A bécsi Erdődy levéltár és annak oklevélsorozata (2023. szeptember 28.)

Az előadás diasora (prezentáció) PDF formátumban letölthető ITT!

Az előadás alkalmával készült képek megtekinthetők weboldalunk Képtár menüpontjában!

Az előadásról készült videófelvétel megtekinthető az MHGT YouTube csatornáján:

Az MHGT 2023. évi előadás-sorozatának második félévét, 2023. szeptember 28-án, Csütörtökön, Csermelyi József úr érdekes előadása nyitotta, melynek címe (és tárgya):

A bécsi Erdődy levéltár és annak oklevélsorozata

volt. Előadónk, a család történetének érintésével, bemutatta a monyorókeréki és monoszlói Erdődyek levéltárainak kialakulását, melyek ma több ország (Ausztria, Magyarország, Szlovákia) területén, részint közlevéltárakban, részint magánkezelésben (pl. Monyorókerék várában) találhatók.

Igen részletesen tárgyalta az egykor Galgóc várában (gr. Erdődy György 1720-től kialakított családi Stammburgjában) őrzött középkori oklevelek Bécsbe kerülésének történetét, és ezen, jelenleg a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött (jogilag ma is a gr. Erdődyek tulajdonában lévő) iratanyag feltárásának és kutatásának történetét. Az előadás áttekintette a kiváló történeti érdekkel bíró iratanyag rendezésével, regesztázásával foglalkozó levéltárosok (így pl. Gecsényi Lajos egykori bécsi magyar levéltári delegátus) idevágó munkásságát; továbbá az iratanyag jelenlegi beosztását és segédleteit. Az iratok egykori és mostani levéltári jelzetek alapján való kikeresésének nehézségeit, két konkrét példával is megvilágította. Kitért az iratok Magyar Nemzeti Levéltár által (2014-el kezdődően) készített digitális másolataira, valamint azok feldolgozási szempontjaira (bővített segédlet készítésére) – amely feldolgozó munkában Előadónk jelenleg is részt vesz. Összefoglalta az iratanyag történettudományi hasznosításának további lehetőségeit (pl. a Mohács utáni iratok digitalizálása; további részletesebb regeszták, regesztakötetek közreadása; Mátyás- és Jagelló-kori aulikusok életrajzának kiegészítése).

Köszönjük szépen Csermelyi József úr alapos, precíz előadását, melynek megtekintését minden Kedves Érdeklődő számára ajánljuk, YouTube csatornánkon!

[A beszámolót írta: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]


A szerző szubjektív megjegyzése:
Az Erdődy-oklevelek nehéz hozzáférhetősége hosszú időn át jelentett problémát a magyar középkor-kutatás számára. Példaként említhetjük, hogy a Gutkeled-nemzetség Egyedmonostori-ágának, a középkori Bihar vármegye birtoklástörténetére nézvést igen fontos adatokat tartalmazó okleveleit, egykor szintén Galgócon őrizték, és Jakó Zsigmond, 1940-es munkájában [Jakó Zs.: Bihar megye a török pusztítás előtt (Sylvester Nyomda, Bp., 1940.] szintén nélkülözni volt kénytelen ezek adatait. Mint műve előszavában írja:
„Kutatásaink során (…) magunk is keservesen éreztük a nagy hátrányt, melyben az elpusztult megyék népi múltjának kutatója az oklevelekben gazdag területek feldolgozóival szemben van. Bár a középkori anyag lehető legteljesebb összegyűjtésére törekedtünk, tisztában vagyunk azzal, hogy célunkat csak megközelítőleg értük el. Nem volt módunkban ugyanis eljutni a báró Radvánszky család sajókazai és a gróf Erdődyek galgóci levéltárába, pedig ezek szintén őriznek Biharra vonatkozó adatokat.”
Így a bihari térség múltjával foglalkozók számára is hatalmas nyereséget jelent, az Árpád- és Anjou-kori Erdődy-oklevelek regesztáinak teljességre törekvő kiadása, mely 2019-ben jelent meg [Halász Éva – Piti Ferenc: Az Erdődy család bécsi levéltárának középkori oklevélregesztái 1001–1387. (MNL PML, Budapest – Szeged, 2019.)].
Nem mulaszthatjuk el kifejezni hálánkat, a kötet Szerzőinek és Közreműködőinek, valamint szívbéli reménységünket, hogy a későbbi korszakokra vonatkozó regeszták is hasonló formában (tehát nem folyóiratokban elszórva, hanem egységes kötetekként) láthatnak majd napvilágot!

Meghívó az „MHGT 140” jubileumi konferenciára (2023. október 9.)

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szeretettel meghívja T. Tagjait és a Kedves Érdeklődőket

MHGT 140

Jubileumi konferencia a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság megalakulásának 140. és újjáalakulásának 40. évfordulója alkalmából

című konferenciájára.

A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr.

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum (1088. Budapest, Múzeum körút 14–16.), a Könyvtár Nagyolvasója.

Időpont: 2023. október 9. Hétfő, 09:00–16:00.

FIGYELEM! A részvétel regisztrációhoz kötött! (Leírását lásd lentebb!)

A konferencia programja:

09:00–09:30 Regisztráció

09:30–09:40 Köszöntő
Beszédet mond L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke.


09:40–12:40 I. szekció: Kutatások a történelem segédtudományai tárgykörében

09:40–10:00 Körmendi Tamás: Tendenciák a magyarországi nemzetségek címerhasználatában a középkorban.

10:00–10:20 Bódy Bence: A galaci Buda család házassági kapcsolatrendszere a XVII. században.

10:20–10:40 Metzger Soma: Segédtudomány és társadalomtörténet. Középbirtokosi családi reprezentáció a 18. században.

10:40–11:00 Rainer Pál: Észrevételek az 1848/49-es honvédség és nemzetőrség egyenruházatához és felszereléséhez.

11:00–11:10 Kérdések, hozzászólások


11:10–11:30 Kávészünet


11:30–11:50 Beke Margit: A Lónyay-család rangemelési, örökbefogadási és halotti címerei 1871–1917 között.

11:50–12:10 Péri Ákos: „Különféle kalárisokról…” A perzsa Nap és Oroszlán-rend Magyarországon.

12:10–12:30 Tóth Zsolt: A hadisírkutatás morális aspektusai.

12:30–12:40 Kérdések, hozzászólások


12:40–13:40 Ebédszünet


13:40–16:00 II. szekció: Az MHGT történetéből

13:40–13:50 Benke Tamás: Br. Radvánszky Béla, az MHGT alapítója.

13:50–14:10 Kovács Rudolf Zoltán: Szemelvények Áldásy Antal és Szentpétery Imre életéből.

14:10–14:30 J. Újváry Zsuzsanna: Kumorovitz Lajos Bernát.

14:30–14:40 Kérdések, hozzászólások


14:40–14:50 Kávészünet


14:50–15:10 Pandula Attila: Az MHGT újjáalakulása és előzményei.

15:10–15:30 Rácz György: Vajay Szabolcs emlékezete.

15:30–15:50 Gyenes László: Kállay István, az újraalapító elnök.

15:50–16:00 Kérdések, hozzászólások

16:00 Zárszó


Tudnivalók

  • Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a konferencia látogatása ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött!
    Regisztrálni a következő linken található űrlap kitöltésével lehet: https://forms.gle/yugVHW9dPsUzsSJb6
  • A regisztráció minden leendő résztvevő számára kötelező, így a rendezvény szervezői, előadói számára is!
  • A konferencia helyszíne a Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utca felőli bejáratán közelíthető meg! (Tehát az oldalsó, földszinti bejáraton.)
  • Az itt közzétett program a későbbiekben módosulhat. Ezért ajánljuk minden Kedves Érdeklődőnek, hogy a konferencia előtti napokban, a biztonság kedvéért, ismét tekintse meg jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldalunkat!
  • Tájékoztatjuk konferenciánk leendő Kedves Résztvevőit, hogy a rendezvényen kép- és hangfelvételek készülnek, melyeket utólag, az MHGT honlapján és YouTube-csatornáján közzé teszünk!
  • Rendezvényünk házigazdája a Magyar Nemzeti Múzeum.

