Szeretettel meghívjuk Kedves Tagtársainkat és az Érdeklődőket a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság által, dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett szerkesztésében kiadott könyv ünnepélyes bemutatójára, melynek címe:
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc a történelem segédtudományai tükrében.
Helyszín: MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Színházterem (1036. Budapest, Korona tér 1.) Időpont: 2026. május 21. Csütörtök, 16:00. A kötetet bemutatja:dr. Kedves Gyula(hadtörténész, ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos tanácsadója) és dr. Pandula Attila(MHGT, elnök).
A könyvbemutató helyszínén lehetőség lesz a könyv megvásárlására, 3500 forintos darabáron.
Kérjük, hogy aki könyvet akar venni, legyen kedves regisztrálni a következő linken elérhető űrlapon (megadva a vásárolni kívánt példányszámot is): https://forms.gle/qtcvyu2qu29Z6Stg6
További tudnivalók:
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül.
A könyv helyszínen történő megvásárlása esetén a vételár készpénzben fizetendő! Kérjük, hogy lehetőleg pontosan készítsék elő a vásárolni kívánt könyvek vételárát!
A könyv bibliográfiai adatai:
Cím, szerzőségi közlés, kiadási adatok: dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett (szerk.): Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc a történelem segédtudományai tükrében. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2024. május 6-i emlékkonferenciáján elhangzott előadások. (Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, Bp., 2025.)
ISBN: 978-615-7035-00-3
Terjedelem: 220 oldal.
Kötésmód: keménytáblás, cérnafűzött.
Sorozatcím, sorszám: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Kiadványai, 3. szám.
ISSN: 3094-3876
A könyv fülszövege:
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2024. május 6-án, a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában tartott e könyvvel egyező című emlékkonferenciát, melynek előadói az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc egyes eseményeit, helyszíneit, személyiségeit, tárgyi és eszmei emlékeit, a történeti segédtudományok nézőpontjából és módszereivel vizsgálták. A konferencián elhangzott 13 előadás közül 11 szerkesztett változata képezi könyvünk anyagát. A közleményekben a szabadságharc kitüntetésein, katonai egyenruháin, a forradalom helyszínein, valamint az eseményekben szerepet vállalt családok és egyéniségek életrajzain, arcképein, visszaemlékezésein, irathagyatékán, síremlékein keresztül kapunk képet Hazánk e rövid, ám nagy jelentőségű korszakáról, az ahhoz kapcsolódó történeti részletkutatásokról.
Kiadványunk az MHGT könyvkiadói tevékenységének újraindulását is jelenti: a jelen kötettel (82 évnyi kényszerű szünet után!) folytatjuk az 1943-ban megindított „A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Kiadványai” című könyvsorozatot.
A kiadvány megjelenését a Miniszterelnökség támogatta. (A pályázat azonosító száma: CNP-KP-1-2024/1-000263, lebonyolítója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.)
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság hagyományaihoz híven, 2026. évi első felolvasóülésünket a Társaság elnöke, dr. Pandula Attila tartotta,
I. (Bonaparte) Napóleon falerisztikai hagyatéka Moszkvában, a legújabb kutatási eredmények tükrében
címmel. Az ülés helyszíne az MNMKK – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár könyvtárterme volt.
Hangulatkép az előadásról.
Blücher tábornagy Napóleon kalapjával és kardjával. (Rudolf Eichstadt festményének reprodukciója.)
Az előadás kezdetén Elnök úr röviden beszélt a waterlooi csata lefolyásáról, térkép által illusztrálva. A bemutatott kitüntetés-anyag a császár személyi poggyászában volt, ami a győztesek kezére került. Rudolf Eichstadt metszete a sebesült Blücher tábornagyot mutatja, ahogy Napóleon jellegzetes kalapját, és kardját nézi, melyet ebben a csatában zsákmányoltak a porosz hadak, a kitüntetésekkel együtt.
Az előadás első szakaszában Elnök úr festményeken keresztül illusztrálta Napóleon és kitüntetései megjelenítését a korszakban. Blücher a zsákmányolt napóleoni poggyászt rögtön elküldte uralkodójának, III. Frigyes Vilmos porosz királynak Berlinbe. Ezt követően ezt a különleges anyagot különböző berlini gyűjteményekben, múzeumokban őrizték – ahol ezek a tárgyak folyamatosan szerepeltek kiállításokon. Végül 1883-ban az igen nevezetes berlini Zeughaus gyűjteményébe kerültek, ahol szintén folyamatosan ki voltak állítva. A II. Világháború idején azonban 1942–1945 között elrejtették, jelenleg sem ismeretes a pontos hely, hova. A háború végén a Vörös Hadseregnek hivatalosan is jogos hadizsákmánya lett, mivel a katonai múzeumok anyagai a nemzetközi hadijog szerint a győzteseket illetik. Így a moszkvai Állami Történeti Múzeum állományába kerültek Napóleon kitüntetései. 2012-ig, a borogyinói csata 200. évfordulójáig nem is voltak kiállítva. Azonban újabban, a szovjet korszakban raktárba került kitüntetések egy része állandó kiállításon tekinthető meg. Erről az anyagról katalógus is készült.
Charles Lock Eastlake: Napóleon a Bellerophon fedélzetén, 1816. A három leggyakrabban hordott kitüntetéssel, a Becsületrenddel, Vaskorona Renddel, és a Császári Egyesülés Rendjével.
Ezt a kiállítást a saját fotói révén mutatta be Elnök úr, majd rátért a kitüntetések és rendjelek egyenként való ismertetésére. Ezek közül a legfontosabbak a Napóleon által 1802-ben alapított Becsületrend, a szintén általa 1805-ben alapított Vaskorona Rend és a Császári Egyesülés Rendje voltak. Ezt a hármat, illetve az első kettőt szinte mindig hordta a császár. Emiatt ezeken a személyes példányokon kopás jelei láthatók. Előadónk bemutatta a Becsületrend láncát is, illetve – Jean Baptiste Debret képe által illusztrálva – a Becsületrend első átadásának ünnepségét is, mely 1804. július 15-én volt.
Ezek után következtek az egyéb kitüntetések, melyeket Napóleon külföldi uralkodóktól kapott; mint például az Aranygyapjas Rend (a Rend spanyol ágától), melynek kivitelezése nem a legdrágább anyagokat mutatja; továbbá az Elefántrend, mely egy természetes elefántot mintázó szobrocska. Valamint bemutatásra került még, többek között, az osztrák Katonai Mária Terézia Rend, a Magyar Királyi Szent István Rend is. Utóbbi esetében sem drágakő által mintázták meg a színeket, hanem üveget használtak fel. Ez egyébként szokott volt a korszakban, de korábban is, egyéb műtárgyak esetében.
Elnökünk nagyon érdekes és tartalmas előadásért köszönetet mondunk!
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2026. I. félévi előadásaira,
melyeket az MNMKK – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár könyvtártermében (1023. Budapest, Török utca 12.) tartunk.
Az egyes előadások pontos kezdési időpontjai alább, a rezüméknél találhatók!
FONTOS TUDNIVALÓK:
Az MHGT minden rendezvénye ingyenesen látogatható (nem csak Tagjaink, hanem minden Kedves Érdeklődő számára)!
Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
Folyó évi első konferenciánk (melynek társrendezői vagyunk) 2026. április 22–23-án lesz (Szerda–Csütörtök), témája: Magyarországi görögök története a 18–19. században. A konferencia leendő előadóinak szóló felhívás megtekinthető ITT!(Az előadók jelentkezési határideje: 2026. január 31.)
