A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (MHGT) és a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE)
2019. július 25-én közös, egésznapos kirándulást szervezett Bécs városába.
A kirándulás keretében megnéztük a Bécsi Hadtörténeti Múzeumot, a Bécsi Magyar Nagykövetséget és a Stephansdom-ot. Idegenvezetőnk pedig, a nagykövetség kivételével, az MHGT elnöke, dr. Pandula Attila volt.
A kirándulás első megállója a bécsi Arsenal volt. Ezt az épületegyüttest I. Ferenc József császár parancsára építették, mint katonai laktanyát az 1848–49-es szabadságharc és forradalom leverése után, hogy Bécs közelében állandóan bevethető haderő álljon a rendelkezésére egy későbbi esetleges lázadás leverésére. Ez Európában nem volt egyedülálló jelenség, például a Szász Királyság fővárosa, Drezda mellett is építettek egy Arsenal nevű laktanyát ugyanilyen célból.
A főépület aulájában, a Tábornokok Csarnokában Pandula elnök úr megismertette velünk az Arsenal építésének történetét és kitért arra, hogy ebben a csarnokban a Habsburg Monarchia hadtörténetének minden nevezetesebb hadvezére helyet kapott. Így nem meglepő, hogy Hunyadi János, gróf Zrínyi Miklós, erdődi gróf Pálffy János, valamint nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy Ferenc szobrai is megtalálhatók itt. Viszont a számunkra kevésbé rokonszenves tábornokok szobrai is fellelhetőek, mint például Raimondo Montecuccoli herceg vagy báró Julius von Haynau.
A tárlatvezetés az első emelet termeiben folytatódott, ahol a törökök elleni háborúkat, a harmincéves háborút, Savoyai Jenő herceget, a 18. századi hadviselést és a 19. század első felének a forradalmakig tartó katonai és hadászati fejlődését mutatták be.
A terjedelmi korlátok miatt nagyon nehéz összefoglalni azt az érdekfeszítő és gyönyörű anyagot, amit megtekinthettünk, de néhány különleges, személyes tárgyat érdemes megemlíteni. Ilyen volt a török háborúk korában hadizsákmányként ide került „csodaóra”, a megmaradt tűz- és közelharci fegyverek, páncélzatok, majd kicsit később Savoyai Jenő narvál-szarvból készült marsalli pálcája és ravatalozási díszei, a zsákmányolt hadi jelvények és a fennmaradt lobogók.
Az emberi leleményesség bizonyítéka a francia forradalom újításai következtében megjelent hőlégballonos távolsági megfigyelő egységtől zsákmányolt felderítő hőballon kosár. Láthattunk még jeles hadvezérek, mint például Windisch-Grätz portréja mellett a kitüntetéseit, katonai öltözeteit, fennmaradt személyes holmijait, katonai kitüntetéseit, többek között a Katonai Mária Terézia Rend és Aranygyapjas Rend jelvényeit is.
A kirándulás második megállója, a Bankgasse 4–6-os szám alatt található Bécsi Magyar Nagykövetség épülete volt, ahol idegenvezetőnk a nagykövetség egy lelkes fiatal munkatársa volt. A látogatást a MACSE egy Bécsben élő tagja szervezte meg nekünk, amiért itt is köszönetet mondunk neki.
Az épületegyüttes Bankgasse 6-os szám alatti részében működött annak idején a Magyar Királyi Udvari Kancellária épülete, míg a 4-es szám alatti részen az Erdélyi Kancellária. Az 1848-as áprilisi törvények életbe lépését, majd a kiegyezést követően, a király személye körüli miniszter székhelye volt. 1848 novemberétől különböző osztrák hivatalok kaptak benne helyet, 1860-tól pedig újra a kancelláriák tértek vissza az épületbe.
A nagykövet dolgozószobájának mennyezetén a korabeli Monarchia törzsterületein alkotó festőművész, Franz Anton Maulbertsch 1766–1769 között készült freskója látható. A falfestményen Mária Terézia gróf Esterházy Ferenc kancellár és Karl Friedrich von Hatzfeldt gróf, az Udvari Kamara elnöke jelenlétében adományozza a Szent István Rend nagykeresztjét gróf Batthyány Lajos nádornak. A palota épületében látható még Franz Messmer és Wenzel Pohl hat festménye, melyek a királynő megrendelésére készültek, és Mária Terézia pozsonyi koronázásának egyes jeleneteit örökítik meg. Láthatók még itt festmények Erzsébet királynéról, gróf Andrássy Gyuláról, és Deák Ferencről is. A látogatók által megtekinthető termek aranyozott stukkói, a szép zongora és a megőrzött fajanszkályhák lenyűgözőek voltak. A nagykövetség a bécsi magyar közélet központja is.
Kirándulásunkat a Stephansdom-ban fejeztük be, ahol Pandula tanár úr a székesegyház épületéről és funerológiai emlékeiről beszélt. Itt őrzik az eredeti máriapócsi Mária-ikont, ami a legenda szerint 1696-ban könnyezett. Ez okból I. Lipót Bécsbe hozatta és egy másolatot adományozott a pócsi templomnak. Az eredeti ikon soha többé nem könnyezett, de a máriapócsi később igen.
A kirándulás nagyon érdekfeszítő és tanulságos volt. Minden Kedves Tagtársunknak ajánlani tudom az MHGT kirándulásait, mert barátságos társaságban kerülhet az ember testközelbe a történelemmel és szerezhet új ismereteket.
(A beszámolót írta: Kovács Rudolf Zoltán)
A kiránduláson készült fényképek megtekinthetők weboldalunk Képtár menüpontjában.