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető:

Konferencia a Magyar Érdemrend megalapításának centenáriuma alkalmából (2023. szeptember 25.)

A konferencia meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Az előadások rezüméi PDF formátumban letölthetők ITT!

Szeretettel meghívjuk Kedves Tagtársainkat és az Érdeklődőket a Magyar Falerisztikai Alapítvány, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Numizmatikai Társulat által közösen szervezett konferenciára, melyre

a Magyar Érdemrend megalapításának centenáriuma

alkalmából kerül sor. A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr.

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem
(1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)

Időpont: 2023. szeptember 25. Hétfő, 09:00.

A konferencia programja:

08:45–09:00 Regisztráció


09:00–09:10 L. Simon László: Megnyitó

09:10–09:20 Pandula Attila: Elnöki köszöntő


09:20–09:40 Sallay Gergely Pál: A Magyar Érdemrend, 1922–1945.

09:40–10:00 Németh Szilvia: A csehszlovák katonai kitüntetések létrejötte és fejlődéstörténete (19181938).

10:00–10:20 Rainer Pál: A Magyar Érdemrend egyik tagjának, dr. Ambrózy Árpád magyar királyi hadbíró altábornagy életútja.


10:20–10:40 Beszélgetés és kávészünet


11:00–11:20 Maruzs Roland: A Magyar Érdemrend posztumusz adományozásai 1939–1945.

11:20–11:40 Ogoljuk-Berzsenyi Anett: A Magyar Érdemrend adományozásai az egészségügyi dolgozók körében.

11:40–12:00 Demeter Márton: Kitüntetések viselési módja, előírásai.


12:00–12:45 Ebédszünet

12:45–13:30 Tárlatvezetés a „Csillag és kereszt 100 éves a Magyar Érdemrend” című kiállításon.


13:30–13:50 Hajdú Gergely: A Magyar Érdemrend kitüntetéstokjai.

13:50–14:10 Holmár Zoltán: Különleges érdemrendek a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény rendjel-gyűjteményében.

14:10–14:30 Mézes Ádám: Kitüntetések személyi hagyatékokból a Magyar Nemzeti Múzeumban.


14:30–14:50 Beszélgetés és kávészünet


14:50–15:10 Gödölle Mátyás: A Magyar Érdemrend ábrázolása portréfestményeken.

15:10–15:30 Pallos Lajos: A Magyar Köztársasági Érdemrend, 1946–1949.

15:30–16:00 Pandula Attila: A Magyar Érdemrend visszaállítása, 1990–1991.


16:00–16:30 Hozzászólások


Az előadások rezüméi:

SALLAY GERGELY PÁL (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum):
„Si Deus pro nobis, quis contra nos, 1922” – 100 éves a Magyar Érdemrend.

Magyarország első világháború utáni függetlenné válását követően, az 1920-as évek elején új, önálló magyar kitüntetési rendszer létrehozása vált lehetővé és szükségessé. Erre korábban csak egyszer, az 1848–1849-es szabadságharc során történt kísérlet. Az 1945-ig tartó, mintegy negyedszázados történelmi korszak magyar kitüntetési rendszerének gerincét képező Magyar Érdemkeresztet (későbbi nevén Magyar Érdemrendet) Horthy Miklós kormányzó 1922. június 14-én alapította, alapszabályait 1923. június 19-én hagyta jóvá. A második világháború időszakában az érdemrend fokozatait hadikitüntetésként is adományozták. Fennállása több, mint 20 éve alatt a Horthy-kori Magyar Érdemrendnek bel- és külföldön egyaránt számos kitüntetettje volt, híres államférfiaktól katonatiszteken, egyházi személyeken és művészeken át – az akkori társadalmi berendezkedésnek megfelelően még kisszámú – női adományozottakig. Az előadás az ezen a néven ma újra létező érdemrendet és annak történetét mutatja be, különös tekintettel a kitüntetés nevezetes tulajdonosaira és a rendjel fennmaradt különleges példányaira.

NÉMETH SZILVIA (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság):
A csehszlovák katonai kitüntetések létrejötte és fejlődéstörténete (1918–1938).

A Nagy Háború kitörése után a külföldön élő csehek és tótok (szlovákok) nagymértékben befolyásolták a nemzetébresztő harcok alakulását. Az Amerikai Tótok Ligája az Egyesült Államokban 1914. szeptember 10-én kiadta a „Tót sérelmek és követelmények memorandumát”, amelyben a tótok (szlovákok) önrendelkező jogát követelték. Egy évvel később a tót (szlovák) és cseh honfitársi egyesületek képviselői a clevelandi konferencián egyezséget kötöttek, ahol a nemzetébresztő harcok folyamatáról és a Csehszlovák állam kiépítésének a feltételeiről, ill. Szlovákia autonóm fennállásáról tárgyaltak.
Az amerikai tótok (szlovákok) és csehek Oroszországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában politikai és katonai csoportokat (Cseh Katonai Egység Oroszországban, „Üdvözlet” Század Franciaországban) hoztak létre. Ezután megalakultak a Csehszlovák Idegenlégiók Franciaországban, Olaszországban és Oroszországban.
1916 februárjában megalakult a Csehszlovák Nemzeti Tanács Párizsban, amely 1918. október 15-én kiadta a Washingtoni nyilatkozatot a csehszlovák nemzet önállóságáról. A Csehszlovák Köztársaság 1918. október 28-án alakult meg. A csehszlovák kormány kinevezése után megalakult a Csehszlovák Honvédelmi Minisztérium, amelynek fő feladata a csehszlovák hadsereg létrehozása volt. Ezután sor kerülhetett az állami és katonai szimbólumok (címer, pecsét, zászló, egyenruhák, jelvények, kitüntetések) kialakítására. A csehszlovák kitüntetéseket szabályozó jogszabályok értelmében a következő katonai kitüntetések létesültek: Csehszlovák Harci Kereszt (Československý vojnový kríž), Csehszlovák Forradalmi Érem (Československá revolučná mediala), Sólyom Érdemrend (Rad Sokola), Szövetségi Győzelem Érem (Spojenecká medaila Víťazstva), Csehszlovák Fehér Oroszlán Érdemrend (Československý rad bieleho leva), Csehszlovák Fehér Oroszlán Érem (Československá medaila bieleho leva), Csehszlovák Önkéntesek Emlékjelvénye (Pamätný odznak československé hodobrovoĺníka 1918–1919), Trocnói Ján Žižka Érme (Medaila Jána Žižku z Trocnova). Ezeket a kitüntetéseket és érmeket az előadó részletesen szemlélteti.

RAINER PÁL (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság):
A Magyar Érdemrend egyik kitüntetettjének életútja: dr. Ambrózy Árpád m. kir. címzetes hadbíró altábornagy.

Az előadás nyomon követi az 1882-ben Balassagyarmaton született tábornok pályafutását, a felvidéki diákéveket, a haditengerészetnél Pólában és az adriai partokon töltött éveket, majd a hadbíró tisztikar élére való emelkedését, végül a II. világháború utáni kitelepítését és 1954-ben történt elhalálozását. Megismerjük kitüntetéseit. Betekintünk családi életébe is.

MARUZS ROLAND (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum):
„Vitéz és önfeláldozó magatartásért”.

Az előadás alapját a tíz éve megjelent Középkereszt, tisztikereszt, lovagkereszt című kötet adja, amelyben a szerző a Magyar Érdemrend posztumusz adományozását és az adományozottak körét dolgozta föl. Az előadásból képet kaphatunk a statisztikai adatokról, valamint számos tiszt katonai pályáját és hősi halálának körülményeit ismerhetjük meg, akinek post mortem adományozták a Magyar Érdemrend valamelyik fokozatát.