Az előbbi mellett, idén még egy, teljesen saját rendezésű konferenciát tartunk, 2026. őszén, a Magyar Nemzeti Múzeumban, amelynek témája a Rákóczi-szabadságharc lesz. A várhatóan kétnapos konferencia első napján a kuruc korral, a második napon pedig a szabadságharc emlékezetével tervezünk foglalkozni. (Előadással jelentkezni lehet az MHGT főtitkáránál, ameddig az előadói helyek be nem telnek: mhgt2009@gmail.com A jelentkezési határidő: 2026. június 30.)
Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!
Részletes program:
2026. január 29. Csütörtök (17:00)
I. (Bonaparte) Napóleon falerisztikai hagyatéka Moszkvában, a legújabb kutatási eredmények tükrében.
Előadó: dr. Pandula Attila [MHGT, elnök (Bp.)] Az ülést vezeti: Marosi Eszter (MHGT, főtitkár)
A sorsdöntő waterlooi csata 1815. június 18-án folyt le; ennek során a vesztes Napóleon francia császár teljes személyi málhája is a győztesek kezére került. Ennek a legértékesebb része: a jellegzetes kalap, kard, továbbá a francia uralkodó összes rendjelei és kitüntetései, Blücher porosz marsall hadizsákmánya lett. A győztes hadvezér a különleges trófeákat rögtön elküldte uralkodójának, III. Frigyes Vilmos porosz királynak Berlinbe.
Ezt követően ezt a fantasztikus anyagot különböző berlini gyűjteményekben, múzeumokban őrizték – ahol ezek a tárgyak folyamatosan szerepeltek kiállításokon. Végül 1883-ban az igen nevezetes berlini Zeughaus gyűjteményébe kerültek, ahol szintén folyamatosan ki voltak állítva.
Az elvesztett I. világháborút követően ezt az anyagot is ki kellett volna adni a győztes Franciaországnak. Ezt megakadályozandó, hazafias német körök ezeket a darabokat is az átadást megelőzően ellopták a múzeumból és gondosan elrejtették őket. Az anyagokat csak a nemzetiszocialista hatalomátvétel után vették elő és adták át a Zeughausnak, ahol ismét kiállításra kerültek.
A II. világháború végén a kitelepített berlini múzeumok anyagai, így a Zeughaus gyűjteménye is, a győztes Vörös Hadsereg hivatalosan is jogos hadizsákmánya lettek, mivel a katonai múzeumok anyagai a nemzetközi hadijog szerint a győzteseket illetik. Így a moszkvai Állami Történeti Múzeum állományába kerültek a becses anyagok. 2012-ig, a borogyinói csata 200. évfordulójáig nem voltak kiállítva. Azonban újabban, a szovjet korszakban megszüntetett és raktárba került 1812-es múzeum visszaállítása óta, a kitüntetések egy része állandó kiállításon tekinthető meg.
Véleményem szerint ez a világ legértékesebb fennmaradt falerisztikai személyi hagyatéka, amelyet 2019 előtt több ízben is alkalmam volt hivatalosan is kutatni.
FIGYELEM! A 2026. február 26-i felolvasóülés elmarad!
2026. március 26. Csütörtök (17:00)
Falerisztikai workshop: Az Osztrák-Magyar Monarchia kitüntetésrendszere és az uralkodó, Ferenc József szerepe annak létrehozásában.
Résztvevők: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök), dr. Pallos Lajos (Magyar Nemzeti Múzeum, főosztályvezető), dr. Sallay Gergely (Hadtörténeti Múzeum, főtanácsos), Péri Ákos Ájbek (MHGT, titkár)
Ferenc József, trónra lépésétől fogva kiemelt figyelmet szentelt a kitüntetéseknek. Uralkodása alatt, országaiban olyan modern kitüntetési rendszer jött létre, amely lehetővé tette a társadalom bármely rétegéből származó érdemszerzők differenciált jutalmazását. E rendszer létrehozásában ő maga is aktív részt vállalt. A Falerisztikai Workshop soron következő alkalmának témája ez a kitüntetési rendszer lesz és az uralkodó, Ferenc József szerepe annak létrehozásában.
2026. április 30. Csütörtök (17:00)
A Jankovich család.
Előadó: dr. phil. Jankovich-Bésán Dénes [régész-vegyészmérnök (Bp.)] Az ülést vezeti: Marosi Eszter (MHGT, főtitkár)
Az Előadó a pribérdi Jankovich (1584), a pribérdi és vuchini Jankovich (1820) majd gróf (1885), valamint a pribérdi, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán (1888), utóbb (1916) szintén grófi család történetének rövid összefoglalóját szeretné nyújtani; bemutatva a tárgyban írt, 2024-ben megjelent monográfiáját is:
Jankovich-Bésán Dénes: A pribérdi Jankovich család története. (Archaeolingua Kiadó, Bp., 2024.) ISBN: 978-615-5766-74-9 Terjedelem: 792 oldal + családfa-melléklet. Kötésmód: keménytáblás, cérnafűzött.
A Jankovich és a Bésán családoktól viszonylag gazdag levéltári anyag maradt fenn, melynek feldolgozására 2011–2023 között került sor. Számos adat került elő az Országos Levéltárból, az eszéki, a bécsi és a veszprémi levéltárból, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumból is.
Ezekből nemcsak a család történetére, hanem birtokállományára, gazdálkodására, sőt a birtokok életére vonatkozó adatokat is lehetett nyerni. Ennek következtében a szorosan vett családtörténetet (genealógia, életrajzok) külön birtoktörténetekkel is ki lehetett egészíteni, amely 120 magyarországi és szlavóniai településre vonatkozó gazdálkodási, helytörténeti és közöletlen földrajzinév-anyagot is tartalmaz.
Ezen túlmenően, Előadónk családtörténeti könyve külön kitér a rokon családokkal, különösképpen a Tahy és Zrínyi családokkal való kapcsolatra, legfőképpen pedig a Bésán család 18. századi történetére. Bemutatja a többi ismert Jankovich nevű nemesi családhoz való viszonyt is, végül pedig a Jankovich levéltárban fennmaradt középkori oklevelek eredetét. A kötet végén helyet kapott egy, a családra vonatkozó, hírlapokban megjelent érdekes írásokból összeállított szöveggyűjtemény is.
A korábban középnemesi státuszú família a 18. században tudatos birtokszervezéssel Somogy vármegye legvagyonosabb családjai közé emelkedett, és a század utolsó éveiben képes volt megvásárolni az 52 faluból álló vuchini uradalmat Szlavóniában, a Drávától délre. Ebben az időszakban a Dráva két oldalán (Somogyban, illetve Szlavóniában) a családnak mintegy kétszázezer hold kiterjedésű birtoka volt.
Mindez az első világháború végén szűnt meg, amikor a szlavóniai birtokokat elvesztették. A magyarországi uradalmakra kellett visszahúzódniuk, és intenzív gazdaságfejlesztéssel kellett birtokaik jövedelmét stabilizálniuk. A huszadik század első felében lassan stabilizálódott az uradalmak gazdasági helyzete, ennek azonban a második világháború és következményei véget vetettek.
2026. május 28. Csütörtök (17:00)
Egy szemészdinasztia nyomában: a Grószok.
Előadó: dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett [Budapest Főváros Levéltára, főlevéltáros; MHGT, r. tag (Bp.)] Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)
Grósz Emil (Vasárnapi Újság, 1909.)
