Meghívó az MHGT 2017. I. félévi előadásaira

A programfüzet PDF formátumban letölthető ITT!

Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket

a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 2017. I. félévi előadásaira,

melyeket a Magyar Nemzeti Múzeum Pollack-termében tartunk (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.).

Részletes program:

2017. január 26. Csütörtök. (17:00)

Házaspárcímerek a magyar heraldikában

Előadó: dr. Pandula Attila (egyetemi docens, ELTE BTK, Budapest, az MHGT elnöke)
Az ülést vezeti: Kollega Tarsoly István (alelnök)

Az előadó, a magyar (de a nemzetközi) tudományos irodalomban eddig egyáltalán nem tárgyalt témáról, a házaspárcímerekről készít átfogó, nagy monográfiát. Ennek anyagából mutat be részleteket előadásában: ismerteti a fejlődéstörténetet, illetve a legjellegzetesebb változatokat. Többségében épületplasztikán, funerológiai anyagon, oltárokon fordulnak elő házaspárcímerek, amelyek a donátor családokat jelölik. Ilyen jellegű emlékek római katolikus és protestáns templomokban egyaránt fellelhetők. Az előadás falerisztikai és vexillológiai vonatkozásokat is érint. Nem marad el az ide kapcsolódó etnográfiai emlékek bemutatása sem. Egyedinek tekinthető, egy később ajtóként felhasznált, öntöttvas síremlék. Az előadó alapvetőnek tartja az üvegablakokon megjelenő, vonatkozó címerek részletesebb tárgyalását is.

A legkorábbi fellelt emlékek a 15. század második feléből, a legújabbak a 20. század 30-as éveiből valók. Az anyag Magyarország egykori, illetve mai területének különféle helyszíneiről származik, különféle színvonalú, a magas művészi színvonalat elérő heraldikai emlékektől kezdődően, az egyszerűbb kivitelű, inkább népművészeti jellegű darabokig.

Az előadó elsősorban terepen, részben pedig levéltárakban, múzeumokban gyűjtött anyagot ismertet előadásában. (A fényképek saját felvételei.) Ezen ábrázolások döntő része eddig még egyáltalán nem szerepelt még előadáson sem. A házaspárcímerek a magyar nemesi heraldika kiemelkedő forrásai. Segítségükkel számos, eddig meg nem határozott címer kerülhet helyére.

Többek között a következő helyszínekről származó emlékeket mutat be az előadás:

  1. Besztercebánya
  2. Betlér
  3. Brassó
  4. Budapest
  5. Cseklész
  6. Csetnek
  7. Fraknó
  8. Galgóc
  9. Garamszeg
  10. Gödöllő
  11. Gyöngyös
  12. Hontszentantal
  13. Kassa
  14. Kecskemét
  15. Kismarton
  16. Kolozsvár
  17. Körmöcbánya
  18. Máriabesnyő
  19. Mátraverebély-Szentkút
  20. Mohács
  21. Mór
  22. Nagyrákó
  23. Nyitra
  24. Pónik
  25. Pozsony
  26. Priekopa
  27. Selmecbánya
  28. Székesfehérvár
  29. Szirák
  30. Tótpróna
  31. Trebosztó
  32. Trencsén
  33. Turócszentmárton
  34. Zólyomradvány

2017. február 23. Csütörtök. (17:00)

Az Auguszt cukrászcsalád története

Előadó: Auguszt József (cukrászmester)
Az ülést vezeti: Debreczeni-Droppán Béla (titkár)

Auguszt Elek 1870-ben nyitotta meg első „czukrászatát” egy földszintes házban, a budai Tabánban. A kis bolt mögött volt a család lakása. József a kor szokásának megfelelően Párizsban és Londonban szerezte meg a kellő szakmai gyakorlatot. Mikor visszatért Budára, átvette közben megözvegyült édesanyától a bolt vezetését. Az Országos Millenniumi Kiállításon, alig huszonegy évesen 1896-ban aranyérmet nyert cukorból készült szoborkompozíciójával. Auguszt elsőnek indította meg Budapesten a teasütemények gyári készítését, 1908-tól pedig csokoládébonbont és drazsét is készített.

A család, amely már öt nemzedéke őrzi a mesterségbeli tudást, a hagyomány tiszteletét, a vendégek iránti figyelmességet 2011-ben Magyar Örökség Díjat kapott. A cukrászdinasztia történetét, a családtörténet érdekes fordulatait osztja meg a hallgatósággal Auguszt József.

2017. március 30. Csütörtök. (17:00)

Izgalmas élet a levéltárban – egy levéltáros „hiéna” emlékei

Előadó: dr. Péntekné Unghváry Mária (ny. levéltáros, Magyar Országos Levéltár, az MHGT pénztárnoka)
Az ülést vezeti: Kovács Eleonóra (főtitkár)

A kutatók, de még sok esetben a levéltárosok számára is izgalmas, ahogy családok, magánszemélyek nagy forrásértékkel bíró iratai levéltárba kerülnek, hiszen ezek az anyagok nem köziratok, hanem magánszemélyek dokumentumai. Az értékes források után való kutatás, az antikváriumok kínálatának böngészése, az izgalmas árveréseken való részvétel csak a jéghegy csúcsa ez állománygyarapítást illetően.