OGOLJUK-BERZSENYI ANETT (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság):
A Magyar Érdemrend adományozásai az egészségügyi dolgozók körében.

A 20. század első évtizedei az orvoslás terén jelentős változásokat hoztak. Ekkor lendült fel a ma ismert szakágak önállóvá válása, új diagnosztikai és terápiás eljárások kerültek bevezetésre. Ezek a változások az egészségügyi dolgozók kitüntetés-adományozásaiban is tükröződnek. A Monarchia korának csupán néhány szakterület dolgozóit elismerő, sőt bizonyos területeket kifejezetten mellőző gyakorlatával szemben a Horthy-korszakban kitüntetettek között számos szakma kiválóságai jelennek meg. Az előadó célja felvázolni a két világháború közötti időszak érdemszerzési lehetőségeit és szokásait, különös tekintettel a Magyar Érdemrend adományozásaira az egészségügy területén.

DEMETER MÁRTON (Magyar Falerisztikáért Alapítvány):
Kitüntetések viselése a 20. században, különös tekintettel a Magyar Érdemrendre.

A modern kitüntetések viselésének szabályai, illetve divatja a 19. és 20. század fordulójára forrták ki magukat. A szabályok a katonai állományra és a civil kitüntetettekre egyaránt vonatkoztak, bár utóbbiak gyakorlatát a kor divatja is erősen befolyásolta, illetve a történelmi korszakok változásai mély nyomot hagytak e szokásokon. Az előadó rövid áttekintést nyújt a rendjelek és kitüntetések viselésének változatos lehetőségeiről, kiemelve a Magyar Érdemrend 100 éves történetének állomásait.

HAJDÚ GERGELY (Magyar Falerisztikáért Alapítvány):
A Magyar Érdemkereszt és Magyar Érdemrend (1920-1945) kitüntetéstokjai.

Az előadó az idén 100 éves Magyar Érdemkereszt és Magyar Érdemrend Magyar Királyság-kori (1920–1945) tokjait mutatja be. Célja, hogy – többek között kitüntetési hagyatékok segítségével – átfogó és rendszerezett képet mutasson egy korszak nemzeti egységét képviselő kitüntetés rendszerről annak protokolláris kellékein, a kitüntetések tokjain keresztül.

HOLMÁR ZOLTÁN (Kállay Gyűjtemény, Nyíregyháza):
Különleges érdemrendek a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény rendjel-gyűjteményében.

A Kállay Gyűjtemény algyűjteményei között kiemelkedő helyet foglal el a falerisztikai kollekció. Ebben 38 féle rend, kitüntetés inszigniái találhatók, amelyek 13 európai, illetve 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, valamint a Habsburg korszakból való. Az egyes darabok az 1900-as éves elejétől 1958-ig kerültek átadásra, amelyek döntően báró altorjai Apor Gábor diplomatától, a Szuverén Máltai Lovagrend nagykancellárjától származnak, de ezeken kívül Kállay Miklós miniszterelnök rendjelei – köztük a Magyar Érdemrend több példánya – is fellelhetőek.

MÉZES ÁDÁM (Magyar Nemzeti Múzeum):
Kitüntetések személyi hagyatékokból a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben már az alapítás idejében megjelentek a falerisztikai vonatkozású műtárgyak, azonban egészen a 20. század második feléig várni kellett szervezett gyűjtésükre, illetve gyűjteménybe rendezésükre. Jelenleg hozzávetőlegesen 2000 példány képezi az Éremtár kitüntetésgyűjteményét. Az évtizedek során számos kitüntetés került személyi hagyatékokból az Éremtár gyűjteményébe. Jelen előadás keretében a múzeum kevésbé ismert személyi vonatkozású falerisztikai emlékeiből mutatunk be egy válogatást, úgymint Reviczky Károly varsói követ számára adományozott Máltai Lovagrend aranykeresztjét (1785), dr. Argay István győri orvos vatikáni Szent Szilveszter és Aranysarkantyú Rend láncát (1899), továbbá a Barkóczy-Hadik család kitüntetés-hagyatékát.

GÖDÖLLE MÁTYÁS (Magyar Nemzeti Múzeum):
A Magyar Érdemrend ábrázolása portréfestményeken.

1945 előtt Magyarországon általánosan elterjedt szokás volt, hogy a magas rangú vagy kiemelt társadalmi pozícióban levő személyek portrét festettek magukról egy ismert vagy kevésbé ismert művésszel. Ezeken a portrékon gyakran szerepeltek az illető személy kitüntetései és köztük a Magyar Érdemrend valamely fokozatának jelvényei is. Olykor éppen egy frissen elnyert előkelő kitüntetés adott alkalmat a portré elkészítésére, mint például Bethlen István miniszterelnök esetében, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztjének átvétele után festette meg magát a kitüntetéssel. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka számos Horthy-kori portréábrázolással rendelkezik, amelyek közül a témához illeszkedő festményeket mutatja be az előadó.

PALLOS LAJOS (Magyar Numizmatikai Társulat):
A Magyar Köztársasági Érdemrend, 1946–1949.

A II. világháborút követően megváltozott társadalmi viszonyok új kitüntetési rendszer létrehozását tették szükségessé. Ennek az új rendszernek leglényegesebb eleme a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemérem. Az új kitüntetés megalkotásának kezdete 1945 utolsó hónapjaira megy vissza, a végleges kialakítása már a köztársasági államforma megszületése után zajlott le. A rendjel fokozatai és jelvényeinek külalakja a Magyar Érdemrendet követik, de lényeges változtatásokkal. Az 1949-es kommunista hatalomátvétel megszüntette a köztársaság kitüntetését, helyette a fokozatok átnevezésével és új típusú jelvényekkel a népköztársaság érdemrendjét hozta létre. Az előadás a rövid életű köztársasági kitüntetés történetének vázlatos áttekintését foglalja magába.

PANDULA ATTILA (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság):
A Magyar Érdemrend „kitüntetéscsalád” újjászületése (1990–1991).

A rendszerváltás időszakában más országokhoz hasonlóan Magyarországon is rendkívül nagy társadalmi igény mutatkozott az akkori kitüntetési rendszer felszámolására és a korábbi időszakokban létezett nemzeti jellegű kitüntetési rendszerek visszaállítására.
Dr. Antall József miniszterelnök úr megbízásából, legalábbis egy ideig, az előadó maga is cselekvő részese volt ennek a folyamatnak. Mint ismeretes, 1991-ben visszaállításra került a Magyar Köztársasági Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt. Az addigi kitüntetési rendszer pedig rövid távon leépítésre került.

Meghívó az MTCSE 2023. II. félévi előadásaira

Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait 2023. második félévi előadásaira:

2023. szeptember 25. Hétfő. (18:00)

Zichy Pál: „A Zichy-expedíció”

2023. október 16. Hétfő. (18:00)

Kandikó Csanád: „Kinizsi Pál, a veretlen törökverő”

2023. november 16. Csütörtök. (18:00)

Feledy Botond: „Merre tovább magyar diplomácia?”
FIGYELEM! Ez az előadás a megszokottól eltérő helyszínen, a Harmónia Palotában lesz (1088. Budapest, Múzeum utca 9.).


Az MTCSE előadásai várhatóan a Márai Sándor Művelődési Házban (1013. Budapest, Krisztina tér 1.), 18:00 órai kezdettel kerülnek megrendezésre.
Kivételt képez a 2023. november 16-i alkalom, melyre a Harmónia Palotában kerül sor (1088. Budapest, Múzeum utca 9.).

Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program csupán tervezet, mely a későbbiekben módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt).
Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.

A rendezvények (teljes és aktuális) listája az MTCSE honlapján is megtalálható.