A Nagyváradról indult Grósz család tagjai nagyban hozzájárultak a szemészet 19–20. századi fejlődéséhez. A család első orvos tagja, Grósz Frigyes alapította Nagyváradon azt a szemklinikát szegény betegek számára, amiből később a város közkórházának szemészeti osztálya nőtte ki magát. Munkáját fia, Albert folytatta, amiért mindkettejüket kitüntetéssel jutalmazta az uralkodó.
Grósz Albert fia, Emil Pesten tevékenykedett, a szemészoktatás és a fővárosi egészségügy fejlődésének meghatározó alakja volt. Kiemelkedő szerepet játszott a trachoma elleni küzdelemben. Fia, István munkássága már nagyrészt 1945 utánra tehető: az ennek megfelelő akadályokkal kellett szembenéznie. Végül a János Kórház osztályvezető orvosaként teljesedett ki, számos úttörő kutatás kötődik a nevéhez.
Négy generáció, négy kiváló orvos történetének, a változó korok változó kihívásainak bemutatására kerül sor az előadás során.
2026. június 18. Csütörtök (14:45)
Séta a Fiumei úti sírkertben.
FIGYELEM! A séta pontban 15:00-kor indul, a Fiumei úti sírkert főbejáratától (1086. Bp., Fiumei út 16-18.). Gyülekező 14:45-kor! Kérjük szépen a Kedves Résztvevőket, hogy 14:45-re legyenek kedvesek megérkezni a helyszínre (tehát a főbejárathoz), mert a későkre nem fogunk várni!
A séta témája: Mauzóleumok és a Fiumei úti sírkert.
FIGYELEM!
Az alábbi, 2026. február 26-ára tervezett előadás elmarad!
Családok, házak, síremlékek. A székesfehérvári Szentháromság temető síremlékeiről.
Előadó: Kovács Eleonóra PhD [Magyar Nemzeti Levéltár – Tudományos Igazgatóság, főlevéltáros; MHGT, r. tag (Bp./Székesfehérvár)] Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)
A székesfehérvári Szentháromság (ismertebb nevén Hosszú) temető síremlékei között járva valóságos város- és családtörténeti utazáson vesz részt az odalátogató. A temető a legrégebbi jelenleg is működő székesfehérvári sírkert, s mint ilyen, magán hordozza az elmúlt két-háromszáz év történetét. Sok ide temetkezett személy és család történetét ismerjük, rokoni körük, lakóhelyük, mesterségük, sok esetben a város és megye határain túlnyúló ismertségük révén szélesebb kapcsolati hálójuk is feltárható.
Napjainkban már sok közgyűjtemény számtalan dokumentuma érhető el az Interneten a Hungaricana közgyűjteményi portálon, illetve más gyűjteményi honlapokon (gyászjelentés-gyűjtemény, végrendeletek, válási dokumentumok, címereslevelek, tervrajzok, sajtó), megsokszorozva ezzel a kutatható iratok körét, amelyek segítségével – megfelelő kutatási módszert alkalmazva – nagyon sok adat megtudható.
Ha ezt kiegészítjük a levéltárakban őrzött, egyelőre még nem digitalizált, de segédletekkel megfelelően ellátott iratok kutatásával, nagyon gazdag adatállomány lehet a munkánk eredménye.
Az előadás egy hosszú idő óta tartó kutatás gazdag anyagából mutat be érdekes példákat. A bemutatandó családok története az említett sokféle forrástípus segítségével válhatott ismertté.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szeretettel vár minden Kedves Érdeklődőt soron következő
falerisztikai workshopjára.
Időpont: 2025. november 13. Csütörtök. (17:00) Helyszín: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (1036. Budapest, Korona tér 1.)
A találkozó témája:
Kitüntetések és kereskedelem
Felkért szakértők: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök), dr. Pallos Lajos (Magyar Nemzeti Múzeum, ny. szakmuzeológus, tárigazgató), dr. Sallay Gergely (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, gyűjteményvezető).
Moderátor: Péri Ákos Ájbek (MHGT, r. tag).
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Falerisztikai Munkacsoportja interaktív programok keretében tervez körüljárni fontos szakmai kérdéseket, szakértők bevonásával.
Ez alkalommal a kitüntetés-kereskedelmet járjuk körül: szó lesz az adás-vételi lehetőségekről, vásárlók köréről, tudományos és gyűjtői tapasztalatokról.
Az előadók a hallgatóság részéről is várják a felmerülő kérdéseket.
Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait 2025. második félévi előadásaira:
2025. szeptember 22. Hétfő. (18:00)
Dr. Küzmös Imre ügyvéd, családfakutató: „Sejtbe zárt múlt, avagy a bennünk élő történelem”
Mélységes mély a múltnak kútja. Aki bele kívánt pillantani, annak eddig csak az írott források kutatása adott lámpást a kezébe. Ez szabta meg a megismerhetőség határát is. Hogyan tud segíteni a genetika őseink kutatásában és milyen mélyre láthatunk a segítségével? Mit ismerhetünk meg őseinkről az apai vonalak kutatása során? Kik voltak, honnan származnak az Árpádok, a Hunyadiak, Abák, Báthoryak ősapái? Erről szeretnék Önökkel beszélgetni szeptember 22-én!
Dr. Fehér György:„Néhány gondolat a magyar arisztokráciáról a Károlyi család két generációjának példáján keresztül”
Az előadásban Apponyi Franciska életútját idézzük fel, különös tekintettel Károlyi Lászlóval kötött házasságára, közéleti és jótékonysági szerepvállalására. Kiemelten foglalkozunk a Stephaneum, a Fóti Tanácsadó Iroda és a Fóti Suum Cuique Telep megalapításának történetével is. Szó lesz még Franciska zebegényi éveiről is: a Zebegényi Virágegylet közösségépítő munkájáról, a helyi Diákolimpia megszervezéséről, valamint a Napraforgó Házak turisztikai és kulturális jelentőségéről.
Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program csupán tervezet, mely a későbbiekben módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt). Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.
A rendezvények (teljes és aktuális) listája az MTCSE honlapján is megtalálható. Mi itt (az MHGT honlapján) csak azon rendezvényekről adunk hírt, melyek az MHGT Tagjai számára nyilvánosak és ingyenesen látogathatók. (Az itt nem hirdetett rendezvények zárt körűek, tehát azokon csak az MTCSE tagjai és az általuk külön meghívott személyek vehetnek részt.)
További tudnivalók:
Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.
A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják. Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel az adott eseményhez küldött regisztrációs linken történő regisztrációhoz kötött, 1000 Ft támogatási díj befizetése ellenében.
FIGYELEM! A 2025.XI.27-i és 2025.XII.11-i előadások témáját/előadóját megcseréltük (az előadók elfoglaltsága miatt)!
A programfüzet PDF formátumban letölthető lesz ITT (ha elkészül)!
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2025. II. félévi előadásaira.
Az előadások ebben a félévben két helyszínen kerülnek megrendezésre. 2025. szeptember 25-én a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1036. Budapest, Korona tér 1.), a további előadások pedig a MNMKK – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár Könyvtártermében (1023. Budapest, Török utca 12.).
Az egyes előadások pontos kezdési időpontjai alább, a rezüméknél találhatók!
FONTOS TUDNIVALÓK:
2025. szeptember 29-én Hétfőn, a Nemzeti Múzeumban konferenciát tartunk, amelynek témája a heraldika és genealógia módszertana lesz. A konferencia programja megtekinthető honlapunkon.
Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
Az MHGT minden rendezvénye ingyenesen látogatható (nem csak Tagjaink, hanem minden Kedves Érdeklődő számára)!
Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!
Részletes program:
2025. szeptember 25. Csütörtök (17:00)
Települési címerek és borok Veszprém vármegyéből. Címerek, zászlók, pecsétek és borkóstoló
Előadó: Szászi József [ny. középiskolai tanár; MHGT, rendes tag (Székesfehérvár)] Az előadást követően borkóstolót tart: ifj. Szászi Endre [Szászi Birtok, borász (Hegymagas, Szent György-hegy)] Helyszín: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (1036. Budapest, Korona tér 1.)
Az előadás elején az előadó röviden visszatekint egy 2000-ben Szigligeten megrendezett „VÁRAK, ZÁSZLÓK, CÍMEREK, PECSÉTEK” című kiállítására, amely jelen előadása alcímét inspirálta. Majd áttekinti a települési önkormányzatok jelképeinek: címerek, zászlók és pecsétek történelmi hátterét.
Képekkel illusztrálva bemutatja a címerek és zászlók fajtáit. Továbbá szintén konkrét példák bemutatásával kitér a pecsétek különböző (fém-, viasz- és papírfelzetes) fajtáira is.
Külön fejezetben foglalkozik az egykori „szocialista heraldikával” és a heraldika rendszerváltoztatás utáni reneszánszával Veszprém megyében. Bemutatja és összehasonlítja az 1970-ben hat városi ranggal bíró Veszprém megyei település akkori „szocialista” és mai címerét.
Végezetül képek segítségével ismerteti 15+1 Veszprém vármegyei település általa alkotott címereit, illetve e települések kommunális zászlóit és történelmi pecsétjeit (melyek némely településnél a címertervezés kiindulásául szolgáltak). Szászi József Veszprém vármegyében a következő településeknek alkotott címert: Badacsonytördemic, Csabrendek, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Megyer, Nemesgulács, Raposka, Rigács, Szigliget, Szentimrefalva, Tapolca-Diszel, Ukk, Zalaszegvár és Veszprémgalsa.
A bemutatott települési címerek jó része a Badacsonyi borvidékhez kötődik. Továbbá a legtöbb címerben utalás van a szőlőre és az itt termő híres borokra, ezért az előadást követően (a kiírásban szereplő feltételek mellett) egy borkóstolón vehetnek részt az előadás résztvevői.
FIGYELEM! Az MHGT történetében először lesz borkóstolóval egybekötött címertani előadás.
Az előadáson a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az előadást követő borkóstoló is regisztrációhoz kötött és térítési díja: 6000 Ft/fő. (Ez a térítési díj a piaci ár 50%-a, melyet ifj. Szászi Endre kifejezetten az előadáson résztvevők számára biztosít.)
Borsor:
BIO gyöngyözőbor 2024
BIO Pinot Gris 2024
BIO Badacsonyi Olaszrizling 2024
BIO Cabernet Savignon Rozé 2024
BIO Cabernet Savignon 2022
BIO Cabernet Franc 2020
Az előadásra és a borkóstolóra regisztrálni e-mailben lehet, az mkvmuzeum@gmail.comcímen.
Kérjük a regisztráción feltüntetni, hogy csak az előadásra, vagy az előadásra és borkóstolóra kívánnak regisztrálni! A borkóstolóra történő regisztráció a térítési díj előzetes banki átutalása esetén érvényes.
Kérjük, hogy a borkóstoló díjának előzetes átutalását lehetőleg a regisztrációs e-mail elküldésének napján tegyék meg!
Az átutalás adatai:
Számlatulajdonos neve: Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (Szükség esetén rövidítve is írható: MHGT)
Bankszámlaszám: 11705008-20414364
Összeg: 6000 forint / fő.
Közlemény: Résztvevő(k) neve – „borkóstoló”
Regisztrálni 2025. szeptember 22. (Hétfő) este 20:00-ig lehet!
2025. október 30. Csütörtök (17:00)
Jászapáti Beöthyek – Egy redemptus család középkori eredete
Előadó: Teleki Béla István [Pázmány Péter Katolikus Egyetem, doktorandusz; MHGT, rendes tag (Székesfehérvár)] Helyszín: MNMKK – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár (1023. Budapest, Török utca 12.).
A váradi Beöthy család egyetlen fennmaradt ága, a 17. század végén Jászapátiba költözött András leszármazása. Nemesi felkelőket, redemptusokat, táblabírókat, orvosokat és művészeket adott a nemzetnek.
A 2006-os és 2017-es Nobilitas évfolyamban közölt családfájuk ugyanakkor két hézaggal rendelkezik. Az egyik a címerszerző ős és a 18. századi nemességigazolások között feszül, a másik a címerszerző eredetére vonatkozik, az egyéb ismert Beöthy családokból.
Dr. Beöthy György kutatása mindkét hézagot a családi hagyomány, a fennmaradt dokumentumok kritikai olvasata és másodlagos források segítségével hidalja át. A családnév-etimológia és helynévkutatás eszközeivel egészen a középkorba, a Hernád völgyébe vezeti vissza családjának eredetét, ahol a Bő és Aba nemzetségekkel feltételez kapcsolatot.
Mesterének nyomdokain járva ezt kívánja bemutatni Teleki Béla doktorandusz hallgató.
2025. november 27. Csütörtök (17:00)
Címerekről másképp. Címerek és műtárgyak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében
Előadó: Marosi Eszter [Iparművészeti Múzeum, muzeológus; MHGT, rendes tag (Bp.)] Helyszín: MNMKK – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár (1023. Budapest, Török utca 12.).
Az előadó szeretné bemutatni az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található műtárgycsoportokat, amelyeken címerábrázolás látható. Mivel az anyag rendkívül bőséges, csak vázolni lehet az egyes előfordulásokat. A mézeskalácsformáktól kezdve bútorokon, kerámiákon, textileken át a különböző grafikai anyagokban különleges címerekre bukkanhatunk. Előfordulnak valós, de kitalált, a család által megalkotott (ám hivatalossá nem tett) címerek is.
Elsősorban arra tér ki az előadó, hogy mi jellemzi az egyes tárgycsoportokat. Keres választ arra is, hogy mennyire fontosak a címerek a tárgy tulajdonosa szempontjából, esetlegesen akad-e egyéb jelentőség előfordulásukban? Hordoznak-e bármilyen plusz információt a címerek az adott műtárgy esetében?
2025. december 11. Csütörtök (17:00)
Családfakutatás és adatvédelem Budapest Főváros Levéltárában (avagy miért nem kaphatom meg azonnal a nagyi anyakönyvi bejegyzéseit?)
Előadó: Kovács Rudolf Zoltán [Budapest Főváros Levéltára, levéltáros; MHGT, rendes tag (Bp.)] Helyszín: MNMKK – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár (1023. Budapest, Török utca 12.).
Az elmúlt évtizedekben alapjaiban változott meg a társadalom szemlélete a levéltárak irányában és maguk a levéltárak is alapvető változásokon mentek keresztül. Az átlagembereknek is megnyíltak a levéltárak kapui, ahol már nemcsak a múlt feltárásához szükséges forrásokat őriznek, hanem olyan iratokat is, amelyekre mindennapjainkban is szükség lehet (pl. megszűnt iskolák iratai, vagy hagyatéki ügyek, vagy pedig telekkönyvi alapiratok).