Egy a Magyar Nemzeti Levéltárban (akkor még Országos Levéltár) 1976 óta dolgozó, immár nyugalmazott levéltáros előadása e kérdést ismerteti. A levéltári munka több területét megismerő (kezdőként levéltári kezelő és állományvédelmi adminisztrátor, könyvtáros, később levéltáros) többéves tapasztalat után 1996-ban kapta feladatul az iratvásárlás és a hozzá kapcsolódó ügyek (ajándékozás, letét, védettség) intézését az Országos Levéltárban. A lappangó, majd felbukkanó értékeket figyelő – magát tréfásan csak levéltáros „hiéna”-ként említő – kolléga előadásában a több évtizedes munka tanulságait foglalja össze: a tapasztalatok feldolgozása után új stratégia az iratok megszerzésére; az anyagai erőforrások biztosításának különféle útjai és lehetőségei, vásárlás helyett ajándék(!?), a digitalizált világ adta lehetőségek, pozitív és negatív hatások, érdekességek, különlegességek, sikerek és bukások.

2017. április 27. Csütörtök. (17:00)

Hangszerkereskedő családok

Előadó: Török Róbert (muzeológus, igazgatóhelyettes, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, az MHGT titkára)
Az ülést vezeti: dr. Katona Csaba (alelnök)

A magyarországi hangszeripar rohamos fejlődése a 19. század elejére tehető, és a század végére teljesedett ki. Hangszereket csak ott készítettek iparszerűen, ahol a mesterek megfelelő piacot találtak zeneszerszámaik részére. A hangszerkészítés máig különleges szaktudást, precizitást igényel, ami művészi kivitelű mesterremekeket eredményez. 1872 után a hazai céhek megszűntek, a gazdaság fellendülése pedig hozzásegítette a hangszerkészítőket ahhoz, hogy megfelelő tőkével több munkást foglalkoztató gyárakat alapíthassanak. A 19. század végén kialakultak a legismertebb hazai hangszerkészítő műhelyek és kereskedések, amelyek méltán váltak a hazai és nemzetközi hangszeripar elismert cégeivé.

Az előadás néhány ilyen kereskedő és iparos családi vállalkozásról szól, beleértve a legnagyobb gyárakat és néhány kisebb, de jelentős üzemet (pl. Sternberg, Stowasser, Mogyoróssy, Marnitz, Wágner Hangszerkirály stb. cégek).

2017. május 25. Csütörtök. (17:00)

Csánki Dezső és Thallóczy Lajos családja

Előadó: Reisz T. Csaba (főlevéltáros, címzetes főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, MHGT)
Az ülést vezeti: Török Róbert (titkár)

„Az Orsz. Levéltár új épületére tervezett címerek ügyében óhajtalak e sorokkal tájékoztatni, s egyszersmind jóakaratú véleményedet és tanácsodat is kikérni. Előrebocsátom, hogy az építési bizottság még ezután fog dönteni abban a tekintetben, hogy az épület mely részén s mennyi címer alkalmaztassék. Alább elmondom, mit tartok részemről minimumnak.”
(Csánki Dezső Thallóczy Lajoshoz,
1915. április 21.)

2017-ben jelenik meg az a forráskiadvány, amely Csánki Dezső (1857–1933) történész és levéltáros, az Országos Levéltár főigazgatója (1912–1932) azon 187 levelét adja közre, amelyet a levéltáros, történész, diplomata, közéleti személyiség Thallóczy Lajoshoz intézett, és amelyeket az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őriznek. A leveleken túl a két főszereplő, Csánki és Thallóczy személyére és családjára vonatkozó adatokat és a kutatás nehézségeit is ismerteti a kötet összeállítója.

2017. június 29. Csütörtök. (17:00)

Községi pecsétek, címeres pecsétek Somogy megyében a 18-19. században

Előadó: Polgár Tamás (levéltár-igazgató, Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára)
Az ülést vezeti: dr. Pandula Attila (elnök)

Az előadó a községi pecséteket bemutató könyvsorozat készülő somogyi kötete kapcsán mutatja be a 18–19. századi vármegyei községi pecsétek történetét. Az előadás során a pecsétlenyomatokat hordozó iratokat (forspontjegyzékek, himlőoltási lajstromok, bábalajstromok) is bemutatja. A pecsétekről készült színes fotók által megelevenednek a községi jelképek, a pecséteken használt motívumok és ábrázolások. Az áttekintést a 19. század végi, 20. századi községi bélyegzők bemutatása zárja.