Mi itt (az MHGT honlapján) csak azon rendezvényekről adunk hírt, melyek az MHGT Tagjai számára nyilvánosak és ingyenesen látogathatók.
(Az itt nem hirdetett rendezvények zárt körűek, tehát azokon csak az MTCSE tagjai és az általuk külön meghívott személyek vehetnek részt.)


További tudnivalók:

Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.

A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják.
Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel az adott eseményhez küldött regisztrációs linken történő regisztrációhoz kötött, 1000 Ft támogatási díj befizetése ellenében.

Meghívó az MHGT 2023. II. félévi előadásaira

A programfüzet PDF formátumban letölthető lesz ITT (ha elkészül)!

Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket

a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. II. félévi előadásaira,

melyeket a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumában tartunk (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.).

FONTOS TUDNIVALÓK:

  • A 2023-as év Társaságunk jubileumi éve is, mert idén ünnepeljük megalakulásunk 140. és újjászerveződésünk kezdetének 40. évfordulóját. Ez alkalomból ünnepi konferenciát rendezünk, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2023. október 9-én, Hétfőn, 09:00-kor kezdődik. E konferencia meghívója megtekinthető ITT!
  • Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
  • Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!

Részletes program:

2023. szeptember 28. Csütörtök (17:00)

A bécsi Erdődy levéltár és annak oklevélsorozata

Előadó: Csermelyi József [Evangélikus Országos Levéltár, levéltáros (Bp.)]
Az ülést vezeti: Gyenes László (MHGT, titkár)

A magyarországi középkorkutatás számára, mivel az elmúlt évszázadok viszontagságai miatt meglehetősen nagy forráspusztulás történt, minden újonnan felfedezett – korábban publikálatlan, esetleg csupán rövid kivonatból, százéves tanulmányok említéseiből ismert – oklevél valóságos kincs. Ennek alapján elmondható, hogy 1991 a hazai medievisztika számára különösen jelentős év volt, hiszen Gecsényi Lajos akkori bécsi magyar levéltári delegátus abban az évben páratlanul nagy mennyiséggel, kb. 2000 oklevéllel növelte a mohácsi csata előtti történelmünk forrásbázisát, ugyanis darabszintű jegyzékeket készített az Erdődy család letétként Bécsben, a Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött levéltára oklevélsorozatának 1526. augusztus 29. előtt kelt darabjairól.

Az 1991 októbere előtt a kutatástól gyakorlatilag teljesen elzárt, a család által féltve őrzött levéltári anyag – amelynek az oklevélsorozat mennyiségre (iratfolyóméterre) nézve csupán egy részét alkotja – sikeresen bekapcsolódott a magyar középkortudomány forrásbázisába, a 2010-es évek közepén az ENArC-projekt keretében európai uniós finanszírozással megvalósult a Mohács előtti oklevelek digitalizálása, 2016-ban pedig ez a digitalizált anyag Budapesten, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában is kutathatóvá vált. Az oklevelek publikációja is jól halad, 2019-ben jelent meg az Árpád- és Anjou-kori oklevelek regesztáinak teljességre törekvő kiadása [Halász Éva – Piti Ferenc: Az Erdődy család bécsi levéltárának középkori oklevélregesztái 1001–1387. (MNL PML, Budapest – Szeged, 2019.)].

Az előadás egyrészt ezt a – korántsem zökkenőmentes – folyamatot kívánja bemutatni, kitérve a korábbi eredménytelen mikrofilmeztetési próbálkozásokra, másrészt az oklevélsorozat kialakulásával kíván foglalkozni, mivel egy meglehetősen sajátos, nem szervesen kialakult levéltári egységről van szó, amely bizonyos tekintetben magán viseli az osztrák levéltári hagyományokat, illetve bizonyos ad hoc jelleget is, emellett az 1990-es években meglehetősen sok extra feladattal járt a levéltári delegátusok számára, mielőtt Fazekas István 1998–1999 folyamán konkordanciajegyzéket nem készített az egyes iratok régi és jelenlegi jelzeteinek összevetéséhez.

2023. október 26. Csütörtök (17:00)

A Pálffyak hősi halottai a hazáért a 16. században

Előadó: dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna [MHGT, alelnök (Bp.)]
Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)

FIGYELEM! Programváltozás!
Dr. Draskóczy István előadása (az előadó akadályoztatása folytán) elmarad; helyette jelen előadást vettük fel félévi programunkba. (Az eredetileg tervezett előadás címe alább megtalálható.)

A több mint háromszáz éves oszmánellenes küzdelem alatt a Magyar Királyság sok győzelmet aratott és még több vereséget szenvedett el. A nemzet a békésebb XVIII. századba erősen megfogyatkozva lépett, pedig még ezután is voltak törökellenes harcok. Trianon gyökerei valójában ide, az országot hosszan pusztító háborús viszonyokhoz és a Mohácsot követő lelki, demográfiai, gazdasági megroppanáshoz nyúlnak vissza.

Az évszázadok során nem akadt olyan magyar nemesi család, amelyiknek akár több férfitagja is ne áldozta volna életét valamely csatában a „kereszténység ősellensége” ellen, nem beszélve a sok névtelen katonáról, legyilkolt parasztról, elhurcolt és meggyalázott asszonyról, megölt kisgyermekről. Ám a nemesség soraiban is kiemelt helyet foglalnak el az erdődi Pálffyak, ugyanis a família bárói, majd grófi és hercegi ágában túlnyomó többségben katonák, kapitányok, hadvezérek voltak, akik közül 1520 és 1720 között kilencen haltak hősi halált a törökök ellen vívott küzdelmekben, mások pedig ugyan nem a csatákban estek el, ám a harcokból ők is derekasan kivették a részüket.


2023. november 30. Csütörtök (16:00)

A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közös előadóestje

Az ülést vezeti: dr. Török Róbert (MHGT, titkár)

Az ülésen több előadás hangzik el, melyek tartalmi összefoglalói alább olvashatók!


Genealógia és történettudomány – Családtörténet és személyes történelem.

Elsőadó: dr. Nagy Sándor [BFL, főlevéltáros; az MTA-Lendület – Magyar Családtörténeti Kutatócsoport tagja; MACSE tag (Bp.)]

A 19. században intézményesülő történetírás keretén belül a genealógia alapvetően a történelem „segédtudományaként” (Hilfswissenschaft) nyert besorolást, amelynek feladata a régen élt történelmi szereplők – uralkodók, hadvezérek, udvari főtisztviselők, miniszterek, politikusok – családi viszonyainak, rokoni kapcsolatainak tisztázása volt. A genealógiának az a fajta „amatőr” ága, amely emellett fennmaradt, vagyis a sokkal inkább a közelmúltra orientált családkutatás és családfa-készítés egyéni indíttatásra, vagy hivatali ügyintézés céljából (pl. névviselési jog, nemesi cím-viselés, származás-igazolás), nemigen állt kapcsolatban a „magas” történettudomány művelésével.

A genealógia és a történettudomány viszonya nagyjából fél évszázada kezdett megváltozni. Ennek hátterében, egyik oldalon, a társadalomtörténet, leginkább az „új családtörténet” kibontakozása húzódik meg. A 20. század derekán megerősödő társadalomtörténet-írás számára egyszeriben fontossá vált a történelem névtelen cselekvői, a parasztság, illetőleg a városi középrétegek és a munkásosztály életmódjának, mentalitásának, társadalmi és politikai mozgalmainak tanulmányozása. Az 1970-es években – a nagy történeti demográfiai kutatási projektek tanulságainak levonása után – szárnyait próbálgató „új családtörténet” pedig ugyanezeket a kérdéseket alulnézetből, a társadalom természetesnek tekintett alapegységein, a családi-rokonsági kötelékeken keresztül próbálta megközelíteni.