Napjainkban a családfakutatás (genealógia) és családfaállítás iránt sokakban feltámadt az érdeklődés, a személyes és családi múlt felfedezése pedig reneszánszát éli. A levéltárakban megjelentek azok a lelkes kutatók, akik tudni szeretnék, hogy kik voltak a felmenőik, honnan jöttek, milyen vallásúak voltak, és általában milyen emberek lehettek.
Legtöbben egy ilyen kutatás alatt a rokonaiknak az anyakönyvi bejegyzéseit szeretnék megtalálni, azok alapján beazonosítani az őket megelőző generáció tagjait és a lehető legtávolabbi múltig visszavezetni az ősöket. Ezek a lelkes kutatók azonban gyakran adminisztratív akadályokba ütköznek: bizonyítaniuk kell a kutatandó személytől való egyenesági leszármazásukat vagy pontosan tudniuk kell, hogy melyik kerületben született a keresett személy, hogyha pedig egy anyakönyvi bejegyzésben a kutatóval nem rokon személy szerepel a vér szerinti felmenő mellett, meg se ismerheti azt az anyakönyvi bejegyzést.
Az előadó ismertetni fogja a családfakutatásra vonatkozó, jelenleg hatályos törvényi kereteket, valamint Budapest Főváros Levéltára erre a témára vonatkozó kutatási gyakorlatát. Emellett bemutatja, hogy milyen anyakönyveket őriznek a levéltárban, milyen egyéb dokumentumok segíthetnek megtalálni a keresett felmenőket, valamint ezeknek a dokumentumoknak a kutathatóságára is ki fog térni.
Társszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, szeretettel meghívja az MHGT tagjait 2025. első félévi előadásaira:
2025. február 17. Hétfő. (18:00)
Seremetyeff-Papp János restaurátorművész, író: „A budai Vár jelentős épületeinek újjászületése a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül”
Ez az előadás új helyszínen, a Három Szerb Kávéházban lesz (1056. Budapest, Szerb utca 3.). Az előadás után lehetőség lesz kötetlen beszélgetésre, étel-ital mellett (saját költségen), igazi kávéházi környezetben. A helyszín pár perc sétára található a Fővám tér, valamint a Kálvin tér metróállomásoktól.
Az előadás témája: A budai Vár épületei, köztük a Királyi Palota, 1944–45-ös ostroma során súlyos, de nem helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Újjáépítésük helyett ideológiai okokból hatalmas pusztítást végeztek a kommunisták. A Palota megmaradt enteriőrjeit megsemmisítették, külső homlokzatát – szavukkal élve – „lecsendesítették”, átépítették, tönkretették! József főherceg palotáját, a Külügyminisztériumot, a Lovardát, a Főőrség épületét a földdel tették egyenlővé! De a többit is alaposan megrongálták, megcsonkították, átépítették.
A harmadik Orbán-kormány 2016-ban határozatot hozott Hazánk legjelentősebb nemzeti építészeti kincseinek korhű helyreállítására a Budai Várnegyedben. Létrehozták a Nemzeti Hauszmann Programot, melynek keretén belül mára már hihetetlen eredményeket értek el! De még messze van a teljes rekonstrukció befejezése.
Az előadás során megismerhetjük a Királyi Palota egykori pompáját, az azt körülvevő impozáns épületeket és azok elpusztítását, majd mesés újjászületésüket, valamint betekintést nyerhetünk a Nádori kripta valamint a Szent István terem rekonstrukciós munkáinak kulisszatitkaiba is!
Az előadás témája: Gyerekkoromban nagyon erős impulzusok értek, melyek a vadászatot megszerettették velem, ám osztályidegenként nem volt lehetőségem a fegyvertartási engedély megszerzésére, így aztán maradtak a vadászkönyvek, történetek. A rendszerváltozás után Győrben kerültem kapcsolatba két kiváló vadásszal, akik mégiscsak rásegítettek erre az útra – elmesélem, hogy történt. Utána megkezdtem a hazai vadászatot, erre-arra, főleg nagyvadra, de apróvadra is, erről is mesélek kicsit, meg az erdélyi kirándulásokról is. Nagy vágyam azonban mindig Afrika volt és elmesélem, hogy jutottam el oda, és hogyan fertőzött meg a bacillus africanus, hogyan vált legkedvesebb vadászélményeim színhelyévé Afrika. Eddig három vadfajt sikerólt a „nagy ötből” elejteni. De eljutottam más tengerentúli országokba is, beszámolok néhány egyéb érdekes vadászatról, Ausztráliában, Amerikában, Borneó szigetén is.
Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program csupán tervezet, mely a későbbiekben módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt). Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.
A rendezvények (teljes és aktuális) listája az MTCSE honlapján is megtalálható. Mi itt (az MHGT honlapján) csak azon rendezvényekről adunk hírt, melyek az MHGT Tagjai számára nyilvánosak és ingyenesen látogathatók. (Az itt nem hirdetett rendezvények zárt körűek, tehát azokon csak az MTCSE tagjai és az általuk külön meghívott személyek vehetnek részt.)
További tudnivalók:
Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.
A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják. Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel az adott eseményhez küldött regisztrációs linken történő regisztrációhoz kötött, 1000 Ft támogatási díj befizetése ellenében.
FIGYELEM! Felhívjuk Kedves Tagtársaink és Olvasóink figyelmét, hogy a 2025. június 26-ára tervezett MHGT felolvasóülés ELMARAD!
Legközelebbi rendezvényünk a 2025. szeptember 29-én tartandó heraldikai és genealógiai módszertani konferencia lesz, a Nemzeti Múzeum Könyvtártermében. (Meghívóját a későbbiekben fogjuk közzétenni honlapunkon.)
A programfüzet PDF formátumban letölthető lesz ITT (ha elkészül)!
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2025. I. félévi előadásaira,
melyeket az MNMKK – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár könyvtártermében (1023. Budapest, Török utca 12.) tartunk.
Az egyes előadások pontos kezdési időpontjai alább, a rezüméknél találhatók!
FONTOS TUDNIVALÓK:
A terem foglaltsága miatt januárban nem tartunk ülést!
Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
Folyó évi első konferenciánk 2025. május 12-én Hétfőn lesz, témája: a magyar egészségügy a dualizmus korában. Meghívója megtekinthető ITT!
Az előbbi mellett, idén még egy konferenciát rendezünk, 2025. szeptember 29-én Hétfőn, a Nemzeti Múzeum Könyvtárának Nagyolvasójában, amelynek témája a heraldika és genealógia módszertana lesz. (Előadással jelentkezni lehet az MHGT főtitkáránál, ameddig az előadói helyek be nem telnek: mhgt2009@gmail.com )
Az MHGT minden rendezvénye ingyenesen látogatható (nem csak Tagjaink, hanem minden Kedves Érdeklődő számára)!
Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!
Részletes program:
FIGYELEM! A 2025. január végén esedékes felolvasóülést, a terem foglaltsága miatt későbbi időpontban, február 6-án tartjuk meg! (Lásd alább!)
2025. február 6. Csütörtök (17:00)
Ferenc Ferdinánd (osztrák d’Este) főherceg, trónörökös falerisztikai hagyatéka a prágai „Národní muzeum” gyűjteményében
Előadó: dr. Pandula Attila [MHGT, elnök (Bp.)] Az ülést vezeti: Gyenes László (MHGT, titkár)
V. Ferenc címzetes modenai fejedelem (herceg) 1875-ös halálával férfiágon kihalt a Habsburg-Lotharingiai ház osztrák Este oldalága. Ezt a címet, illetve a hozzá tartozó káprázatos vagyont örökölte Ferenc Ferdinánd (1863–1914), 1896-tól trónörökös. A főherceg katonai karrierje során 1890-ben ezredes, 1892-ben vezérőrnagy, 1899-től lovassági tábornok lett. 1913-tól a fegyveres erők főfelügyelőjének pozícióját is betöltötte.
