Hozzászólások, zárszó

16:00 A kiállítást megnyitja Korányi András (EHE).

A bécsi Erdődy levéltár és annak oklevélsorozata (2023. szeptember 28.)

Az előadás diasora (prezentáció) PDF formátumban letölthető ITT!

Az előadás alkalmával készült képek megtekinthetők weboldalunk Képtár menüpontjában!

Az előadásról készült videófelvétel megtekinthető az MHGT YouTube csatornáján:

Az MHGT 2023. évi előadás-sorozatának második félévét, 2023. szeptember 28-án, Csütörtökön, Csermelyi József úr érdekes előadása nyitotta, melynek címe (és tárgya):

A bécsi Erdődy levéltár és annak oklevélsorozata

volt. Előadónk, a család történetének érintésével, bemutatta a monyorókeréki és monoszlói Erdődyek levéltárainak kialakulását, melyek ma több ország (Ausztria, Magyarország, Szlovákia) területén, részint közlevéltárakban, részint magánkezelésben (pl. Monyorókerék várában) találhatók.

Igen részletesen tárgyalta az egykor Galgóc várában (gr. Erdődy György 1720-től kialakított családi Stammburgjában) őrzött középkori oklevelek Bécsbe kerülésének történetét, és ezen, jelenleg a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött (jogilag ma is a gr. Erdődyek tulajdonában lévő) iratanyag feltárásának és kutatásának történetét. Az előadás áttekintette a kiváló történeti érdekkel bíró iratanyag rendezésével, regesztázásával foglalkozó levéltárosok (így pl. Gecsényi Lajos egykori bécsi magyar levéltári delegátus) idevágó munkásságát; továbbá az iratanyag jelenlegi beosztását és segédleteit. Az iratok egykori és mostani levéltári jelzetek alapján való kikeresésének nehézségeit, két konkrét példával is megvilágította. Kitért az iratok Magyar Nemzeti Levéltár által (2014-el kezdődően) készített digitális másolataira, valamint azok feldolgozási szempontjaira (bővített segédlet készítésére) – amely feldolgozó munkában Előadónk jelenleg is részt vesz. Összefoglalta az iratanyag történettudományi hasznosításának további lehetőségeit (pl. a Mohács utáni iratok digitalizálása; további részletesebb regeszták, regesztakötetek közreadása; Mátyás- és Jagelló-kori aulikusok életrajzának kiegészítése).

Köszönjük szépen Csermelyi József úr alapos, precíz előadását, melynek megtekintését minden Kedves Érdeklődő számára ajánljuk, YouTube csatornánkon!

[A beszámolót írta: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]


A szerző szubjektív megjegyzése:
Az Erdődy-oklevelek nehéz hozzáférhetősége hosszú időn át jelentett problémát a magyar középkor-kutatás számára. Példaként említhetjük, hogy a Gutkeled-nemzetség Egyedmonostori-ágának, a középkori Bihar vármegye birtoklástörténetére nézvést igen fontos adatokat tartalmazó okleveleit, egykor szintén Galgócon őrizték, és Jakó Zsigmond, 1940-es munkájában [Jakó Zs.: Bihar megye a török pusztítás előtt (Sylvester Nyomda, Bp., 1940.] szintén nélkülözni volt kénytelen ezek adatait. Mint műve előszavában írja:
„Kutatásaink során (…) magunk is keservesen éreztük a nagy hátrányt, melyben az elpusztult megyék népi múltjának kutatója az oklevelekben gazdag területek feldolgozóival szemben van. Bár a középkori anyag lehető legteljesebb összegyűjtésére törekedtünk, tisztában vagyunk azzal, hogy célunkat csak megközelítőleg értük el. Nem volt módunkban ugyanis eljutni a báró Radvánszky család sajókazai és a gróf Erdődyek galgóci levéltárába, pedig ezek szintén őriznek Biharra vonatkozó adatokat.”
Így a bihari térség múltjával foglalkozók számára is hatalmas nyereséget jelent, az Árpád- és Anjou-kori Erdődy-oklevelek regesztáinak teljességre törekvő kiadása, mely 2019-ben jelent meg [Halász Éva – Piti Ferenc: Az Erdődy család bécsi levéltárának középkori oklevélregesztái 1001–1387. (MNL PML, Budapest – Szeged, 2019.)].
Nem mulaszthatjuk el kifejezni hálánkat, a kötet Szerzőinek és Közreműködőinek, valamint szívbéli reménységünket, hogy a későbbi korszakokra vonatkozó regeszták is hasonló formában (tehát nem folyóiratokban elszórva, hanem egységes kötetekként) láthatnak majd napvilágot!