A másik oldalon, kétségtelenül csak az utóbbi két-három évtizedben, ott találjuk a genealógia „popularizálódását”, a családtörténetek iránti érdeklődés robbanásszerű növekedését – nem függetlenül a kutatási lehetőségek hihetetlen bővülésétől, amelyre a kibontakozó információs forradalom adott módot. Ha ez a változás nem is annyira, pontosabban nem közvetlenül éreztette hatását a történettudomány berkein belül, az emberi léptékű, személyes történetek iránti igény jelentkezése, a történetírás „paradigmaváltásán”, illetve – szerényebben fogalmazva – bizonyos elméleti és módszertani megfontolásokon túlmenően, mindenképpen ösztönzőleg hatott a társadalom- és családtörténet kérdéseinek, léptékének és kutatási irányainak megváltozására, módosulására.

Az előadás közelebbről ez utóbbi, még meglehetősen friss fejlemény, az elmúlt egy-két évtizedben végbement változások felvázolására kíván – néhány fontos vagy érdekes példán keresztül – koncentrálni. Olyan történeti demográfiai, családtörténeti projekteket, gyakorlatokat, monográfiákat ismertet, amelyek hozzájárulhatnak a szorosan vett genealógiai kutatások státusának, irányainak megváltozásához. Emellett az előadó-szerző – habár korántsem középpontba állítva – saját kutatásai, illetve a „Vadházasság” Pesten – válás Budán. Egy budai orvos mozaikcsaládja a 19-20. században címmel idén megjelent családtörténeti monográfia megírása során szerzett tapasztalatait, gondolatait is megosztaná.

Az egyik fontos tanulság, megelőlegezve a mondanivalót, mindenképpen a családtörténetek, pontosabban a családi emlékek „hozzáadott értéke”, amit egyébként más neves történészek (részben) személyes történetein keresztül is demonstrálni lehet. Ez a tanulság persze csak a modern kori (20. századot érintő) kutatások tekintetében lehetséges és érvényes, és nyilvánvalóan, túl az időbeliség problémáján, szétfeszíti a genealógia hagyományos kereteit, ugyanakkor – az ismertetendő, fentebb hivatkozott kutatási irányok kijelölésével együtt – a genealógia és a történettudomány (családtörténet) szorosabb összefonódását, legalábbis tudatosabb művelését teszi megfontolás tárgyává.


Családkutatás – családfakutatás, társadalomkutatói szemmel

Előadó: dr. habil. Örsi Julianna [társadalomkutató, MHGT alelnök és MACSE tag (Mezőtúr)]

Napjainkban világszerte nő a család iránti érdeklődés. Vannak, akik építik, mások rombolják ezen ősi intézmény nimbuszát. A kutatók – legyenek azok hivatásosak vagy elődeik iránt érdeklődők – lelkes, kitartó munkája igen hasznos a társadalom stabilitása, sőt fejlődése szempontjából. Ugyanis erősíti az egyén öntudatát, erősíti a lokális és a vérségi kapcsolatokat. Mindez hozzájárul a nemzettudat megőrzéséhez, építéséhez. A családi gyökerek keresésével tehát minden egyes ember hozzájárul a világ globalizálódása elleni nemzeti harchoz, a kisnemzetek megmaradásához.

Saját munkásságomat a társadalomkutatás körébe sorolom, mivel a lokális társadalmat, benne a családot történeti, néprajzi, demográfiai és szociológiai módszerekkel vizsgálom. Tehát interdiszciplinárisak az írásaim. Mindenki megtalálja bennük az őt érdeklődő adatot, szempontot. Mit ajánlhatok most itt Önöknek, családfa-kutatóknak?

A válaszom röviden: ne elégedjenek meg csak egy-egy ősük nevének megtalálásával, a családfa felrajzolásával, hanem menjenek tovább! Igyekezzenek minél több adatot összegyűjteni – legyenek azok a családban őrzött legendák, egy-egy megőrzött tárgy, elsárgult levél vagy más dokumentum, elhalványult fénykép stb.! Keressék a temetőben a fejfákat, sírköveket, netán kriptákat, lapozzák fel a régi újságokat, a családi könyvtárat, netán a kalendáriumba vagy az bibliába bejegyzett sorokat! A levéltárba betérvén ne elégedjenek meg az anyakönyvi adatok kijegyzésével, használják a helyi tanácsi jegyzőkönyvek mutatóit, amelyek sokat segítenek! Keressék meg a megtalált elődről szóló bejegyzéseket (adományozás, munkavállalás, hagyaték stb.)! A mindennapi életre vonatkozó adatok segítségével hitelesen bemutathatók a család életkörülményei, gondolkodása, szemlélete és kapcsolatrendszere. Tehát elhelyezhető a család a korabeli társadalomban. A családfakutatók így járulhatnak hozzá a lokális társadalom kutatásához, működésének megismeréséhez.


Családfák egy amatőr családtörténet-kutató szemével

Előadó: Ari Ilona [MACSE elnök, MHGT tag (Bp.)]

A családfa meghatározása, típusai, az ábrázolt adatok köre. Hogyan segíti a történetírást, szerkesztési megoldások. Hagyományos módszerekkel készített családfák, leszármazási táblázatok. Családfa készítő programok összehasonlítása, a leggyakrabban használtak ismertetése.


2023. december 14. Csütörtök (17:00)

A sikabonyi Angyal-család

Előadó: Menyhárt Csaba [helytörténész, MHGT tag (Dorog)]
Az ülést vezeti: Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT, főtitkár)

A sikabonyi Angyal-család címere (Magyarország Címeres Könyvéből)

A felvidéki eredetű Angyal-család részletes leszármazása már régóta megtalálható a genealógiai szakirodalomban. A mostani előadást megelőző kutatás motivációját az adta, hogy az 1700-as évek végén Dorogon, az előadó szűkebb pátriájában élt testvérpárról [Angyal Pál dorogi jegyző-kántortanító, szekszárdi kasznár (1757–1832) és Angyal Béla dorogi jegyző (1761–1808)] semmit nem tudtak a dorogiak.

Az előadás az ő leszármazottaikra koncentrál, melyek között országos jelentőségű személyek is felbukkannak, pl. Angyal Pál curiai bíró, genealógus (1842–1913), Angyal Pál jogakadémiai tanár, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora (1873–1949), Angyal Dezső kertész, pomológus (1852–1936). A pécsi, az óbudai és az esztergomi levéltárakból előkerült újabb adatok árnyalják a családról korábban kialakult képet.

Angyal Pál és neje (szül. Valasek Klára)

FIGYELEM!

Az alábbi, 2023. október 26-ára tervezett előadás, az előadó akadályoztatása folytán, jelen félévben nem lesz megtartva. Helyette dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna: A Pálffyak hősi halottai a hazáért a 16. században c. előadására kerül sor (leírását lásd fentebb)!

Egyetemtörténeti kutatások újabb eredményei: középkor

Előadó: dr. habil. Draskóczy István [ELTE BTK Középkori Történeti Tanszék, professor emeritus; MHGT tag (Bp.)]
Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)

Meghívó közgyűlésre (2023. november 3.)

A közgyűlés meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
2023. november 3-i rendkívüli, részleges tisztújító közgyűlésére

Tisztelt Tagtársunk!

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (MHGT) nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő, rendkívüli, részleges tisztújító közgyűlésére.

A közgyűlés helyszíne: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (H-1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.).
Időpontja: 2023. november 3. Péntek, délután 16 óra 45 perc (16:45).

Amennyiben a fenti időpontban a Közgyűlés határozatképtelen, azt ismételten összehívom 2023. november hó 3. napján (Péntek), délután 17 óra 00 perc (17:00) időpontra, azonos helyszínnel, változatlan napirendi pontokkal.

Tájékoztatom a Tisztelt Tagságot, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, azzal, hogy legalább tíz szavazóképes tagnak jelen kell lennie!