Ferenc Ferdinánd 1878 és 1913 között igen nagy számban kapott hazai és külföldi rendjeleket és kitüntetéseket. 11 (osztrák-magyar) elismerése mellett 50 külföldi rendjelet és kitüntetést birtokolt. Ez 30 államot reprezentál.
A szlavofil felfogású trónörökös hagyatékának igen jelentős része, így elismeréseinek majd mindegyike, Csehországban, a Prága melletti Konopiště várkastélyában maradt fenn. Az egykori trónörökös minden ingatlan és ingó vagyonát az Első Csehszlovák Köztársaság államosította. A falerisztikai anyag megmaradt része végül (1962-től) a prágai „Národní muzeum” gyűjteményeit gyarapítja.
2025. február 27. Csütörtök (17:00)
A CivilArchiv Projekt a gyakorlatban
Előadó: Borbély Anikó [Budapest Főváros Levéltára, levéltáros (Bp.)] Az ülést vezeti: Kovács Rudolf Zoltán (MHGT, r. és WM tag)
Az immár nyolcadik esztendeje működő CivilArchiv Projekt eredményes kezdeményezésnek bizonyult Budapest Főváros Levéltárában. Egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy a „rejtőzködő” civil iratok a lehető legváltozatosabb helyekről, leselejtezett PC-adathordozókról (elektronikus iratként), külvárosi raktárakból, pincékből, padlásokról, magánlakások szekrényeiből, sőt akár még ágyneműtartókból is előkerülhetnek.
Másrészt felértékelődött a személyes kapcsolatteremtés, az ismeretterjesztés és a népszerűsítés fontossága, hiszen az esetek egy jelentős részében az új iratokhoz a régebbiek átadóin keresztül vezetett az út. A Projekt jelentősen növelte a civil- és magániratgyűjtő referenciákon folyó szakmai munka hatékonyságát és eredményességét, amelyet a begyűjtött, s így az utókor számára megmentett iratok mennyisége is jól mutat.
Végül pedig, de nem utolsósorban, a Fővárosi Levéltárban folyó CivilArchiv Projekt azzal a nem elhanyagolható haszonnal is járt, s jár mind a mai napig, hogy a közlevéltárak társadalmi jelenlétére és szerepvállalására hívja fel a lakosság figyelmét.
2025. március 27. Csütörtök (17:00)
Falerisztikai workshop: Fókuszban a kitüntetés-hamisítás
Felkért szakértők: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök), dr. Pallos Lajos (Magyar Nemzeti Múzeum, ny. szakmuzeológus, tárigazgató), dr. Sallay Gergely (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, gyűjteményvezető) Moderátor: Péri Ákos Ájbek (MHGT, r. tag)
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Falerisztikai Munkacsoportja interaktív programok keretében tervez körüljárni fontos szakmai kérdéseket, szakértők bevonásával.
Első alkalommal a kitüntetések hamisításának témakörében érkeznek és kerülnek megvitatásra kérdések, mint például az eredetiség-vizsgálat lehetőségei, hamisítás módjai. Az előadók a hallgatóság részéről is várják a felmerülő kérdéseket.
2025. április 24. Csütörtök (17:00)
„Sírással szállt le még az est, s a hajnal már ujjongni kezd” (Zsoltárok 29:6) A húsvéti időszak eseményeit bemutató szentképek az Iparművészeti Múzeum szentkép-gyűjteményéből.
Szentkép a kánaáni szőlőfürttel, valamint a frauenkircheni Kegyszoborral és kegykápolnával. (Ausztria, XVIII. század. – Pergamen, tempera; 11×7 cm. – Iparművészeti Múzeum, Adattár, leltári szám: 88.294.1.)
Előadó: Nagy Györgyi [Iparművészeti Múzeum, művészettörténész; MHGT tag (Bp.)] Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)
A szentkép évszázadokon át idegen pillantások elől imádságos könyvek lapjai közé rejtve az ember tétova útját kísérte. Közvetítőként vigaszt nyújtott a bajban, szükségben, támaszt adott a gyengeségben, a kívánságok szerencsésebb alakulásában. Ebben a kis lapban minden korszak és művészeti stílus tükröződik, valamint minden társadalmi réteg lelki szükséglete megnyilatkozik benne.
Az előadás röviden tárgyalja a szentképek kialakulását, a műfaji meghatározás problémáit. Tekintettel a Húsvétra, az Iparművészeti Múzeum gazdag szentképgyűjteményéből válogatott példákon mutatja be az egyes eseményeket Húsvét vasárnapig, Jézus feltámadásának ünnepéig.
2025. május 29. Csütörtök (17:00)
1525-ben, 500 éve halt meg Héderfájai Barlabássy Lénárd erdélyi alvajda, székely alispán
Előadó: dr. Barabássy Sándor [az MHGT és MTCSE tagja (Bp.)] Az ülést vezeti: Benke Tamás (MHGT, pénztárnok).
A középkori Magyar Királyságban, a Hunyadiak és a Jagellók uralkodása idejében, a király után a második legfőbb méltóság az erdélyi vajda volt, akit a király nevezett ki mindenkori főurai közül az erdélyi országrész sajátos kormányzására. A hosszabb-rövidebb időre kinevezett vajda sohasem volt erdélyi illetőségű, gyakran nem is tartózkodott Erdélyben. Ezért a mindenkori helyettese, az alvajda, akit bizalmasai közül neveztek ki rátermettségük alapján, erdélyiként mindig jelen kellett legyen az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban és a hadi ügyekben.
A korai középkortól, az Árpád-háziak korától ismerjük az erdélyi vajdák és alvajdák névsorát. Az erdélyi alvajdai méltóságot a leghosszabb ideig héderfájai Barlabássy Lénárd alvajda és székely alispán töltötte be: 1501-től haláláig, 1525-ig, 25 éven keresztül. A Mátyás király udvarában nevelkedett, az itáliai reneszánsz és a gyulafehérvári humanista kör hatása alatt művelődött héderfájai Barlabássy Lénárd az első tudatos magyar reneszánsz mecénás főurak közé tartozott. Tevékenységéről az eltelt 500 év ellenére meglepően sok korabeli dokumentum (439 darab) maradt fenn – magyarországi és erdélyi levéltárakban – amelyek több fontos történelmi eseményre mutattak rá.
FIGYELEM!
Az alábbi, 2025. június 26-ára tervezett előadás elmarad!
Családok, házak, síremlékek. A székesfehérvári Szentháromság temető síremlékeiről
Előadó: Kovács Eleonóra [Magyar Nemzeti Levéltár, főlevéltáros; MHGT, r. tag (Bp./Székesfehérvár)] Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)
A székesfehérvári Szentháromság (ismertebb nevén Hosszú) temető síremlékei között járva valóságos várostörténeti utazáson vesz részt az odalátogató. A temető a legrégebbi jelenleg is működő székesfehérvári sírkert, s mint ilyen, magán hordozza az elmúlt két-háromszáz év történetét. Sok ide temetkezett személy és család történetét ismerjük, rokoni körük, lakóhelyük, mesterségük, sok esetben a város és megye határain túlnyúló ismertségük révén szélesebb kapcsolati hálójuk is feltárható.
Napjainkban már sok közgyűjtemény számtalan dokumentuma érhető el az Interneten a Hungaricana közgyűjteményi portálon, illetve más gyűjteményi honlapokon (gyászjelentés-gyűjtemény, végrendeletek, válási dokumentumok, címereslevelek, tervrajzok, sajtó), megsokszorozva ezzel a kutatható iratok körét, amelyek segítségével – megfelelő kutatási módszert alkalmazva – nagyon sok adat megtudható. Ha ezt kiegészítjük a levéltárakban őrzött, egyelőre még nem digitalizált, de segédletekkel megfelelően ellátott iratok kutatásával, nagyon gazdag adatállomány lehet a munkánk eredménye.
Az előadás egy hosszú idő óta tartó kutatás gazdag anyagából mutat be érdekes példákat. A bemutatandó családok története az említett sokféle forrástípus segítségével válhatott ismertté.
lesz, melyen külön belépőjegy előzetes megvásárlásával lehet majd részt venni. (A jegyvásárlás módját a később összeállítandó részletes meghívó fogja tartalmazni, melyet várhatóan a Zichy Örökségért Alapítvány Facebook oldalán tesznek majd közzé.)
Gróf Zichy Géza a kiegyezés utáni magyar komolyzenei élet egyik legtehetségesebb, legkülönlegesebb és mégis méltatlanul elfeledett tagja volt. Egy vadászbalesetben gyerekkorában elveszítette fél karját, de kitartásának és tehetségének köszönhetően bal kézzel virtuóz módon megtanult zongorázni. Európa-szerte koncerteket adott, emellett saját zongoraműveket, operákat és verseket is írt. A Magyar Történelmi Családok Egyesülete és a Zichy Örökségért Alapítvány által a művész halálának 100. évfordulójára szervezett kamarakoncerten felcsendülnek Zichy Géza művei, valamint a közönség egy előadást hallhat életéről, melyet egy-egy verse színesít meg.
Felhívjuk T. Tagtársaink figyelmét, hogy jelen program csupán tervezet, mely a későbbiekben módosulhat (a helyszín, időpontok, előadások tekintetében egyaránt). Amint az esetleges programváltozásokról hírt kapunk, azokat jelen oldalunkon, piros színnel fogjuk feltüntetni.
A rendezvények (teljes és aktuális) listája az MTCSE honlapján is megtalálható. Mi itt (az MHGT honlapján) csak azon rendezvényekről adunk hírt, melyek az MHGT Tagjai számára nyilvánosak és ingyenesen látogathatók. (Az itt nem hirdetett rendezvények zárt körűek, tehát azokon csak az MTCSE tagjai és az általuk külön meghívott személyek vehetnek részt.)
További tudnivalók:
Felhívjuk a kedves résztvevők figyelmét arra, hogy a rendezvényeken esetenként videó- és fényképfelvételek készülnek, amelyek az MTCSE különböző csatornáin megjelenítésre kerülhetnek. A rendezvényeken való részvétel ezen körülmény automatikus tudomásul vételét feltételezi. Kérjük ezért, hogy akinek ezzel kapcsolatban kifogása van, fényképezéskor igyekezzen kikerülni a kamera látóteréből. Természetesen lehetőség van utólag kérni a képből történő kitakarást, amely kérésnek az MTCSE minden esetben eleget tesz.
A rendezvényeken az MTCSE tagjai részére a részvétel ingyenes. Az MHGT tagjai a MTCSE előadásait ugyancsak ingyenesen látogathatják. Nem egyesületi (MTCSE/MHGT) tagok esetében a részvétel az adott eseményhez küldött regisztrációs linken történő regisztrációhoz kötött, 1000 Ft támogatási díj befizetése ellenében.
A programfüzet PDF formátumban letölthető lesz ITT (ha elkészül)!
Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket
a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2024. II. félévi előadásaira,
melyeket az MNM – Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Adattár könyvtártermében (1023. Budapest, Török utca 12.) tartunk.
Az egyes előadások pontos kezdési időpontjai alább, a rezüméknél találhatók!
FONTOS TUDNIVALÓK:
2024. szeptember 14-én, Szombaton tematikus sétát tartunk Budapest belvárosában, „Budapest város ostroma fényképeken: helyszínek és sorsok” címmel. Meghívója megtekinthető ITT!
2024. december 5-én, Csütörtökön, 16:00 órai kezdettel, Karácsony előtti teadélutánt tartunk, kötetlen programmal, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Színháztermében (1036. Budapest, Korona tér 1.). Meghívója megtekinthető ITT!
Mivel felolvasóüléseink félévi programja a későbbiekben változhat, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy a megtekinteni kívánt előadás előtt, legyenek kedvesek a Társaság honlapjáról (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) ismételten tájékozódni (az előadás pontos helyét, idejét és témáját illetően)!
Az MHGT minden rendezvénye ingyenesen látogatható (nem csak Tagjaink, hanem minden Kedves Érdeklődő számára)!
Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül!
Részletes program:
2024. szeptember 26. Csütörtök (17:00)
A magyar öltözetű tábornoki gála egyenruha a cs. (és) kir. Hadseregben és a m. kir. Honvédségben (1751–1940)
Előadó: Rainer Pál [Laczkó Dezső Múzeum, ny. muzeológus; MHGT tag (Veszprém)] Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)
Haller Sámuel gróf (1692–1777), lovassági tábornok magyar öltözetű tábornoki gála egyenruhában, 1760 körül (olajfestmény, egykor a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban)
A XVIII. század közepén Mária Terézia rendelte el a cs. kir. hadseregben, hogy az addig jobbára tetszés szerint ruházkodó tábornokok egyformán öltözködjenek. A tábornoki öltözetből létezett egy német (általános) és egy magyar (huszáros) jellegű. Utóbbit azonban az uralkodó és a m. kir. hercegek (főhercegek) mellett csak a magyar honosok, illetve a huszárezredesből előlépett tábornokok viselhették. 1868 után többnyire ezt hordták a m. kir. Honvédséghez beosztott tábornokok is. A pompás egyenruha a rengeteg arany zsinór, paszomány, sújtás és prém miatt egyben hadseregünk legdrágább uniformisa is volt. Bár szabása mindig az aktuális divathoz igazodott, színeit, fő jellegzetességeit a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia idejében végig változatlanul megőrizte. Sőt a Monarchiát túlélve – csekély módosításokkal – még a Horthy-korszakban is tovább viselték.
Ilyen uniformist viselt pl. gr. Nádasdy Ferenc, gr. Hadik András, József és István nádor, gr. Gyulay Ignác, gr. Andrássy Gyula, br. Fejérváry Géza, József főherceg, Gömbös Gyula és még sokan mások. Ugyanezt az egyenruhát öltötték magukra Szent István palástja alatt II. Lipóttól IV. Károlyig Habsburg uralkodóink is magyar királlyá történő koronázásukkor.
Az előadás korabeli ábrázolások és archív fotók segítségével mutatja be ezen „huszártábornoki” viselet fejlődését, változatait.
FIGYELEM! A 2024. október végén esedékes felolvasóülést, a terem foglaltsága miatt későbbi időpontban, november folyamán tartjuk meg! (Lásd alább!)
2024. november 14. Csütörtök (16:00)
FIGYELEM! A rendezvény a szokottnál korábban, 16:00-kor kezdődik! Az ülésen több előadás hangzik el, melyek tartalmi összefoglalói alább olvashatók!
Az ülést vezeti: dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT, főtitkár) és Gyenes László (MHGT, titkár).