Az ülés napirendi pontjai:

  1. A közgyűlés levezető elnökének, jegyzőkönyv-vezetőjének és a jegyzőkönyv két hitelesítőjének megválasztása.
  2. 2023. tárgyévi költségvetés:
    Mivel a 2023.V.30-i Közgyűlés előtt, a pénztárnok által kiküldött beszámoló, egy, a PDF összeállításakor történt technikai hibából adódóan, nem tartalmazta a költségvetési tervezetet, ennek előterjesztésére jelen Közgyűlésen kerül sor (a megelőző Közgyűlés határozata értelmében).
  3. A TURUL folyóirat státuszának rendezése:
    Az elnökség rövid tájékoztatója a TURUL folyóirathoz fűződő jogok MHGT részére történő visszaszerzése érdekében, a Magyar Történelmi Társulattal és a Magyar Nemzeti Levéltárral folytatott tárgyalások lezárultáról és eredményeiről.
    Az elnökség előterjeszti a TURUL folyóirat körüli jogokat és feladatköröket megállapító, külön szervezési és működési szabályzatot (TURUL SZMSZ-t).
    Az elnökség határozati javaslatot tesz dr. Rácz Györgynek, a TURUL főszerkesztőjeként való megerősítésére, valamint a főszerkesztő által javasolt szerkesztőségi névsor elfogadására.
  4. Az MHGT gyűjteményeinek védelme:
    Elnök úr, a 2023.V.30-i Közgyűlésen tett indítványát kifejtve, konkrét határozati javaslatot nyújt be, a Társaság gyűjteményei (Könyvtár és Levéltár) hosszú távú fennmaradásának biztosítására, mely megtiltaná a gyűjteményi tételek esetleges későbbi elidegenítését (kiárusítását, elherdálását).
  5. A jelölőbizottság beszámolója:
    A jelölőbizottság írásbeli jelentésének ismertetése, a részleges tisztújítás kapcsán betöltendő tisztségekre jelölt személyekről.
  6. Szavazatszámláló bizottság megválasztása:
    Háromtagú szavazatszámláló bizottság megválasztása, akik a részleges tisztújító szavazás teljes lebonyolításáért felelnek.
  7. Részleges tisztújítás:
    Részleges tisztújítás; a Társaság megürült két tisztségének (alelnök, felügyelőbizottsági tag) betöltésére, titkos szavazással (és külön mandátum-vizsgálattal). A választás eredményének megállapítása, határozati tudomásul vétele.
  8. Egyéb (aktuális) ügyek;
    a beérkező javaslatok szerint.

A közgyűlésen való szavazással, illetve
a részleges tisztújítással kapcsolatos tudnivalók

A Közgyűlésen az MHGT bármely rendes tagja döntési (szavazati) joggal vehet részt. A részvételi jogosultság megállapítására az ülés előtt mandátum-vizsgálatot tartunk.

A szavazólapok kiosztásakor, a szavazatszámláló bizottság újabb mandátum-vizsgálatot tart. Ez alkalommal a szavazók személyazonosságának megállapítása hivatalos igazoló okmány (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély) felmutatásával történik. Az igazoló okmány adatait, vagy típusát, a szavazatszámláló bizottság NEM jegyezheti fel. A személyazonosságot, a felmutatott okmány alapján, a szavazatszámláló bizottság tagjai egybehangzólag, szóban konstatálják. A személyazonosság megállapítása után, a szavazó a névlistán aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot felvette. Ebből adódóan, kérjük Tisztelt Tagtársainkat, hogy a fent jelzett személyazonossági okmányaik közül valamelyiket hozzák magukkal!

Az Alapszabály 6. §. 6.2 (8) bekezdése értelmében, az MHGT elnöksége 2023. július 10-i ülésén rendelkezett a jelölőbizottság felállításáról. A jelölőbizottság a jelölési időszakban, azaz 2023. szeptember 3-a és 2023. november 2-án déli 12:00 óra között, gyűjti a beérkező jelöléseket. A jelöléseket írásban, e-mailben kell a jelölőbizottság tagjainak eljuttatni.

Mivel részleges tisztújítást tartunk, ezúttal csak a megürült kettő tisztségre lehet javaslatot tenni:

  • alelnök (1 fő),
  • felügyelőbizottsági tag (1 fő).

A tisztségekre csak az MHGT rendes tagjai adhatnak le (tetszőleges számú) jelölést, és csakis rendes tagok jelölhetők [lásd: Alapszabály, 4. §. (1) b., (3) d. és (4) d. pontok]! Ugyanaz a személy több tisztségre is jelölhető.

A jelölőbizottság tagjainak nevét és e-mail címét, továbbá a jelölhető (rendes) tagok névsorát, jelen meghívónak a Társaság honlapjára felkerülő változata – adatvédelmi okból – nem tartalmazza!

Akinek kérdése van a jelölőbizottság tagjainak elérhetőségét, vagy a jelölési folyamat bármely részletét illetően, az forduljon a Társaság pénztárnokához, akinek e-mail címe: penztarnok.mhgt@gmail.com

A jelölési folyamat lezárultát követően, várhatóan 2023. november 2-án, e-mailben el fogjuk küldeni Tagtársainknak a szavazólap mintáját is.

Tájékoztatjuk Tisztelt Tagtársainkat, hogy tagsági (szavazati) jogaikat szükség esetén meghatalmazott útján is gyakorolhatják. [Ld.: Alapszabály, 6. §. 6.1 (15) pont.] Ehhez írásbeli meghatalmazás kiállítása szükséges.


A 3. napirendi pont kapcsán, az elnökség ismételten[1] kinyilvánítja, hogy a TURUL folyóirattal kapcsolatos indítványait, dr. Rácz György úrral, a folyóirat főszerkesztőjével, szorosan együttműködve készíti elő. Az elnökség szándéka, a folyóirat szakmai stabilitásának, fennmaradásának biztosítása, s az MHGT folyóirathoz kapcsolódó, teljes körű joggyakorlatának szilárd megalapozása. E célokat szem előtt tartva, az elnökség azt tartja kívánatosnak, hogy a folyóirat főszerkesztőjének és szerkesztőinek személye, lehetőleg változatlan maradjon, tehát, hogy a lap eddigi munkatársai kapjanak bizalmat s további felhatalmazást, munkájuk folytatásához.

[1] Lásd a 2023.V.30-i Közgyűlés meghívójának első (2023.IV.26-án kelt), és második (2023.V.24-én kelt) változatát!

A Közgyűlés (alább felsorolt) előkészítő dokumentumait, az ülést megelőző hetekben, e-mailben fogjuk eljuttatni T. Tagtársainknak:

  • 2023. tárgyévi költségvetési tervezet (a májusi állapothoz képest aktualizálva);
  • TURUL SZMSZ;
  • a TURUL szerkesztőség (főszerkesztő által összeállított) névsora;
  • az MHGT gyűjteményeinek védelméről szóló határozati javaslat;
  • a jelölőbizottság jelentése a beérkezett jelölésekről;
  • a szavazólap terve.

Jelen meghívót a hatályos Alapszabály 6. §. 6.1 (9) pontja és a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében, kizárólag elektronikus formában küldjük meg.

Szeretettel várjuk Tagtársainkat!

Tisztelettel:

Dr. Pandula Attila
(az MHGT elnöke)

(Kelt: Budapest, 2023. augusztus 29.)

Videó-szerkesztési felhívás (2023. július 15.)

Kedves Tagtársaink!

Az MHGT Webes Munkacsoportja, 2020 eleje óta, minden MHGT rendezvényről videófelvételeket készít. E felvételeket a Társaság merevlemezén archiváljuk, illetve közzé kívánjuk tenni YouTube-csatornánkon.

Sajnos a közzétételi folyamat az elmúlt években igen lassan haladt, mivel nem volt megfelelő lehetőségünk, a videók utómunkáinak elkészítésére.

Ugyanakkor Tagtársaink, és Internetes felületeink Olvasói részéről, egyre növekvő igény mutatkozik, előadás-videóink mielőbbi közzétételére.