Tallinn város és heraldikai emlékei
Előadó: dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett [Budapest Főváros Levéltára, levéltáros; MHGT, főtitkár (Bp.)]
2023 októberében az MHGT társszervezete, a Szlovák Falerisztikai Társaság konferenciáját az észtországi Tallinnban tartotta. Ez alkalommal a két egyesület magyar tagjai felmérték a város heraldikai, funerológiai emlékeit, amit jelen előadások keretében szeretnének megismertetni a magyar közönséggel.
A város színes történelmének legtöbb épített emléke az Óvárosban található. A Toompea-hegy és az Alsóváros őrzi az elmúlt évszázadok nyomát: a dán fennhatóságtól a Hanza-városon, orosz uralmon át a függetlenné válásig. Sajátos hangulatot teremt a hajdani városfal fel-felbukkanó maradványa a szűk sikátorok, a céhek házai és a későbbi beépítések egyvelegében. A gazdag tárgyi emlékeket a város számos muzeális gyűjteményében csodálhatják meg az érdeklődők.
Tallinn számos díszes heraldikai emléket őriz a kőmegmunkálás virágkorából. Ezekhez köthető a fennmaradt címerek nagy része. A legkorábbi, 13. századi darabok egy hangulatos, középkori utcácskán végighaladva tekinthetők meg, de érdemes máshol is nyitott szemmel járni az utcán: falakon, kapukon bukkannak fel testületi és családi címerek. A város alatti járatokban, melyek az évszázadok során légópincétől hippi találkahelyig mindenféle funkciót betöltöttek, ugyancsak jelentős számú címeres emlék került elhelyezésre, leginkább a 16–17. századból. Fennmaradtak színes egyesületi címerek, melyek meglepő motívumaiban a város kereskedelmének behatásai figyelhetők meg. Az előadásban ezen a heraldikai anyagon keresztül kerül bemutatásra az észt főváros sokszínű múltja.
A tallinni Szűz Mária templom epitáfiumai
Előadó: Gyenes László [MHGT, titkár (Bp.)]
A halotti címerek – fából faragott síremlékek – Észtországban a legtöbb középkori templom falán megtalálhatók. Régi szokás volt, hogy sírfeliratokat helyezzenek el a szakrális épületekben, de a 17. században még népszerűbbé vált és így a 17. század tekinthető a halotti címerkészítés virágkorának.
A tallinni Szűz Mária-székesegyház fából készült halotti címergyűjteménye az 1684. június 6-i tűzvész utáni időszakból származik. A halotti címerek többsége a 17. század végéről és a 18. századból maradt korunkra.
A 18. század végén, az 1772-es templomon belüli temetkezési tilalom következtében, a fa halotti címerek hagyománya egy időre szinte megszűnt, de a 19. század közepén újra életre kelt. Az első világháború végéig számos fa kenotáf készült az észt lovagrend vezetőinek, illetve közéleti személyiségeknek az emlékére.
2024. november 28. Csütörtök (17:00)
Az iktári Bethlenek örökségének nyomában
Előadó: Miski Péter [Pázmány Péter Katolikus Egyetem, PhD hallgató; Országos Tudományos Diákköri Tanács, TDK-referens (Bp.)] Az ülést vezeti: dr. Ogoljuk-Berzsenyi Anett (MHGT, főtitkár)
Bethlen Gábor uralkodása alatt – mint minden más erdélyi fejedelem – igyekezett saját családjának hatalmát megerősíteni, amihez hozzátartozott, hogy birtokadományokkal szilárdítsa meg famíliája helyzetét. Esetében leginkább öccse, a kormányzatban fontos támasza, István (1582–1648) és az ő gyermekei számíthattak erre. Hunyad és Máramaros főispánjaként, több uradalom birtokosaként, jelentős pozíciót töltött be a fejedelemség működésében, csakúgy, mint fiai, a bihari főispánságot és a váradi főkapitányságot megkapó ifjabbik István, a szintén Hunyad megyei főispánságot betöltő Péter, illetve mostohafia, Rhédey Ferenc, aki Küküllő főispánjaként és később tanácsúrként is biztosította helyét Erdélyben. Az ifjabbik István Széchy Máriát, Péter pedig Illésházy Katát vette feleségül, de mindkét frigy gyermektelen maradt. István (ifj.) 1632-ben, Péter 1646-ban hunyt el. Az idősebb Bethlen István leányai közül Anna Gyulaffy Sámuel, Katalin Zólyomi Dávid, Druzsiána pedig a már említett Rhédey Ferenc felesége lett.
Bethlen István (id.) végrendeletében részletesen felsorolta, melyik gyermekének, illetve melyik unokájának milyen örökséget hagy, továbbá mi a teendő, ha kihalna az egyik ág. A rövid ideig a fejedelmi címet is megszerző Bethlen István tehát abban a tudatban hunyta le örökre szemét 1648-ban, hogy biztosította családja jövőjét.
Lányai közül Druzsiána élt a legtovább, férjével együtt ők igyekeztek gondját viselni hamar szülők nélkül maradó unokahúgaiknak és unokaöccsüknek. Gyulaffy Máriát gyámlányukként nevelték, majd ők adták feleségül Thököly Istvánhoz. Zólyomi Krisztina Perényi Gáborhoz ment nőül, míg fivére, Miklós Alia Máriát, Lorántffy Zsuzsanna gyámlányát vehette feleségül. A már eddig is kusza családi kapcsolatokat, politikai pártállásokat az 1657-es lengyelországi hadjáratot követő hatalmi válság, az Erdély trónján egymást váltó fejedelmek és az ő érdekeik zavarták még jobban össze. Apafi Mihály konszolidációjának idejére már halott volt Rhédey László (Druzsiána fia); Gyulaffy Mária (Thököly Imre és nővérei édesanyja), valamit Zólyomi Miklós is hűtlenségbe esett, így a fejedelem haragja elől a Portára menekült, ahonnan már nem tért vissza.
Az előadó a fent leírtakat kívánja részletesebben kifejteni, illetve a történetet tovább folytatva, bevonja új szereplőként az Esterházyakat, a Nádasdyakat és a Telekieket is.
2024. december 12. Csütörtök (17:00)
Címerek, zászlók, pecsétek Fejér vármegyében
Előadó: Szászi József [tanár; MHGT tag (Székesfehérvár)] Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (MHGT, elnök)
Az előadás elején az előadó röviden visszatekint egy korábban, 1996-ban rendezett székesfehérvári „CÍMEREK ZÁSZLÓK PECSÉTEK” című kiállítására, amely jelen előadása címét inspirálta. Áttekinti a települési önkormányzatok jelképeinek: címereknek, zászlóknak és pecséteknek a történelmi hátterét.
Az előadásban a Fejér vármegyei települési címerek mellett foglalkozik olyan mai magyar címerekkel, amelyek különböző jogi személyek (iskolák, egyesületek és egyházközségek, illetve egyházmegyék) jelképei. Ezekre különböző példákat hoz az általa alkotott Fejér vármegyei címerek bemutatásával.
Továbbá konkrét példákon keresztül bemutatja a pecsétek fajtáit (fém-, viasz- és papírfelzetes pecsétek) és szintén konkrét példák bemutatásával kitér a kommunális zászlókra is.
Végezetül képeken keresztül ismerteti huszonöt Fejér vármegyei település általa alkotott címereit, illetve ezen települések kommunális zászlaját és történelmi pecsétjét (melyek némely településnél a címer kiindulásául szolgáltak).