Ezért szeretnénk felkérni olyan Kedves Tagtársakat, akik értenek a számítógépes videó-szerkesztéshez (vagy hajlandóak alapszinten elsajátítani), hogy csatlakozzanak csapatunkhoz!

Az újonnan csatlakozó Tagtársak feladata havonta (legalább) egy videó elkészítése volna, a következő munkafolyamat szerint:

  1. Egyeztetjük, hogy az adott hónapban ki melyik videó készítését vállalja (feladatok megosztása).
  2. A vállalt videó nyersanyagait (videó- és hangfelvételek, prezentáció), az MHGT saját felhő-tárhelyén keresztül átadjuk (a munkacsoport koordinátorai oda feltöltik, a videó elkészítését vállaló csapattag pedig letölti magának).
  3. A csapattag a nyers videofájlokat, saját számítógépén, megfelelő videó-szerkesztő programban összefűzi, alájuk illeszti a (külön diktafonnal felvett) hangsávot, alávágja az előadás során bemutatott prezentáció diáit, végül pedig a videót nyitó- és záró borítóképpel látja el. (Utóbbiakat is készen megkapja a koordinátoroktól.)
  4. Az elkészült videót MP4 formátumba kiexportálja, és feltölti, a közös felhő-tárhelyre.

Az így elkészült videókat, a Munkacsoport további tagjai fogják a YouTube csatornára feltölteni (valamint merevlemezen archiválni) – ám akinek kedve van, bármely munkafolyamatba, tehát pl. a YouTube-közzétételbe vagy a Facebook-oldal szerkesztésébe is, bekapcsolódhat.

A videók záró borítóképén, valamint a YouTube videók kísérőszövegében, a közreműködők neve is fel lesz tüntetve.

A videó-vágási munkát tehát saját számítógépen, saját szoftverrel kellene elvégezniük, a fentiekre vállalkozó Tagtársaknak – mi tudunk ingyenes, alkalmas szoftvereket javasolni ehhez, és azok használatát bemutatni. A videó-szerkesztéshez kiválasztott, Kdenlive nevű ingyenes, szabad forráskódú program használatának bemutatására, részletes leírást készítettünk, mely PDF-ben letölthető ITT!

Kérjük szépen tehát azon Kedves Tagtársainkat, akik fenti feladatkörben (vagy akár másként!) be tudnának, szeretnének kapcsolódni munkánkba, legyenek kedvesek e-mailben jelentkezni, a következő címen:
mhgt-munkacsoport@googlegroups.com

Kedves Tagtársaink segítségét előre is megköszönve,
kellemes nyaralást kívánva, üdvözlettel:

az MHGT Webes Munkacsoportjának tagjai.

(Kelt: Budapest, 2023. július 15.)

Elnökségi ülés jegyzőkönyve (2023. július 10.)

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége 2023. július 10-én

elnökségi ülést

tartott. Az ülés meghívója, valamint a jegyzőkönyv (és egyéb dokumentumok) közzétételével (anonimizálásával) kapcsolatos szabályok, weboldalunkon megtalálhatók.

Az elnökségi ülés jegyzőkönyve PDF formátumban letölthető lesz ITT!

Rövid összefoglaló az elnökségi ülésen történtekről:

  • Az elnökség felvett két új tagot, valamint tudomásul vette egy tag kilépését. A pénztárnok ismertette a 2023. évi tagrevízió eredményét.
  • Az elnökség összehívta az alelnök és az egyik FB-tag lemondása miatt szükséges részleges tisztújító Közgyűlést, 2023.XI.3. napra. Egyúttal összehívta a Jelölőbizottságot, három Tagtársat felkérve annak tagjául. A Közgyűlés napirendjére az elnökség felveendőnek ítélte a következő pontokat:
    • 2023. évi költségvetés elfogadása,
    • a TURUL folyóirat helyzetének rendezése,
    • az MHGT gyűjteményeinek védelme.
  • Az elnökség tárgyalt az őszi konferenciák szervezéséről, ill. az azokon való részvételről (a Magyar Érdemrend centenáriuma, MHGT 140, tallinni falerisztikai konferencia).
  • A Magyar Nemzeti Levéltárral kötendő együttműködési megállapodás előkészítése folytatandó.
  • A Magyar Történelmi Társulattal, a TURUL folyóirat átadás-átvételével kapcsolatban folytatott tárgyalások lezárandók (a főszerkesztő segítségével); az elnök választ fog küldeni az MTT erről szóló levelére (ajánlattételére).
  • Az elnökség megköszönte a beérkezett adományokat (K. K. Tagtársunk könyveket adományoz az MHGT Könyvtárának, a főtitkár pogácsát hozott a Fejérpataky-emlékülésre, a pénztárnok 10 ezer forinttal támogatta az acéltálcák vásárlását).

[Az összefoglalót készítette: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]

Meghívó elnökségi ülésre (2023. július 10.)

Az elnökségi ülés meghívója PDF formátumban letölthető ITT!

Meghívó a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2023. július 10-i elnökségi ülésére

Tisztelt Tagtársunk!

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetősége nevében, tisztelettel meghívom Önt a Társaság következő elnökségi ülésére.

Az ülés helyszíne: az ülés a virtuális térben, a Jitsi nevű (Internet-böngészőből azonnal használható) kommunikációs program segítségével kerül megrendezésre.
Időpontja: 2023. július 10. Hétfő, délután 17 óra 30 perc (17:30).

Az ülés napirendi pontjai:

  1. Részleges tisztújító közgyűlés előkészítése
    Az ősszel esedékes részleges tisztújító közgyűlés időpontjának megállapítása. Jelölőbizottság felállítása.
  2. Tagsági ügyek, 2023. évi tagrevízió állása
    Döntés az elmúlt időszakban érkezett felvételi kérelmekről; egyéb, tagsági jogviszonyt érintő események tudomásul vétele. A pénztárnok tájékoztatja az elnökséget a folyamatban lévő (2023. július 25-i fizetési határidejű) tagrevízió állásáról.
  3. Egyéb ügyek
    Egyéb, megvitatásra javasolt ügyek.

A virtuális térben folyó üléshez az MHGT bármely rendes tagja csatlakozhat, és figyelemmel kísérheti annak lefolyását.

Kérjük szépen azon T. Tagtársainkat, akik az ülésen ilyen formában részt kívánnak venni, hogy ebbéli szándékukat elektronikus levélben jelezzék, a penztarnok.mhgt@gmail.com címen!

Szeretettel várjuk érdeklődő Tagtársainkat!

Jelen meghívást a hatályos Alapszabály 4. §. (1) a) és 6. §. 6.2 (13) pontja, valamint a 24./2017.(X.9.) sz. közgyűlési határozat értelmében küldöm.

Tisztelettel:

Dr. Pandula Attila
(az MHGT elnöke)

(Kelt: Budapest, 2023. július 4.)

Héderfájai és Makfalvi Barabássy család történelmi monográfiája – a dokumentumok és a családi levelesláda anyagának tükrében (2023. június 29.)

Az előadás diasora (prezentáció) PDF formátumban letölthető ITT!

Az előadás alkalmával készült képek megtekinthetők weboldalunk Képtár menüpontjában!

Az előadásról készült videófelvétel megtekinthető az MHGT YouTube csatornáján:

2023. június 29-én, Csütörtökön hallhattuk dr. Barabássy Sándor úr előadását, az MHGT szervezésében,

Héderfájai és Makfalvi Barabássy család történelmi monográfiája – a dokumentumok és a családi levelesláda anyagának tükrében

címmel. A megszokottnál nagyobb számú érdeklődő gyűlt össze ez alkalomból a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumában. Az érdeklődést nem csak a kiváló előadó személye, és az előadás tárgya, hanem a rendezvény könyvbemutató jellege is indokolhatta – ti. lehetőség volt Barabássy úrnak, az előadással azonos című, 2022-ben megjelent könyvét is megtekinteni, illetve megvásárolni.

A felolvasóülés előtt az MHGT pénztárnoka köszöntötte a megjelent érdeklődőket, és az Előadót. A szokottnál jóval hosszabb, ünnepélyes köszöntőt követően (melynek szövege itt olvasható), kezdődött meg a voltaképpeni előadás.

Dr. Barabássy Sándor bevezetőjében röviden ismertette családtörténeti monográfiájának tárgyát. 1965. augusztus 28-án találta meg, a székely mezőségi Szabédon, a családi kúria padlásán, a makfalvi és héderfájai Barabássy-család levéltárát (1253db. ügyiratot) rejtő leveles ládát. Az iratok feldolgozása egészen 2019-ig eltartott. A család újabb kori (XVII–XX. századi) történetének megírását elsősorban ezen iratok tették lehetővé. Előadó ismertette az előkerült családi levéltár évkörét, a benne foglalt dokumentum-típusokat. Megemlítette, hogy már korábbi történeti kutatások alapjául is szolgált a levéltár, a XIX–XX. század fordulóján. Több irat (köztük középkori oklevelek, és több nemeslevél is) bizonyíthatóan eltűnt a leveles ládából, az utóbbi századok folyamán. Ezek közül a III. Ferdinánd király által 1646-ban Kozma Mihály részére adományozott címeres nemeslevél (melyet a Barabássyak Kozma Ferenc nemességigazolásához adtak kölcsön 1918-ban, és 1919-ben Budapesten állítólag eltűnt) nemrég felbukkant a Kozma-család leszármazottainál, Bécsben.

Előadónk bemutatta héderfájai Barlabási Lénárd erdélyi alvajda címerének fennmaradt ábrázolásait, valamint rekonstrukcióit

Előadó, a levéltár bemutatása után, ismertette a Barabássy-család történetét, valamint a nevezetesebb családtagok rövid életrajzát. Előadását részint a családi levéltárban, részint pedig közgyűjteményekben található okiratokkal szemléltette. Beszélt a család legnagyobb történelmi jelentőségű alakja, csesztvei és héderfájai Barlabási Lénárd erdélyi alvajda (1455k–1525) életéről, továbbá az ő mostohatestvéréről, Lázói Jánosról (1448–1523), és még számos nevezetesebb Barabássyról [pl. az 1381-ben élt Barrabási György királynéi kancellárról; csesztvei Barlabássy János gyulafehérvári várnagyról (1436–1509); csesztvei Barlabássy Jánosról, aki 1532-től az utolsó csanádi püspök volt; valamint makfalvi Barabássy Istvánról, aki II. Rákóczy György 1657-es lengyelországi hadjáratában a székely nemzet zászlóvivője volt]; valamint a családhoz kapcsolódó fontosabb műemlékekről (így héderfájai Barabássy-udvarházról, a székelydályai templom szentély-freskóiról, a gyulafehérvári Lázói-kápolnáról és Lázói János római sírjáról). Kitért a család által használt, illetve fejedelmi adományba kapott címerekre; a családtagok után fennmaradt címeres pecsétnyomatokra és kőemlékekre is.

makfalvi Barabássy József és családja (1889)

Több társadalom- és köztörténeti adalékkal is fűszerezte előadását. Így megemlékezett azon folyamatról, ahogyan öröklés és adományok révén, az eredetileg Székelyföldön kívül élt nemes család, Marosszéken lófőségeket szerzett, és így a fejedelemség-kori Erdély székely előkelői sorába jutott. Kitért Barlabási Lénárd alvajda kortársára, makfalvi Dózsa Györgyre, a későbbi parasztháború vezérére, akinek első említése épp az alvajda egy 1507-es iratában található.

A XVIII–XIX. században a Barabássy-család tagjai igyekeztek nemesi státuszukat, birtokaikat megőrizni, de a korábbi időkre jellemző közéleti-katonai szereplésük megszűnt, visszaszorult. Érdekes családi fényképekkel mutatta be az előadó, a XIX. század végén és a XX. századelőn élt családtagokat – köztük közvetlen felmenőit. Ugyancsak szép képeken mutatta be az általa visszaszerzett és megmentett, felújított héderfájai Barabássy-udvarházat is. (E tárgyban az MHGT és MTCSE 2022.V.19-én tartott, közös rendezvényén, már részletesebb előadást is hallhattunk.)

Az előadást a 2022-es családtörténeti monográfiában megjelent családfák (7db. tábla) bemutatása zárta, melyek 1323-tól napjainkig mutatják a családtagokat (szám szerint 140 főt, akik 25 generációba tartoznak).

Hangulatkép az előadásról

Az előadást követően, lehetőség volt kérdéseket feltenni, de a jelenlévő érdeklődők részéről kérdés nem érkezett.

A Társaság nevében, az ülést vezető Benke Tamás pénztárnok köszönte meg dr. Barabássy Sándor Tagtársunk érdekes előadását, majd a forma kedvéért, a Társaság szokásai szerint, két kérdést tett fel az előadónak.

Egyfelől, a 2012-es családtörténeti monográfiára utalva, kérdezte, hogy a Barabássy-család két „ága” (a makfalvi és az iklandi), hogyan viszonyul egymáshoz?

Az Előadó elmondta, hogy nincsen szó két ágról, hanem a makfalvi és az iklandi Barabássy-család, egy és ugyanaz. Csupán az eltérő korokban, különféle lakhelyeik/birtokaik alapján, más-más előneveket használtak a családtagok. (Amint az Erdélyben is gyakori szokás volt.)

A második kérdés a család Mohács előtti címerhasználatára vonatkozott. A Barabássy-címer egyes (pl. a Siebmacher-címerkönyvben megjelent, valamint az 1508-as héderfájai szemöldökkövön restaurált, lófőpajzson lévő) ábrázolásain, „farkába harapó” sárkány látható, mely alapján felvetődik a kérdés, hogy a család tagjai, pl. Barlabási Lénárd, viselték-e a Sárkányrendet? Van-e erre vonatkozó családi hagyomány vagy okirati nyom? [Vajon helyesen azonosították-e a sárkányt, mint címerképet ill. („belső”) pajzstartót?]

E kérdésre az Előadó elmondta, hogy Barlabási Lénárd alvajda egyes pecsétváltozatain, a Sárkányrend jelvényére emlékeztető, farkába harapó sárkány található. (Mivel az alvajda személyéhez 465db. okirat kötődik, jelentős számú pecsétnyomata tanulmányozható.)

Felemlítette, hogy az idők folyamán számos nevezetes erdélyi előkelő nemes és fejedelmi család (pl. iktári Bethlen, somlyói Báthori, nagykárolyi Károlyi) ékesítette címerét efféle sárkánnyal; közülük csak egyes esetekben mutatható ki, hogy őseik a Sárkányrendet megkapták volna.

Állítása szerint tehát részint az alvajda fennmaradt okiratain, részint pedig Varjú Elemér (Magyar Nemzeti Levéltárban lévő) pecsétgyűjteményében, láthatók olyan Barlabási-pecsétek, melyeken a farkába harapó sárkány megfigyelhető. Egyéb adattal erre vonatkozólag nem rendelkezik.

A jelenlévők ezután nagy érdeklődéssel vették kezükbe dr. Barabássy Sándor családtörténeti monográfiáját, melynek megvásárlására is volt lehetőség. A könyv egy példányát Előadó Tagtársunk, az MHGT Könyvtára részére adományozta – valamint ugyancsak az MHGT Könyvtára részére dedikálta 2012. évi monográfiájának egy, a pénztárnok által beszerzett példányát is.

Hálás köszönettel fogadjuk Tagtársunk könyvadományát és igen szép előadását, melynek megtekintését minden Kedves Érdeklődő számára ajánljuk, YouTube csatornánkon!

[A beszámolót írta: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).]